3647 talált cikk a telek kifejezésre

Kérdés: A mezőgazdasági szövetkezet 1992-ben alakult. A 2000-es években részleges átalakulással létrejött egy új mezőgazdasági rt. A szövetkezet a mai napig létezik, bár gazdasági tevékenységet nem folytat. A szövetkezet a 2018. 07. 18-i döntés szerint végelszámolással, jogutód nélkül megszűnik. Ez a dátum a végelszámolás kezdő időpontja is. A szövetkezet ingatlanokkal rendelkezik, pénzeszköze minimális. A jegyzett tőkében szerepel üzletrész, ami nevesített vagyonból származik. Ezt hogyan kell kezelni? Annak idején ennek az üzletrésznek a tulajdonosai nem akarták átruházni üzletrészüket sem az állam, sem más számára, így maradt a szövetkezetnél. Van olyan üzletrész, amely hagyatéki eljárásban szerepel. Mivel a szövetkezet csak tárgyi eszközökkel rendelkezik, amelyeket nem tud értékesíteni, van-e arra lehetőség, hogy ezekért az üzletrészekért eszközt adjon cserébe? A vagyonfelosztási javaslatban a tagok eszközt kapnak, van-e annak adózási, esetleg különleges számviteli vonzata? Milyen teendői vannak ezzel kapcsolatosan a szövetkezetnek?

Kérdés: A cég előző években jóváhagyott osztalékot fedezet hiányában nem tudott kifizetni. A tulajdonosok a tárgyévben szeretnék végelszámolással megszüntetni a céget. Milyen módon tehetik ezt meg? Van-e lehetőségük "negatív osztalék" jóváhagyására?

Kérdés: Kérem, ismertessék a 2019-ben kivás kft. által a munkavállalóknak adott béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások teljes körű könyvelését!

Kérdés: A fejlesztési támogatás előlegéből beszerzett immateriális javakra, tárgyi eszközökre előbb kezdünk el értékcsökkenést elszámolni, mint ahogyan a 96. Egyéb bevételre el lehet vezetni az előleget. Eltelhet több év is az előlegfolyósítás és a támogatás elszámolásának elfogadása között. Lehet, hogy már nem is lesz értékcsökkenési leírás, amikorra jóváhagyják az elszámolást, vagy kevesebb már a nettó érték, mint a támogatás bevétele. Hogyan kell eljárni, ha az előlegről a bevételre elszámolt fejlesztési támogatás összege, amit halasztott bevételként kell átvezetni, több, mint a támogatási előlegből beszerzett – időközben értékcsökkentett – eszköz nettó értéke, illetve ha az eszközt már csak maradványértéken tartjuk nyilván?

Kérdés: Meglepetéssel olvastuk a Számviteli Levelek 408. számában a 7966. kérdésre adott válaszukat a különbözeti áfa könyvelésére vonatkozóan. Az árrésre jutó áfát mi a T 91 – K 467 könyvelési tétellel könyveltük, hivatkozva az Szt. 72. §-ára és a Htv.-re. Ez utóbbi azért fontos, mert jelentősen befolyásolja az iparűzési adó alapját egy olyan tétel, ami – szerintünk – nem kellene, hogy adóalap legyen. Társasági adó szempontjából, ha elvárt adó alapján adózik, ott is jelentős eltérés lehet emiatt. Az Áfa-tv.-ben magát az elszámolási módszert írják le, de azt nem, hogy könyveléstechnikailag hogyan is kellene eljárni. Így marad az Szt. 72. §-a. Úgy gondoljuk, hogy az árrés miatt keletkezett áfa általunk használt kontírozása meg kell, hogy állja a helyét.

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?

Kérdés: Hogyan történik az ingatlan térítésmentes átadásának számviteli elszámolása önkormányzat részére történő átadás esetén?

Kérdés: Cégünk mezőgazdasági vállalkozás. A 2019 tavaszán elvetett napraforgó-vetőmag nem kelt ki. A forgalmazó elismerte a vetőmag hibáját, ezért térítés nélkül a korábban vásárolt vetőmag helyett ugyanannyi zsák vetőmagot adott át cégünknek (az értéke kevesebb, fajtaváltozás miatt), amelynek az értékét az anyagokkal szemben könyvelnénk a 96. számlára, majd vetés után a 711/511-re. A könyvelésben a vásárolt selejtes vetőmag értékét a napraforgó költségéről [711/511.] a selejtek közé könyvelnénk át. Helyes-e ez az eljárás? Hogyan kell könyvelni az elvetett selejtes vetőmagot?

Kérdés: Ügyfelem több, támogatott kutatási és fejlesztési projektet valósított meg az elmúlt időszakban. Ezek között volt a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014 zöld ipari innovációs program és a GINOP-2.1.-15 szám alatt a Vállalatok K+F+I-tevékenységének támogatására kiírt program keretében megvalósult beruházás egyaránt. A pályázati kiírások felépítése olyan, hogy az annak keretében megvalósítandó beruházás tételsorai közül külön nevesíti azon tételeket, melyek – összhangban az Európai Bizottság 651/2014/EU Bizottsági rendelet vonatkozó fejezeteinek rendelkezéseivel – K+F-projekttámogatásnak minősülnek. A társasági adóról szóló törvény 7. §-a és 22/B. §-ai adóalap- és adókedvezményeket társítanak az "alapkutatás, alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztést megvalósító beruházáshoz kapcsolódóan". Adóalap-csökkentés esetén a támogatással csökkentett beruházási értéket, míg adókedvezmény esetén a beruházás összegét tekinti a jogalkotó a kedvezmény alapjának. A helyi iparűzési adóról szóló törvény 39. § (1) bekezdésének d) pontja szintén (az 52. § 25. pontja alapján, összhangban a Tao-tv. fent hivatkozott rendelkezéseivel) adóalap-csökkentő tételként veszi figyelembe. Kérdésem a következő: amennyiben a támogatási szerződésben a támogatással megvalósuló projektek egyes költségvetési sorait a támogatási szerződés kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatásnak minősíti, abban az esetben az adóhatóságnak is kötelessége a fent részletezett kedvezmények érvényesítését maradéktalanul elfogadni?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a különbözeti áfát? A beszerzés előzetesen felszámított áfája levonható?