Építési-szerelési tevékenység végzése külföldi alvállalkozóval

Kérdés: Egy magyar kft. szerződést kötött egy magyar építési konzorciummal magyarországi építkezésen végzendő szerelési munkára. Az áfaelszámolás a fordított adózás szerint történik. Az építkezésen végzett szerelési munkára a magyar kft. alvállalkozási szerződést kötött egy lengyel céggel, amely a szerelési munkák nagy részét elvégezte, amit 0% áfával számlázott. A lengyel cégnek szállítási szerződése is van az építési konzorciummal. A lengyel cég az építkezéshez szükséges termékeket leszállítja Magyarországra, 0%-kal számlázza. A magyar cég az építkezésen elvégzi a teljes projektmenedzseri feladatokat, irányítást, ellenőrzést. A magyar cég az építkezésen igénybe vett gépek és konténerek bérleti díját továbbszámlázza a lengyel cég részére. Milyen módon, milyen áfával kell számlázni, hogyan kell könyvelni a befogadott számlát? Visszaigényelhető az áfa? A szállításhoz szükséges kamion behajtási engedélyét a magyar cég intézi, és ő kapja az áfás számlát, amelyet átszámláz a lengyel cégnek. Milyen módon, milyen áfával kell számlázni, hogyan kell könyvelni a befogadott számlát? Visszaigényelhető az áfa? A lengyel cég alkalmazottainak, vezetőinek esetenként a magyar cég intézi a szállásfoglalást, az étkeztetést Magyarországon, és fizeti ennek a számláját, amelyet továbbszámláz a lengyel cégnek. Kérdése mint az előbbieknél! A magyar cég végzi a szereléshez esetenként felmerülő anyag- és szerszámbeszerzéseket, amelyet számláz a lengyel cég részére. Milyen módon, milyen áfával kell ezt számlázni, a befogadott számlát hogyan kell könyvelni? Visszaigényelhető az áfa?
Részlet a válaszából: […] Hosszúra nyúlt a kérdés, bár az alapvető probléma mindegyik esetben az, hogy a továbbterhelt tételeket milyen áfával kell számlázni, hogyan kell könyvelni a befogadott számlákat, azok áfája visszaigényelhető-e. A válasz valójában attól függően lehet (esetleg) más, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Lejárt, be nem váltott utalványok elszámolása

Kérdés: Társaságunknál 2019. január 1-jétől bevezetésre került az egycélú utalványok kibocsátása, amelyek érvényessége az értékesítéstől számított egy év. Hogyan történjen a lejárt, be nem váltott utalványok számviteli elszámolása? Szükséges-e a lejárt, be nem váltott utalványok kivezetésekor mind a beszerzésükhöz, mind az értékesítésükhöz kapcsolódóan áfakorrekciót végezni? A 2019. január 1-je előtt kibocsátott, lejárt, be nem váltott utalványok elszámolásában történt-e változás?
Részlet a válaszából: […] A törvényi meghatározás alapján az egycélú utalvány olyan utalvány, amelynek kibocsátásakor ismert az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye, valamint az adott termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Egycélú utalvány beváltása

Kérdés: 2019-től az egycélú utalvány értékesítésekor áfafizetési kötelezettség keletkezik. Számlát vagy nyugtát kell kiállítani? Mivel a vevő nem kért számlát, a pénztárgép 27%-os gyűjtőjében rögzítjük az utalvány ellenértékét, amely az áfát is tartalmazza, és átadjuk a pénztárgépes nyugtát. (Ha az utalvány értéke 10.000 Ft, akkor a fizetendő áfa: 2126 Ft, rövid lejáratú kötelezettség: 7874 forint.) Az utalványbeváltás bizonylatolásával és kontírozásával van problémám. Milyen bizonylatot állítsunk ki, és milyen összegről? Beváltáskor már nincs áfafizetési kötelezettség. Megfelelő-e, ha átvételi elismervényt állítunk ki 10.000 forintról? Ez lenne a számviteli elszámolás bizonylata a rövid lejáratú kötelezettségről és az árbevétel elszámolásáról 7874 forint összegben? De az átvételi bizonylat 10.000 forintról szól, ez zavaró tényező! Ha az elgondolásom nem megfelelő, akkor mi a jó megoldás?
Részlet a válaszából: […] A válasznál egyrészt az utalvány általános fogalmából, másrészt az egycélú utalvány meghatározásából kell kiindulni.Az Áfa-tv. 259. §-ának 24/A. pontja szerint:– az utalvány olyan eszköz, amelyet termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás ellenértékeként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Importált termék árfolyama

