822 talált cikk a termékértékesítés kifejezésre

Kérdés: Társaságunk tavaly termőföldet vásárolt. 2009. évre földalapú támogatást igényeltünk, amelyet júliusban kifizetett a minisztérium. Kell-e valamilyen adót fizetni a támogatások után? Az összes bevétel csökkenthető-e a támogatás összegével? Kell-e külön nyilvántartani a földalapú támogatást?

Kérdés: Gépjármű-bérbeadással foglalkozó cég sérült autóját saját műhelyben megjavítják. A biztosító számla ellenében fizet, amelyet a cég saját nevére ki is állítanak: alkatrész beszerzési áron, munkadíj+áfa. Így ennek a cégnek az önrészen kívül még a munkadíjra eső áfája is többletkiadást jelent? Hogyan lehet ezt a könyvelésben helyesen levezetni?

Kérdés: Kft. telket vásárol, rá társasházat épít, a ház elkészül, és most kerül sor a lakások értékesítésére. Az értékesítés áfaköteles. A társaság az adásvételi szerződések alapján kiállította a számlákat, és elszámolt a foglalókkal, illetve előlegekkel. A vevők az adásvételi szerződések birtokában tudják csak a vásárláshoz szükséges hitel konkrét ügyintézését megkezdeni, azaz az ellenértékkel még nem rendelkeznek, így a számlákat sem tudják kiegyenlíteni. Az eladó cégnek viszont most nagyon jelentős áfakötelezettsége keletkezett. Első kérdésünk: a társaságnak valóban ki kellett-e számláznia az adásvételi szerződések aláírásakor az ingatlanok ellenértékét, figyelembe véve, hogy a szerződések szerint a vevő a vételár maradéktalan kiegyenlítésével szerez csak tulajdonjogot? A földhivatali bejegyzéshez szükséges nyilatkozatot az eljáró ügyvéd csak abban az esetben adja ki a vevőnek, ha a vevő bemutatja az "utolsó vételárrész megfizetésére vonatkozó, a bank által cégszerűen aláírt fedezetigazolást". Második kérdésünk (kizárólag az áfa teljesítési dátumára értelmezve ezt a kérdést): a "régi" Áfa-tv.-ből egyértelműen levezethető volt, hogy a tulajdonjog átengedése keletkeztetett áfakötelezettséget (illetve a birtokba adás, ha az előbb következett be), továbbá az is megállapítható volt, hogy a tulajdonjog-fenntartásos értékesítéseknél a tulajdonba, ill. birtokba adásig megfizetett részletekre az előleg szabályait kellett alkalmazni. De hogyan kell ugyanezen helyzetet az új Áfa-tv. alapján értelmezni? A 10. § a), 10. § d), 55. § (1) és 58. § szakaszait tanulmányozva egyáltalán nem világos, hogy tulajdonjog-fenntartásos értékesítésnél az áfakötelezettséget lehet-e az egyes részletek esedékességéhez kötni? A leírtakat az áfa finanszírozása szempontjából tarthatatlannak ítélem! Áfa-tv. 55. §-ának (2) bekezdését is figyelembe véve Önök szerint mi lehet a fenti helyzetre a megoldás? Hogyan kellene szabályosan, de pénzügyileg sokkal kiegyensúlyozottabban eljárni? Harmadik kérdésünk: ha az adásvétel meghiúsul, az előlegszámlát az eredeti időpontra sztornírozni kell, a jóváírt összeget és annak áfáját viszont a számla kelte szerinti időszak áfabevallásában szerepeltethetjük? Ha foglalónál hiúsul meg a szerződés, akkor a foglaló marad áfás, vagy értékesítés hiányában "bánatpénz"-ként funkcionál, és így nem lesz áfás, tehát a foglaló számláját is helyesbíteni kell?

