30 talált állásfoglalás a teljesítési fok kifejezésre

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?

Kérdés: Az építőipari cég szerződést kötött az alvállalkozóval a csatornázás elvégzésére. Rögzítették, hogy a részszámla, majd a végszámla összegéből 5 százalékot jóteljesítési garanciaként visszatart a cég, illetve a projekt műszaki átadása után a visszatartott összeg jótállási garanciává minősül, azt az alvállalkozó egy év után kapja meg, ha nem lesz probléma. A részszámláknál a visszatartott összeggel csökkentett összeg lesz az adóalap? A végszámlánál pedig a visszatartás pénzügyi követelés, és nem érinti az adóalapot? Ha a szerződött 5 szakaszból 2 teljesen elkészült, részteljesítésnek minősíthető-e?

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a saját termelésű készleteknél az előállítási költség lehet a norma szerinti közvetlen önköltség, a befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége pedig a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható. De hogyan kell a norma szerinti közvetlen önköltséget meghatározni? Milyen feltételei vannak? A norma szerinti közvetlen önköltség meghatározásának módszerével a szakirodalomban még nem találkoztam.

Kérdés: Az Szt. ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő a saját termelésű készlet értékét a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is meghatározhatja. Ennek a módszerére kérnék javaslatot, mivel a szakirodalomban még ezzel nem találkoztam.

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó részvénytársaság éves beszámolót készít, de önköltség-számítási szabályzatot nem kell készítenie. Az építési-szerelési munkák közvetlen önköltségét kalkulációs egységenként kell gyűjteni ahhoz, hogy év végén a befejezetlen termelés megállapítható legyen?

Kérdés: Az Szt. 62. §-a szerint az építés-szerelésnél a befejezetlen termelés meghatározható teljesítési fok alapján arányosítással is. Mi egyszerűsített éves beszámolót készítünk. Miként kell értelmezni ezt a kitételt? Hogyan kell az elszámolást kimunkálni? Melyek a könyvelési lépések? Különösen az eredményre való hatás és könyvelés érdekel, egyik évről a másikra való átmenet során.

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó vállalkozás az épület előre meghatározott, különböző készültségi fokaiban részszámlákat állít ki, és azok értékét árbevételként számolja el. Helyesen járunk-e el, ha a befejezetlen termelés értékét úgy számítjuk ki, hogy a december 31-i készültségi fok százalékát csökkentjük a már részszámlával kiszámlázott készültségi fok százalékával, és szorozzuk a költségvetés szerint tervezett összköltséggel? Amennyiben a következő évben a tervezettet jelentősen meghaladja a tényleges összköltség, akkor emiatt szükséges-e az előző évi készletértéket módosítani? A készültségi fokot mivel kell dokumentálni? Helyesebb-e az a megoldás, hogy a részszámlák összegét passzív időbeli elhatárolással elhatároljuk, a befejezetlen termelést pedig a december 31-i készültségi fok százaléka és a költségvetés szerinti tervezett összköltség szorzataként állapítjuk meg?

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?

Kérdés: Építőipari tevékenységet végző társaság befejezetlen termelési értékének megállapítása hogyan történjen a mérlegkészítéskor? Esetleg célszerű az építtetővel elfogadtatni a készültségi fokot vagy az értéket?

Kérdés: Hogyan történik a befejezetlen építési-szerelési munka mérleg-fordulónapi értékelése, leltározása?