1939 talált cikk a teljesítés kifejezésre

Kérdés: Vevőpartnerünktől adásvételi szerződés alapján 2024. 05. 24-én 100.000 euró + 27% áfa összegben előleget, majd 2024. 10. 10-én további 100.000 euró + 27% áfa összegben előleget kaptunk. Az adásvételi szerződés alapján a 350.000 euró + 27% áfa ellenértékű teljesítésre 2025. 01. 28-án került sor (a 200.000 euró + 27% áfa beszámításával). Számviteli politikánk alapján az Áfa-tv. alapján választásunk szerint az MNB-árfolyamot alkalmazzuk. Az árfolyamok az alábbiak szerint alakultak: 2024. 05. 24-én 385 Ft/euró, 2024. 10. 10-én 400 Ft/euró, 2024. 12. 31-én 410 Ft/euró, 2025. 01. 28-án 425 Ft/euró.
Szíveskedjenek bemutatni a fentiek alapján a könyvelési, számlázási (helyes számlakiállítás bemutatásával) teendőinket!

Kérdés: Adott egy cukrászüzem, amelynek a viszonteladók (éttermek, pizzéria) leadják a megrendelést. A cukrászüzem legyártja a megrendelt süteményeket, szállítólevéllel átadja, és mivel havi elszámolásban állapodtak meg a viszonteladókkal, így az időszakos ügyeletről gyűjtőszámlát állít ki a szabályoknak megfelelően.
1. A süteményeket a fenti esetben hány százalékos áfatartalommal kell számláznia?
2. Alkalmazhatja-e a cég a gyűjtőszámlás elszámolást?

Kérdés: Cégünk egy olyan magánszeméllyel kíván szerződést kötni, akinek nincs adószáma. A tevékenység egy – a cég által megkívánt tartalommal – elkészített játékforgatókönyv lenne. A jogi területünk szerint csak vállalkozási szerződést köthetünk vele, hiszen eredménykötelezettség áll fenn. A következő kérdések megválaszolásában kérnénk segítséget. Szükséges-e, hogy adószáma legyen a magánszemélynek? Üzletszerűnek tekinthető-e ez a tevékenység? Ha szükséges adószám, adószámos magánszemély vagy egyéni vállalkozó kell, hogy legyen? Alkalmazható-e esetében az ekho?

Kérdés: Termelővállalatként energiahatékonysági beruházásokat hajtunk végre, és a várható megtakarítást auditáljuk, így Hitelesített Energiamegtakarításhoz (HEM vagy máshol EKR-nek hívják) jutunk. Ezeket kétféle módon hasznosítjuk: egyrészt értékesítjük a kötelezett részére a piacon, másrészt átadjuk az energiaszolgáltatónak. A vele kötött szerződés szerint a földgáz árának egyik eleme egy ún. PKD-díj, ami euróban van meghatározva, és a fogyasztással arányos. Ezt az elemet a szolgáltató nem számlázza felénk a gázév során, cserébe mi HEM-et adunk át, ugyancsak a szerződésben meghatározott áron. A gázév végén elszámolunk egymással, és amennyiben kevesebb az általunk átadott HEM, akkor a HEM-mel le nem fedett PKD-t utólag kiszámlázza felénk az energiaszolgáltató. Mi az átadott HEM-et nem számlázzuk, és számlát sem kapunk a lefedett PKD-díjról. Az utolsó három hónap ki nem számlázott PKD-díját csak a gázév végét követő 90 napon belül kell lefednünk. Kérdésünk a fentiek számviteli kezelése, mert nem egyértelműek az állásfoglalások és a könyvvizsgálónk véleménye.

Kérdés: Cégünk egyik profilja a termékeladás, termékpalettánk nagyon széles. Alapvetően gépeket és ahhoz tartozó tartozékokat, segédanyagokat, felszereléseket árulunk telephelyeinken és webáruházunkban, értékben is igen változó árakon, a pár ezer forintos tételtől a több tíz milliós gépekig. A számla mellé mikor kell adásvételi szerződést adnunk a vevőinknek? Könyvvizsgálat során merült fel, hogy a nagygépes eladásaink mellé (több millió forintos emelőgépek esetében) a számla mellé adásvételi szerződést vagy átadás-átvételi jegyzőkönyvet kértek. Több esetben előfordult, hogy ha ezek a gépek a partner részéről pályázati forrásból való beszerzéshez kapcsolódtak, akkor a pályázatban előírt dokumentumot, adásvételit kitöltöttük, de ez nem volt rendszeres gyakorlat. Nem találok törvényi előírást arra, hogy mikor kell adnunk adásvételi szerződést vagy átadás-átvételi jegyzőkönyvet még pluszban a számla mellé.