Kérdés: Könyvelőirodánk ügyfele ingatlanhasznosítással foglalkozó társaság, kizárólagos tevékenysége a saját tulajdonában álló irodaház bérbeadása. A társaságnak saját alkalmazottai nincsenek, az egyes feladatokat arra szakosodott cégek látják el. A bérleti szerződés szerint a bérleti díjon felül a bérlő köteles üzemeltetési költséget fizetni. A bérbeadó havi rendszerességgel átalányösszegben bocsátja ki a közösköltség-számlákat az 1 m2-re jutó kalkulált költségek figyelembevételével. Az év végét követően a bérbeadó a ténylegesen felmerült költségek ismeretében készíti el a végső elszámolást, és írja jóvá a visszajáró közös költséget, illetve terheli azt, amennyiben a költségek meghaladják a tervezettet. A közös költségen túlmenően a bérlők saját áramfogyasztása egyedi mérők alapján, a közös költségtől elkülönítetten, a mindenkori tényadatok alapján havonta kerül számlázásra. A fenti konstrukciókhoz kapcsolódóan mely költségek azok, amelyek elábéként, illetve közvetített szolgáltatásként elszámolhatók?

Kérdés: Cégünk ún. kuponfüzetet ad vásárlóinak. A kuponok különböző termékek vásárlásakor különböző mértékű kedvezmények igénybevételére jogosítanak. A kuponoknak van lejáratuk, és konkrétan meg van határozva, mely termékre mekkora kedvezményre jogosítanak (forintban). Kezelhető-e a kuponfüzet átadása termékértékesítésnek? Adhatunk-e az 1 forintért eladott kuponfüzetre 1 forint engedményt? Számviteli kezelés szempontjából különbséget kell-e tenni a szerint, hogy forintos vagy százalékos engedményre jogosít?

Kérdés: A kiadó cég a nyomdai szolgáltatóval vállalkozási szerződést kötött, amelyből kiderül, hogy a kiadó milyen nyomdai terméket és hány példányszámot kér. A kiadó nem bocsátotta a nyomda rendelkezésére az előállításhoz szükséges anyagokat (papírt). A számlákból egyértelműen kiderül, hogy a nyomda milyen terméket, hány példányban állított elő. A számlákon a legtöbb esetben az SZJ 22.22.3 számot (nyomdai szolgáltatás), időnként a VTSZ 49.11 számot (nyomdai kivitelezés) tüntetik fel. Ezen számlák alapján a kiadó terméket vásárol vagy szolgáltatást vesz igénybe? A kiadó SZJ 74.40.11 hirdetési tevékenységet és VTSZ 48.10 kiadványértékesítést végez. Ha a nyomda szolgáltatást nyújt, minősíthető-e az közvetített szolgáltatásnak?

Kérdés: Magyarországi üzleti partnerünk devizában kívánja számlázni az általuk értékesített termékek ellenértékének – áfa nélküli – összegét. Az áfa összegét pedig a teljesítés napján érvényes MNB középárfolyammal kiszámolva forintban számlázná. A szerződéstervezet szerint a devizában számlázott összeg devizában, a forintösszeg forintban kerülne kiegyenlítésre. Megfelel a tervezett számlázási mód a számviteli és az Áfa-tv. előírásainak?

Kérdés: A könyvelőcég megbízója ügyintézői tevékenységet is végez ügyfelei részére. Például az ügyfelek nevére szóló csekket befizeti, és a befizetett csekk ellenértékét, valamint egy adminisztrációs díjat kiszámláz az ügyfele felé. Hogyan kell ezt könyvelni a cég megbízójánál? Mindkét összegre fel kell számítani az áfát?

Kérdés: Társaságunk a külföldi anyavállalattól szerzi be termékeit, amelyeket – ha nem értékesítette Magyarországon – visszaszállítja az anyavállalatnak. Ugyanezen termékek esetében a társaság a belföldi vevő részére is, lehetőséget biztosít a vevő általi visszaszállításra. A termék tulajdonjoga minden esetben átszáll a társaságra, illetve a vevőre. Van-e lehetőség számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával korrigálni a korábbi értékesítést, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia? A társaságunk által nem értékesített termék anyavállalat által történő visszavételéhez a társaságnak kell-e számlát kiállítania, vagy befogadhatja az anyavállalat által kiállított jóváíró számlát? Minőségi, mennyiségi kifogás az értékesítéshez kapcsolódóan nem merült fel.

Kérdés: A 3759. és a 4071. kérdésre adott válaszuk az illetékfizetés tekintetében ellentmondást tartalmaz. Kell-e illetéket fizetni, ha a tagok lemondanak a taggyűlés által jóváhagyott és kötelezettségként kimutatott osztalékról?