1370 talált cikk a térítés kifejezésre

Kérdés: Alapanyag-beszállítóink az általunk megvásárolt szerszámok, gyártóeszközök értékét továbbszámlázzák nekünk. Ezen szerszámokat, gyártóeszközöket kizárólag a részünkre gyártott alapanyagok előállításához használják, speciális eszközök más célra nem használhatók. Beszállítóváltás esetén rugalmasan áthelyezhetők az új beszállítóhoz. Ezen eszközök nélkül a beszállítók nem vállalják részünkre az alapanyaggyártást. Az eszközöket a tárgyi eszközök között mutatjuk ki, az értékcsökkenést mi számoljuk el. Szükséges-e bérleti szerződést kötni beszállítóinkkal? Hogyan kell könyvelni a beszállítóink által ezeken az eszközökön végzett próbagyártás költségeit, amelyeket továbbterhelnek ránk?

Kérdés: Az térítés+nélküli+átadása/">5702. kérdéshez kapcsolódva kérném a kontírozási tételeket azon részéhez, amely az adófizetési kötelezettség nélkül járó üzletrész-átruházással foglalkozik. Milyen összeggel emeljük ebben az esetben a jegyzett tőkét? Az ügylet végén a saját tőke marad 141 millió Ft?

Kérdés: A 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. §-ának (4) bekezdése szerint az olyan gazdasági eseményt, amelynek kihatása két üzleti évet érint, nem kell időbelileg elhatárolni, a bizonylat kiállításának időpontjában számolandó el. A 6. § (3) és (7) bekezdése szerint pedig időbeli elhatárolásként kell kimutatni azokat a költségeket, ráfordításokat, illetve bevételeket, amelyek kettő vagy kettőnél több üzleti évet érintenek. Milyen elhatárolásokat kell az adott paragrafusoknál értelmezni? Mely időszakra kell azokat a számlákat elszámolni, amelyeket időszakos elszámolás miatt a tényleges teljesítést követő hónapban állítanak ki?

Kérdés: A mezőgazdasági őstermelőnek a különböző támogatásokat (területalapú, AKG, gázolaj jövedéki adójának visszatérítése, gépvásárlási támogatás stb.) az iparűzési adó alapjánál hogyan kell figyelembe vennie?

Kérdés: Most találkoztam a következőkkel: a különböző módosító tételeket nem a főkönyvi számlák ellentétes oldalaira könyvelik, hanem azonos oldalra, mínusz értékkel. A végeredmény ugyanaz, de megnehezíti az ellenőrzést. Van-e előírás a bruttó módon való könyvelésre?

Kérdés: 2012-ben magánszemélyek tulajdonában lévő gazdasági társaság üzletrészének 100%-át megvásárolta egy gazdasági társaság. A szerződéskötés során üzleti adatokhoz kötötték a vétel­árat, amelynek 80%-át 2012-ben kifizették, 20%-át visszatartották egyéves időtartamra, amikor is a vételárat korrigálják az időközben felmondott ügyfelek által kieső árbevétel függvényében. A szerződés szerint az eladókat illeti az átadáskor fennálló, a tevékenységük alatt teljesített, de a vevők által még meg nem fizetett szolgáltatás ellenértéke. 2013. január 1-jétől a vásárolt társaság beolvadt az üzletrész 100%-át birtokló társaságba. A végső vételárrész megfizetése most esedékes. A vételárcsökkenésként kimutatható árbevétel elszámolása nem kérdéses. A ki nem fizetett, időközben jogi eljárás alá vont vevőköveteléseket pedig a társaság engedményezi az eladókra. A vevő és az eladók között ellentmondás alakult ki. A vevő szerint, mint elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás, adóalap-növeléssel jár, a cégérték bekerülési értéke nem módosítható, az Szt. 47. §-ának (9)–(10) bekezdésére hivatkoznak. Így a követelés engedményezése rendkívüli bevételnek számít. Az eladók szerint az engedményezés visszterhesnek minősül, az eredeti szerződés szerint is az eladókat illeti a követelés összege, mivel az üzletrész-értékesítés feltételeként az ellenérték része volt. Így a fizetett vételár a pénzben fizetett ellenérték és az átadott követelések összege lesz, módosul a cégérték bekerülési értéke is. Kinek van igaza? A követeléseket egyéb ráfordításként vagy a cégérték beolvadást követő felosztásának megfelelő forrás csökkenéseként kell elszámolni?

Kérdés: A kft. 2012-ben budapesti belterületi ingatlant vásárolt, amelyet tárgyi eszközként vettek nyilvántartásba. 2013 júliusában haszonélvezeti jogot alapító szerződéssel egy magánszemély részére holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítottak. A haszonélvezeti jogosult számára a kft. 11 000 E Ft+áfa összegű számlát állított ki. Hogyan kell ezt könyvelni?

Kérdés: Vállalkozásunk könyvelési szolgáltatást végez. Vannak olyan ügyfeleink, akik havonta, vannak, akik negyedévenként fizetnek. Helyes-e a gyakorlatunk, hogy a számlákat a tárgyhót követő hó 10-ig kiállítjuk, és a teljesítés dátuma megegyezik a fizetési határidővel? Azok, akik negyedévente fizetnek, jellemzően őstermelők, és a járulékbevallásukat negyedévenként, a negyedévet követően készítjük el. A szolgáltatás fizikai értelemben (a tényleges könyvelés) könyvelési szolgáltatásnál is a tárgyhónapot követően, a bevallások benyújtását követően teljesül, valósul meg. A könyvelésben a könyvelési szolgáltatást mindig az adott tárgyhónapra kell könyvelni, és az áfát pedig a számlán feltüntetett teljesítési időpontra? A negyedéves bevallásokat pedig arra a hónapra, amikor ténylegesen megtörtént a bevallás?

Kérdés: Társaságunk 2007., 2008. és 2009. években fejlesztési tartalékot képzett, amelyet teljes egészében a mai napig nem használt fel. Meglátásom szerint a 2008. éves mérlegben kimutatott 2007. és 2008. években lekötött fejlesztési tartalékot 6 adóév alatt kell felhasználnom, a 2009. évben képzett tartalékot pedig 2013. 12. 31-ig. Tudtommal nincs akadálya annak, hogy először a 2007. és 2009. évit használjam fel, majd a 2008. évben képzettet. A törvény tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházást enged felhasználni fejlesztési tartalékként. Tehát jól gondolom, hogy például szoftver értékével nem oldhatom fel, viszont ha vásárolunk egy használt autót, melyet aktiválunk a feloldás évében, akkor attól függetlenül, hogy ez az autó közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódik a gyártáshoz, feloldhatom a lekötött fejlesztési tartalékot?

Kérdés: Távhőszolgáltatással, illetve villamosenergia-termeléssel foglalkozó társaság esetében kötbérnek értelmezhető-e az a bevétel, amit a tőlünk energiát átvevő cég azért fizet, mert nem tudta átvenni a szerződött mennyiséget? Mikor kell bevételként elszámolni? A kötbér kiszámításának alapja az elmaradt mennyiség szorozva egy fix szerződött árral, amely ár lényegesen alacsonyabb az energia áránál. Áfaköteles? Kérdés az is, hogy a távhőszolgáltatásról szóló törvény 49. §-a alapján számlázott pótdíjat árbevételként vagy egyfajta büntetésként kell elszámolni? (Szerződésszegéssel vagy szerződés nélkül vételezett meleg víz esetén kell a becsült mennyiséget az érvényes ár kétszeresével kiszámlázni a fogyasztónak.)