Ingatlan ellenében holtig tartó eltartás

Kérdés: Magánszemély egy nyugdíjasotthon kht.-val eltartási szerződést kötött. A tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát a nyugdíjasotthonra ruházta át. Ennek fejében megállapodtak, hogy az eltartottat 60. életévének betöltésétől természetben ellátják. A tartás értékét a tartás esedékességekor hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően az intézmény által megjelölt havi térítési díj mértékében határozták meg. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba tartás jogcímén bejegyezték. A holtig tartó tartási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom is bejegyzésre került. Hogyan és milyen értéken kell a nyugdíjasotthon könyveiben rögzíteni a gazdasági eseményeket? A magánszemélyt terheli-e és mikor bevallási és adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban meg kell jegyezni, a kérdésben leírtak a Ptk.586-590. §-aiban szabályozott tartási szerződés előírásainak megtartásáttükrözik. Így csak a számviteli és adózási kérdésekre kell választ adni, bár aválaszadáshoz vissza kell utalni az eltartási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.
Kapcsolódó címke:

Üdülési csekk a havi minimálbért meghaladó összegben

Kérdés: A vállalkozás nem munkavállaló tagja 2009-ben már kapott a vállalkozásától a minimálbér erejéig üdülési csekket és a mininálbér erejéig kultúrautalványt. Főállású munkahelyén – 71 500 Ft értékben – adómentes kultúrautalványban és üdülési csekkben szeretnék részesíteni. Kell-e jeleznie a munkáltatójának, hogy 2009-ben már tagként a vállalkozásától kapott utalványokat? Vagy a minimálbér összegéig másik vállalkozástól is kaphat ilyen utalványt és üdülési csekket?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a dolgozónak jeleznie kell, hogy márkapott ilyen utalványokat. Természetesen kaphat a másik vállalkozástól is, decsak adóköteles természetbeni juttatásként!Művelődési intézményi szolgáltatást (kultúrautalványt) azSzja-tv. 1. számú mellékletének 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.
Kapcsolódó címke:

Eltérő mértékű étkezési hozzájárulás

Kérdés: A belföldi kft.-nek 20 alkalmazottja van. A munkahelyi étkeztetésüket a kft. úgy oldja meg, hogy kihordásos ebédet rendelhetnek. Két cég kínálatából választhatnak. A cégek hetenként adnak át a társaságnak számlát az ebédekről. Személyenként kigyűjtjük havonta, hogy ki mennyit, milyen értékben ebédelt, és abból 12 ezer forintot adómentes étkeztetésként kezelünk, az azt meghaladó összeget pedig leadózzuk. Vannak olyan munkavállalóink, akik nem így ebédelnek, ők utalványt kapnak 10 ezer forint értékben havonta, amelyből 6 ezer forintot adómentesként kezelünk, az azt meghaladó részt leadózzuk. Megfelelő-e ez a gyakorlat az adómentes étkeztetés elszámolásához?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja aztszabályozza, hogy a munkáltató (a kft.) által a munkavállaló részéreétkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása(biztosítása) révén juttatott bevételnek (ideértve a kizárólag e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.
Kapcsolódó címke:

Oktatási költség

Kérdés: Internetes kereskedelemmel foglalkozó cég (csak a jutalékból van bevétele) elszámolhatja-e adómentesen a beszervezni kivánt magánszemély oktatási költségét? A kifizető tevékenységében közvetlenül nem vesz részt a magánszemély.
Részlet a válaszából: […] A jövedelem kiszámításánál a magánszemély helyett vállaltképzési költséget nem kell figyelembe venni a következő esetekben:– munkáltatói elrendelés alapján, ha a képzés a munkakörbetöltéséhez szükséges ismeret megszerzését célozza;– ha a képzés a kifizetővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.
Kapcsolódó címke:

Internetdíj elszámolása

Kérdés: Társaságunk dolgozóinak természetbeni juttatásként internetdíjat fizet számla ellenében. A kifizetéshez kérjük a névre szóló számlát és a kiegyenlítés igazolását. Van-e valamilyen akadálya annak, hogy januárban az előző évi decemberi előfizetési számla alapján a tárgyévi keret terhére kifizessük az adómentes természetbeni juttatást?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a rövid válasz az, hogy igen, van akadálya!Az Szt. 165. §-ának (2) bekezdése szerint a számviteli(könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylatalapján szabad adatokat bejegyezni. A bejegyzéshez az is szükséges, hogy ateljesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.
Kapcsolódó címkék:  

Személygépkocsi magáncélú használata

Kérdés: Társaságunk személyautókat bérel, de saját tulajdonában is van személygépkocsi. Ezekre a személygépkocsikra engedélyezve van a magánhasználat. A személygépkocsik után társaságunk megfizette a cégautóadót. A dolgozók nem vezetnek útnyilvántartást, mivel a cégautóadó megfizetésre került. Február 1-jétől kötelező-e vezetni az útnyilvántartást? Ha nincs útnyilvántartás, akkor kinek milyen adófizetési kötelezettsége van? A gépjárművek elszámolt költségei növelik a társaságiadó-alapot? A dolgozónak keletkezik-e jövedelme, vagy a társaságnak kell a természetbeni juttatás után az adót megfizetni?
Részlet a válaszából: […] A Gjt. 17/B. §-a alapján a cégautóadót 2009. február 1-jétőla személygépkocsi tulajdonosának kell megfizetnie. Ez igaz abban az esetben is,ha a társaság a személyautókat béreli, függetlenül attól, hogy a bérbeadó magánszemélyvagy nem magánszemély. Ebből következően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.
Kapcsolódó címke:

