604 talált cikk a térítés nélkül kifejezésre

Kérdés: Cégünk energiakereskedelemmel foglalkozó, magyarországi székhelyű gazdasági társaság, amely az anyavállalat részére szerzi be a szükséges villamos energiát és földgázt. Rendszeres tranzakció között szerepel a Mavir által továbbterhelt kiegyenlítő energia, illetve az FGSz által kiszámlázott kiegyensúlyozó gáz (mindkét eset mennyiséget tartalmaz). Ezeket a tételeket cégünk az eladott áruk beszerzésében szerepelteti, és továbbszámlázza az anyavállalat felé. Az FGSz mint rendszerirányító számláz még rugalmassági szolgáltatást, ami szintén az elábé része, illetve az elszámolóházon keresztül egyensúlyozási költségsemlegességet biztosító díjat, amit költségként vagy bevételként számolunk el (96). Megerősítést szeretnék kérni, hogy helyesen járunk-e el?

Kérdés: Kínai partnerünktől kaptunk ingyen alkatrészt, a számlán 1 USD szerepel, de nem kellett fizetnünk érte. A terméket vámolták, az áfa befizetve, a határozat alapján. Mi ennek az eseménynek a helyes könyvelése?

Kérdés: Egy kft. a 2020. évi beszámolóban fejlesztési tartalékot képezett. A társaság készletei között szerepel egy garázs és egy tároló, melyet a társaság 2020-ban saját beruházás keretében eladási célra épített. A könyvvizsgáló javaslatára most átsorolná a garázst és a tárolót a tárgyi eszközök közé, és a fejlesztési tartalékot ezen eszközökre használná fel. A könyvvizsgáló javaslata megfelel-e a számviteli és adózási jogszabályoknak?

Kérdés: A kft. alvállalkozóját hívta egy külföldi munkához. A szállásról szóló számla az alvállalkozó magánszemély nevére szól, nem a kft. nevére. Milyen lehetőségek vannak arra, hogy a bizonylat így is elszámolható legyen?

Kérdés: Adott az „A” kft., amelynek a 100%-os tulajdonában van a „B” kft. A „B” kft. tulajdonában van egy ingatlan, amelyet az „A” kft. szeretne felújítani. Nincs közöttük bérleti szerződés, nincs hasznosítás az „A” kft. részéről. Az „A” kft. elvégezheti-e a „B” kft. tulajdonában lévő ingatlanon a felújítást, ami idegen helyen végzett beruházásnak minősül, és az „A” kft. könyveiben kimutatásra kerül? A beruházás-felújítás (nem karbantartás) áfáját levonásba helyezheti? Az „A” kft. áfakörbe bejelentkezett társaság, míg a „B” kft. alanyi adómentes.

Kérdés: 2023. évben két magyar állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár egy nemzetközileg használt videójátékban felhasználható szoftverelemeket készített, amellyel a videójáték gyári verziójában nem elérhető játszható programelemeket készítettek programozással. A szoftverelemek a két magánszemély közös szellemi termékei. 2023. évben 15 db ilyen programelemet hozott létre a két magánszemély, amelyek felhasználási jogát magánszemélyként már értékesítették 2023. évben jogdíj jogcímén. A két magánszemély 2024 januárjában e tevékenységük végzésére egy magyarországi székhellyel rendelkező kft.-t hozott létre 50-50%-os tulajdoni részesedéssel. A már magánszemélyként 2023. évben készített 15 db szoftverelem, valamint a kft. tevékenysége keretében a jövőben készítésre kerülő szoftverelemek felhasználási jogának jogdíj jogcímen történő értékesítésére vonatkozóan. A létrehozott szoftverelemek várhatóan évekig szolgálják a gazdasági tevékenységet, előre nem meghatározható ideig.
1. A kft. könyveiben hogyan tudja a szoftverelemeket felvenni? Helyesen jár-e el a kft., ha a jövőben elkészülő szoftverelemeket egyesével a szellemi termékek között aktiválja? Ha igen, milyen értéken kell aktiválnia a szoftverelemeket? A szoftverelemek készítéséhez alapvetően személyi jellegű költségek, ráfordítások kapcsolódnak. A szoftverelemek piaci értéke nem áll rendelkezésre.
2. A két magánszemély által 2023. évben készített 15 db szoftverelemet hogyan tudja a kft. a könyveibe átvenni, milyen értéken? A kft. megvásárolja ezt a 15 db szoftverelemet a két magánszemélytől, vagy térítésmentesen a kft. rendelkezésére bocsáthatják?