Kérdés: Cégünk terméket importál Kínából. A vámkezelés Magyarországon történik. Helyesen járunk-e el, ha az USD-ben kiállított számla forintértékét a vámhatározat dátumával határozzuk meg (a számviteli politikában meghatározott árfolyamon)? Ha például Szlovéniában vámkezelik, akkor a fuvarparitásnak megfelelő árfolyamot kell alkalmazni? Pl. CIF- vagy CFR-paritás esetén azzal a dátummal könyvelem (teljesítés napja), amikor a hajóból kirakodnak (amikor az áru áthalad a hajókorlát fölött)?
Részlet a válaszából: […] A termékimport bekerülési (beszerzési) értéke meghatározására is az Szt. előírásait kell alkalmazni. A termékimport jellemzően külfölditől történő beszerzést jelent, amelyet a külföldivel kötött adásvételi szerződés támaszt alá. Ennek a külföldivel kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Német adóalany szervezési, tanácsadási tevékenysége

Kérdés: A magyar kft. német ügyvezetője (aki nem rendelkezik üzletrésszel a kft.-ben) az ügyvezetést megbízási jogviszonyban, díjazás nélkül látja el. A kft. az ügyvezetői feladatoktól függetlenül szerződést kíván kötni a vállalkozóval a hazai energiatermelő beruházások kivitelezésével és működtetésével kapcsolatos szervezés, tanácsadás végzésére. A magyar Áfa-tv. alapján ez a tevékenység, mint szakértői munka, továbbá mint az építési munkák összehangolására irányuló tevékenység az ingatlanhoz kapcsolódik, hivatkozik az Áfa-tv. 39. §-ának (1)–(2) bekezdésére és a 140. §-ra. A kérdező arra a következtetésre jut, hogy az adott esetben a külföldi szolgáltatásokra vonatkozó általános előírásokat kell alkalmazni, a vállalkozó áfa nélküli számlája alapján az igénybe vevő kft. megfizeti az adót, amelyet – adóköteles tevékenységére tekintettel – ugyanabban az időszakban levonásba helyezhet. Van-e akadálya annak, hogy az ügyvezetői feladatokat díjazás nélkül ellátó német magánszemély a kft.-vel megbízási szerződést kössön a kft. tevékenységének a végzésére? Elfogadható-e, hogy ezen műszaki tevékenységéért a havi fix díjazás mellett – a tulajdonos döntése alapján –, számla ellenében évente nyereségrészesedést kapjon? Helyes-e a következtetés, hogy a német adóalanynak nem kell regisztrálnia Magyarországon, és a szolgáltatásról a számlát áfa nélkül bocsátja ki?
Részlet a válaszából: […] Igyekeztünk lerövidíteni a kérdést. Válaszok a kérdések sorrendjében.A megbízási jogviszonyban tevékenységet végz ő ügyvezet ő részletes feladatait szerz ő désben kell rögzíteni, azt is, hogy azt díjazás nélkül látja el. Ha a hazai energiatermel ő beruházások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Úton lévő készletek nyilvántartása

Kérdés: Hogyan kell könyvelni és nyilvántartani az úton lévő készletet?
Részlet a válaszából: […] Úton lévő készletek lehetnek a vevőnél, de lehetnek az eladónál is!Úton lévő készletek a vevőnélAzok a vásárolt és beszerzésként könyvelendő készletek (anyagok, áruk), amelyeknél a szerződés szerinti teljesítés helye az eladó telephelye, az eladó a mérlegfordulónapig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 15.

