1399 talált állásfoglalás a térítés kifejezésre

Kérdés: A 4262. számú válaszukban nem értek egyet azzal, hogy "ha a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet szerinti feltételek nem teljesülnek, ... a kapott költségtérítés teljes összege nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, és cégautóadó-fizetési kötelezettség is terheli." Véleményem szerint az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének bb) pontja alapján a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet (továbbiakban: rendelet) 3. §-ának (2) bekezdésében felsorolt feltételeknek nem megfelelő munkavállaló részére kifizetett 9 Ft/km összegű költségtérítés sem minősül adókötelesnek. Amíg a hivatkozott kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő munkavállaló részére jár a költségtérítés, addig a feltételeknek meg nem felelő munkavállaló részére munkáltatói döntéstől függően adható, de a munkáltató által kilométerenként 9 Ft összegben kifizetett költségtérítés az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének bb) pontja alapján [a rendelet 3. § (2) bekezdésében felsorolt feltételektől függetlenül] adómentes. A magánszemély által – az Szja-tv. alapján – kilométerenként kapott 9 Ft pedig nem keletkeztet cégautóadó-fizetési kötelezettséget. Kérem véleményüket, hogy egyetértenek-e a fentiekkel.

Kérdés: A könyvkiadással foglalkozó kft. – ügyfelünk – a Fővárosi Igazságügyi Hivatal közreműködésével létrejött megállapodás alapján, "jóvátétel" jogcímen – egy másik vállalkozás által elkövetett jogsérelem miatt – banki átutalással jelentős összeghez jut. Kérdés, ügyfelünk részéről milyen bizonylat kiállítására van szükség? Helyes-e, ha a beérkező összeget egyéb bevételként számoljuk el? A jóvátétel címén kapott bevétel adó- és áfaköteles?

Kérdés: Az APEH honlapján közreadott, "Saját vállalkozásban végzett beruházás utáni adófizetési kötelezettség és adólevonási jogosultság keletkezése" című tájékoztatóval kapcsolatosan kérdezem, hogy az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján fordított adózású alvállalkozói számlák elszámolásakor és a beruházás 2 év múlva várható aktiválásakor az áfa elszámolása hogyan történik a saját rezsis útépítés esetében, amely kötelezően az önkormányzat részére átadandó beruházásrészt is tartalmaz, amelyet csak arányosítással tudunk elkülöníteni a könyvelésben.

Kérdés: Az alapítvány külön adószámmal rendelkező óvodát működtet, kiadási számlái az óvoda nevére szólnak. Bevételt az óvoda az alapítványtól kap oly módon, hogy a szülők az óvodai ellátásért úgy fizetnek, hogy az alapítványt havi összeggel támogatják, amelyet az alapítvány – mint fenntartó – továbbutal az óvodának. A szülők a befizetésről bevételi pénztárbizonylatot kapnak. Kell-e egyéb dokumentum a könyveléshez? Kötelező-e mindenkinek adóigazolást adni? A fenti eljárással nem vállalkozási célú bevétel keletkezik? Ugyanez az alapítvány természetben kap támogatást (konzerv, cipő, ruha stb.), amelyet értékesíteni szeretne. A befolyt pénzt az óvodának utalná tovább az óvoda költségei fedezetére. Ez a bevétel is minősíthető cél szerinti bevételnek? A pénztárbizonylat mellett nyugtát is ki kell állítani? A beszerzési ár könyveléséhez elegendő egy nyilatkozat az adományozótól? Az adományozónak a nyilatkozaton szereplő értékről adható-e ki igazolás?

Kérdés: Gázforgalmazó cégek vevőszámláiban megjelenő importkorrekciós tényezőt árbevételként, bevételként vagy kötelezettségként kell könyvelni? Mikor keletkezik a gázforgalmazó cég energiaadó-kötelezettsége? A tényleges teljesítési időszakban vagy a számlán feltüntetett teljesítési idő szerint, amely ugyanaz, mint az áfafizetési kötelezettségének az időpontja? A 2010. januári teljesítési idejű, 2009. december időszakra elszámolt energiaadó mértékét a 2009. évi vagy a 2010. évi adómértékkel kell elszámolni?

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!

Kérdés: Társaságunk a munkavállalóknak helyi utazási bérletet juttat, amely a 2009-ben hatályos Szja-tv. 1. sz. melléklet alapján adómentes bevétele a munkavállalóknak. December hónapban meg szeretnénk vásárolni a 2010. évre szóló éves helyi utazási bérleteket, amelyeket még december hónapban át is adnánk a munkavállalóknak. Helyesen gondoljuk-e, hogy a 2010. évre szóló helyi utazási bérletet még adómentesen adhatjuk ily módon, tekintettel arra, hogy véleményünk szerint az Szja-tv. semmiféle korlátot nem tartalmaz, vagy mivel a bérlet 2010. évre érvényes, már 25% adóterhet kell fizetni a juttatás miatt, függetlenül attól, hogy a kft.-nél a számviteli törvény értelmében ez 2010. évi költség, azaz aktív időbeli elhatárolásként könyvelendő? A munkavállalóknál mi minősül a jövedelemmegszerzés időpontjának, 2009. december, vagy 2010. január?

Kérdés: Tervezünk egy kuponos akciót, amelynek során magazinokban/újságokban megjelenő hirdetéseinkhez vonalkóddal ellátott kupon lenne csatolva, ami feljogosítana egy ingyentermék beváltására meghatározott üzletekben. Tehát akinél van egy ilyen kupon, az 1 db ingyentermékre jogosult (az ingyentermék önköltsége kb. 60 Ft/db). Az áruházat a beváltott ingyentermékek után kompenzálnánk új termékkel. Milyen adóvonzattal kell ez esetben számolnunk, alkalmazható-e szja szempontból a következő adómentes feltétel: "Az üzletpolitikai (reklám) célból magánszemélyeknek nyilvánosan meghirdetett kampány keretében adott áru vásárlásához kapcsolódó visszatérítés vagy más kedvezmény. Visszatérítés alatt értik az árura vagy szolgáltatásra váltható bont, kupont, kártyapontot, jóváírást". Vásárolni az újságot fogja, amiben a kupon található. Tehát egy másik cég termékének vásárlásához kapcsolódik a mi ingyentermékünk. Így is adómentes az ingyentermék?

Kérdés: Nyomdaipari termékeket forgalmazó cégünk a partnereinek ajándékot szeretne adni (pl. műszaki cikkeket) bizonyos forgalom után. Mi ennek a számviteli elszámolása, és milyen terhei vannak?

Kérdés: Közjegyzői okiratba foglalt hitelszerződésben az adós két magánszemély, fedezet a magánszemélyek ingatlanára bejegyzett jelzálogjog, a hitelt a bank a magánszemélyek tulajdonában lévő kft. bankszámlájára utalta, csökkentve a folyósítási jutalékkal és a hitelközvetítői cég jutalékával. A hitelt és kamatait a kft. számlájáról utalják. Hogyan könyvelendő ez a hitelnyújtás és visszafizetés? Milyen szerződés kell a kft. és tulajdonosai, esetleg a bank között? Származik-e ebből szja-köteles kamatbevétele a magánszemélynek?