Kérdés: Egy társaság a főbb vevőivel megállapodást kötött, hogy meghatározott forgalom után utólag adott engedményt biztosít számukra. Ezt korábban számviteli bizonylat alapján számolták el egymás között. Az utólagosan adott engedmény összegét kompenzálással vagy átutalással rendezték. A fentnevezett társaság a jövőben a partnerei kérésére úgy szeretné módosítani a megállapodást, hogy a meghatározott forgalom elérése után ingyenesen juttat terméket a partnernek (termékben fizet). Értelmezésünkben az üzletpolitikai cél megvalósul, mert rendszeres kapcsolatban van a partnerekkel, és a további vásárlásokat szeretné ösztönözni ezzel a módszerrel, valamint előre meghatározott feltétel eléréséhez köti a juttatást. Így nem merül fel az ingyenes átadás szerinti számlázási és áfafizetési kötelezettség. A társaság elzárkózik attól a számlázási módtól a fenti feltételek teljesülése esetén biztosított termékek tekintetében, hogy a számlán először összeggel tüntesse fel a termékeket, majd a következő soron 100% engedményt adjon az előzőekben felsorolt tételekre, így generálva egy 0 forint végösszegű számlát. Két beszállító partnerére hivatkozik, akik közül az egyik grátiszszámlát, a másik rendes számlát állít ki, de mindkét fél 0 forint nettó egységáron tünteti fel a terméket, nem szerepel engedmény a számlán, egyedül a visszaváltási díj szerepel rajta megtérítendő összegként. Elfogadható-e ez utóbbi számlázási mód? A könyvelésben külön könyvelendő a 0 forintos egységáron átadott termék előállítási költsége? A hivatkozott beszállító partnerektől kapott 0 forint nettó egységárú termékek esetében megfelelő eljárási mód az, hogy 0 forinttal veszik készletre? Van lehetőség arra, hogy a 0 forintért kapott terméket ettől eltérő összeggel szerepeltessék a készletben?

Kérdés: Napelemmel rendelkező társaságok esetében rendszeresen előfordul, hogy a visszatáplált és az energiakereskedő felé visszaszámlázható energiamennyiséget és -értéket az energiakereskedő évekkel a tényleges visszatáplálást követően ismeri el összegszerűségében, és közli, hogy milyen teljesítési időpontban és milyen összegben számlázható felé a visszatáplált energia. Ez a kibocsátó oldaláról folyamatos áfa- és társaságiadó-önellenőrzést generál? Emellett akár jelentős hibaként 3 oszlopos beszámolóval is járhat, függetlenül attól, hogy a beszámolókészítés időpontjában nem volt ismert és figyelembe vehető a visszapótlásból származó bevétel összege?

Kérdés: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló, a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése című, VP 2-4.1.4-16. kódszámú támogatás számviteli elszámolásával kapcsolatban kérnék segítséget. A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet, 20. § (1) bekezdése szerint az igénybe vett beruházási támogatás összegét kettős könyvvezetésre kötelezett ügyfeleknek tőketartalékba (lekötött tartalékba) kell helyezni. Az 55/2019. (XII. 10.) AM rendelet viszont csak a 2014–2020. programozási időszakban igénybe vett beruházási célú támogatásokat említi. A támogatói okirat nem tartalmazza egyik jogszabályi hivatkozást sem. A fenti támogatást a tőketartalék javára kell elszámolni, vagy egyéb bevételként (halasztott bevételként)?

Kérdés: Egy ingatlan 2024. november 30-ával értékesítésre került úgy, hogy a vételárat 2024. december 31-ig kell kifizetni, és az ingatlan a szerződés szerint a vételár kifizetésének napjával kerül a vevő tulajdonába. A szerződés kaucióról vagy előleg megfizetéséről nem szól. A vételárat 2024. december 28-ával kifizették, a tulajdoni lapra ugyanezen időponttal bejegyezték a vevő tulajdonjogát. A tényleges birtokba adási jegyzőkönyv felvétele és aláírása még nem történt meg, amelyre várhatóan csak 2025 februárjában kerül sor. A NAV felé azt a kérdést tettem fel, hogy mi az értékesítés teljesítési dátuma a számlán. A válasz szerint a teljesítés dátuma majd a birtokba adási jegyzőkönyv aláírásának dátuma lesz, ami azt jelenti, hogy a számla nem állítható ki december 28-án, mert akkor még nem ismert a teljesítés napja. A fentiek könyvelése mind az eladó, mind a vevő oldaláról gondot okoz számomra, mert az kétségtelen, hogy az ingatlan már nincs az eladó tulajdonában, tehát nem szerepelhet a vagyonában, és fordítottan a vevőnél is igaz, hogy nem valós, ha az ingatlan értéke (nála a jelentős vételár összege) nincs 2024. évi vagyonként kimutatva. Mit kell könyvelni 2024. december 28-án mind az eladónál, mind a vevőnél, illetve majd 2025 februárjában, és milyen bizonylat alapján?

Kérdés: A 9761. kérdésre adott válaszban (SZL 517. lapszám, 2024. 12. 12.) említették, hogy ingatlant nem lehet a vagyonfelosztáskor kiadni, amelyet törvényileg tilt a számviteli törvény. Megtennék, hogy részletesen leírják, hogy mely szakasz tiltja, illetve ha más törvénnyel együttesen értelmezhető a tiltás, akkor a teljes képet bemutatják, hogy mi alapján tiltott az ingatlan vagyonfelosztás során történő kiadása?