Kérdés: Nem energiakereskedelemmel foglalkozó villamosenergia-végfelhasználó energiahatékonysági beruházásokat hajtott végre, aminek a következtében energiamegtakarítást ért el. Az energiamegtakarítást egy energetikai audit során állapították meg, ami a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal EKR adatgyűjtő rendszerében rögzítésre került. Az energiakereskedő az általa mint kötelezett által fizetendő EKR-díjat a szolgáltatás részeként számlázza a végfelhasználó részére. A végfelhasználó a hitelesített energiamegtakarítás keletkezésének időpontjában még nem döntötte el, hogyan fogja azt hasznosítani, átadja annak az energiakereskedőnek, akitől a villamos energiát vásárolja, és aki az EKR-díj átterhelését fogja csökkenteni a végfelhasználó felé, vagy másik energiakereskedőnek értékesíti. Kérjük álláspontjukat a nem energiakereskedő végfelhasználó energiamegtakarításának számviteli kezelésével kapcsolatban. Kérem, a következő kérdésekre térjenek ki a válaszban:
– Amennyiben eszközként nyilvántartásba kell venni a megtakarítást, milyen bekerülési értéken kell azt megtenni?
– Milyen mérlegsoron kell nyilvántartani a megtakarítást, ha a keletkezés időpontjában a hasznosítás módja még nem ismert?
– Hogyan kell könyvelni ennek a megtakarításnak az értékét?
– Hogyan kell könyvelni ennek a megtakarításnak az energiakereskedőnek történő átadását, amelynek következtében az energiakereskedő által számlázott díj csökkenni fog?

Kérdés: A társaság a tulajdonában lévő ingatlant (kivett saját használatú út) szeretné ingyen átadni, ajándékozni egy önkormányzatnak, ahol közösségi tér funkciót töltene be a továbbiakban. Szíveskedjenek a legköltségkímélőbb mód megtalálásában segítségünkre lenni, és a gazdasági esemény adó-, járulék-, áfa-, illetve illetékvonzatait közölni.

Kérdés: Társaságunk kutatás-fejlesztési együttműködést tervez egy másik vállalkozással közösen. Az elképzelés szerint alapvetően mindkét fél a saját költségeit viseli, illetve társaságunk opcionálisan magára vállalja a másik fél költségeinek egy részét (max. az összköltség 50%-áig). A projekt végén, ha elkészül a termék (egy szoftver, illetve esetleg hozzákapcsolódó technika), akkor az értékesítés árbevételéből a felek a létrehozási költségek vállalásának arányában lesznek jogosultak részesülni. A költségtakarékosság végett nem tervezünk projekttársaságot vagy közös vállalatot létrehozni, hanem egy megállapodásban rögzítenénk, hogy a másik fél jogosult az értékesítésre, de időközönként (pl. havonta) elszámolásra köteles velünk szemben, és az arányos árbevételt át kell adnia számunkra. A K+F együttműködésben milyen jogcímen számlázható, illetve könyvelhető az opcionális költségátvállalás? Megfelel-e pl., ha a másik fél a fejlesztésben részt vevő programozóinak, informatikusainak a „mérnökóráit” számlázza ki felénk? Ha így történik, akkor a mi oldalunkról az a költség is elszámolható a K+F tevékenység terhére? Ha elkészül az értékesíthető szoftver, és az eladást a másik fél végzi majd, milyen jogcímen számlázhatjuk és könyvelhetjük a nekünk járó hányadot?

Kérdés: Az alapítvány fenntartója az Alapfokú Művészeti Iskolának. Az átlagbéralapú támogatást a fenntartó igényli meg, amit tovább utalási céllal kap meg, és utal tovább az iskola számára. Ezenfelül az alapítvány maga is támogatja az iskolát, hol pénzeszközzel, hol könyvtári könyvekkel vagy jelmezekkel, amelyeket magánszemélytől vásárol meg, hogy továbbadhassa támogatásként az iskolának. Szeretnék egy levezetést kérni, könyvelési tételekkel az átlagbéralapú támogatás igénylésének és továbbutalásának, valamint az év végi kimutatásának, valamint az egyéb támogatások helyes könyveléséről az alapítvány beszerzéseire és az iskolának történő átadására. Kérem a fenti átlagbéralapú és egyéb támogatás könyvelési tételeit és az év végi zárásban történő kimutatását az iskola oldaláról is!