Felnőttoktatás támogatása alapítványnál

Kérdés: Adott egy közhasznú alapítvány (vállalkozási tevékenységet nem végez), mely támogatást kap felnőttoktatás céljára, a támogatás felhasználható étkeztetésre és szállásköltségekre is. Az alapítvány mind az előadó tanárok, mind a tanulók étkezési és szállásköltségeit is költségként számolja el. Az így juttatott étkezés és szállás reprezentációs költségnek számít-e, kell-e utána adót és járulékot fizetni, vagy adómentes juttatás a teljes összeg? Kell-e az adómentesség miatt valami külön dokumentáció, nyilvántartás (pl. külön a tanárok, külön a tanulók költségei)?
Részlet a válaszából: […] A tanulók részre az étkeztetés és szállás biztosítása lehetadómentes juttatás az Szja-tv. 1. számú mellékletének 3.2.2. pontjában foglaltmentességi szabályok alapján. Itt feltétel, hogy a vállalkozási tevékenységetnem folytató közalapítvány a részére történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Tanfolyamokon étkezési utalvány

Kérdés: Tanfolyamszervező és lebonyolító cégként nem kívánunk a hallgatók számára étkezési utalványt adni (eddig megfizettük utána az 54% szja-t és a 11% ehót), hanem csak a jelentkező cégek külön kérésére és az étkezési utalványok ellenértékének továbbszámlázásával nyújtunk lehetőséget az étkezés igénybevételére. (Ezen túl a hallgatók a tanfolyamainkon részt vehetnek a nélkül is, hogy részükre étkezést biztosítanánk.) Hogyan történjen a továbbszámlázás? A tanfolyami díj áfatartalmának megfelelően? Vagy áfa nélkül, ahogyan beszereztük?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból indulunk ki, hogy az étkezési utalványellenében az étkeztetést biztosítónál étel vásárolható az étkezési utalványértékében. Az étkeztetést biztosító ételárai magukban kell, hogy foglalják azételek áfáját is. Így az étkezési utalvány valójában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.
Kapcsolódó címkék:  

Adóellenőrzés az alapítványnál

Kérdés: Az alapítvány vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az adóellenőrzés megállapításainak könyvelésével van problémám. Idézem – kivonatosan – az adóellenőrzés vonatkozó megállapításait. "Mivel az alapítvány társaságiadó-kötelezettséget eredményező vállalkozási tevékenységet nem végez, azonban saját tőkéjének része a céltevékenysége által elért tárgyévi alaptevékenység eredménye, a revízió a jegyzőkönyvben rögzítette a megállapítások tárgyévre gyakorolt hatását, de az idevonatkozó törvények szerint társaságiadó-alapot és adót nem állapított meg. Mivel az üzemanyagköltség tekintetében nem igazolt, hogy az az alapítvány cél szerinti tevékenységének közvetlen költségeként merült fel, így azt az adózó célja érdekében felmerült költségként nem számolhatja el, tehát az adózó céltevékenysége adózás előtti eredményét ezen összeggel növelem. Nem tekintettem a számlák kifizetését természetbeni juttatásnak, csak a nem alapítvány céljait szolgáló kifizetéssel növeltem az adózás előtti eredményt. A mobil-feltöltőkártyákra kifizetett összegeket természetbeni juttatásnak minősítettem. Mivel sem a természetbeni juttatások, sem az utána a revízió által megállapított adókötelezettségek nem szolgálják a cél szerinti tevékenységet, a kettő együttes értéke növeli az alapítvány cél szerinti tevékenységének az eredményét. Ezért az adózó cél szerinti tevékenysége adózás előtti eredményét xy forinttal csökkentem (ez az szja és eho összegei), és a vz forinttal növelem (ez pedig az szja, eho és a mobilkártyák együttes összege). A hiba és a hibahatások lényegesek. Egyszeres közhasznú beszámolót készítünk, a megállapításokat a középső oszlopban szerepeltetjük, de hogyan kell a könyvelést helyesbíteni?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést azért, hogy az arra adandóválasz mások számára is egyértelmű legyen. Az adóellenőrzés megállapításaikönyvelésére vonatkozóan – véleményünk szerint – az adóhatóságnak utalniakellett volna (nem a konkrét könyvelési tételek megadására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.

Társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Egyszemélyes kft. tulajdonosa a társaság ügyvezetője, valamint a társaságban személyesen is közreműködik. Erre a társasági szerződés külön nem tér ki. Elszámolható-e részére főállású tagként jövedelem, vagy megbízási díjként kell elszámolni a részére kifizetett juttatást?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után aTbj-tv. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosításijárulékot fizet. A társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó részérea személyes közreműködésre tekintettel kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.
Kapcsolódó címke:
1
7
8
9
42