Fuvarozási tevékenység teljesítésének időpontja

Kérdés: Nemzetközi árufuvarozással foglalkozó kft. fuvarozási tevékenységekor a teljesítés időpontjának a felrakodás vagy a lerakodás időpontja számít? Eddig a lerakodást tekintettük teljesítési időpontnak, 2016-tól megrendelőink egy része a felrakodást szeretné teljesítési időpontnak tekinteni. Helyes ez? A számlázás több esetben két belföldi adóalany között történik devizában. Az árfolyam miatt is lényeges, hogy a le- vagy a felrakodási árfolyamot kell alkalmaznunk.
Részlet a válaszából: […] A válasznál a Ptk. 6:257. §-ának előírásából indulunk ki. E szerint: fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó a küldemény rendeltetési helyére történő továbbítására és a címzettnek történő kiszolgáltatására, a feladó díj fizetésére köteles. Így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Vállalati kölcsön variációkkal

Kérdés: A külföldi és a belföldi vállalkozás közt létrejövő kölcsönszerződés alapján a külföldi vállalkozás nagy összegű kölcsönt nyújt a magyar vállalkozásnak. A kapott kölcsönt – a szerződésben szabályozottak függvényében – a magyar cég könyvei­ben forintban vagy devizában kell nyilvántartani (december 31-én át kell értékelni), vagy a vállalkozás választhat? A felek közötti szerződésben háromféle szabályozás lehetséges:
a) A kölcsön összegét euróban adják meg, a külföldi kölcsönadó forintban tartja nyilván, az adós forintban vagy más devizanemben fizeti vissza, a kölcsön folyósítása euróban történik.
b) A kölcsön összegét forintban adják, euróban folyósítják, a külföldi kölcsönadó forintban tartja nyilván, az adós forintban vagy más devizanemben fizeti vissza.
c) A kölcsön összegét forintban adják, euróban folyósítják, a külföldi kölcsönadó forintban tartja nyilván, az adós forintban vagy más devizanemben fizeti vissza, a folyósítás a belföldi cég forintszámlájára történik.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt néhány kapcsolódó előírás az új Ptk.-ból.Kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Osztalékelőleg nem mindegyik tulajdonosnak

Kérdés: A kft. osztalékelőlegről döntött a tulajdoni hányadok arányában. A közbenső mérleg adatai szerint megfelel a feltételeknek. A kifizetést csak az egyik tulajdonos részére akarják teljesíteni, a többi tulajdonos nem kéri a kifizetést. Az ügyvéd ezt nem ellenzi. Nem értek egyet az ügyvéddel, de nem találok a Gt.-ben egyértelmű tiltást a kifizetés eltérő mértékére vagy nem teljesítésére. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 133. §-a valóban csak azt tartalmazza, hogy a taggyűlés osztalékelőleg fizetéséről mikor határozhat. Logikusnak az tűnik, hogy ha a taggyűlés határozott, akkor az osztalékelőleget fizessék ki.Az osztalékelőleg azonban még nem osztalék, elő­fordulhat, hogy azt vissza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Szervizszolgáltatás teljesítési helye

Kérdés: Cégünk egyik munkatársa kereskedőként a cseh piacon tevékenykedik. Többször előfordult, hogy a magyar rendszámú céges gépkocsit Csehországban kellett szervizeltetnie. Az igénybe vett szolgáltatásról társaságunk közösségi adószámára állították ki a számlát, az áfa feltüntetése nélkül. Kérdésem lenne, hogy a közösségi adóalanytól igénybe vett szervizszolgáltatás esetében mi minősül teljesítési helynek, hol keletkezik az áfafizetési kötelezettség? Kell-e ez után belföldön általános forgalmi adót bevallani, megfizetni?
Részlet a válaszából: […] A közösségi adóalanytól igénybe vett szervizszolgáltatás teljesítési helyét az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése szerint kell megállapítani. Ezek szerint az adóalany részére nyújtott javítási szolgáltatás teljesítési helye ott van, ahol az igénybe vevő adóalany...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.
1
2
3
4
14