413 talált cikk a természetbeni juttatás kifejezésre

Kérdés: A szolgáltató kft.-nek két tagja van: egy zrt. és egy magánszemély, a részesedés aránya 98, illetve 2 százalék. A magánszemély a zrt. alkalmazottja. A kft. jegyzett tőkéje 20 millió forint, saját tőkéje 55 millió forint. A zrt. arról döntött, hogy a tulajdonában lévő kft.-üzletrészből 3 százalékot térítésmentesen átad a magánszemélynek mint alkalmazottjának. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél, a zrt.-nél?

Kérdés: A kft. könyvelője azt kéri az ügyvezetőtől, hogy minden olyan szolgáltatásról és termékértékesítésről kérjenek a kft. nevére szóló számlát, amely valamilyen módon kapcsolódik a kft. tevékenységéhez, és a könyvelő majd el fogja dönteni, hogy a számlák tartalma elszámolható-e költségként. Az ügyvezető tudni szeretné, mi van abban az esetben, ha a kft. nevére kért számlákat nem számolják el költségként? A számlákat akkor is meg kell őrizni 8 évig? Lehet-e abból gondja a kft.-nek, ha a nevére kiállított, de költségként el nem számolt számlák már nem lesznek meg?

Kérdés: Az általam könyvelt kft. 32 290 Ft-ért vett éles látást biztosító szemüveget monitor használatához. Nem tudom eldönteni, hogy adóköteles vagy adómentes természetbeni juttatás. Kérem a segítségüket!

Kérdés: A társaság egyik dolgozóját szaktanfolyam elvégzésére kötelezte. A tanfolyam időtartama: 2008. 10. hónaptól 2010. 02. hónapig. A tanfolyam szervezője a teljes összegről szóló számláját 2009. 03. hónapban megküldte. 2009. 04. hónapban a tanfolyamra küldött dolgozó közös megegyezéssel távozott a társaságtól. A társaság a tanfolyamszervező számláját még nem fizette ki, csökkentett összegről próbál egyezkedni. Annak tudatában, hogy a tanfolyam nem lesz befejezve, a társaság költségként teljes összegében elszámolhatja a tanfolyam díját? Esetleg természetbeni juttatásként kell adóznia?

Kérdés: Társaságunk egy nemzetközi gyógyszerforgalmazó hazai képviselőjeként különféle gyógyszerek marketingtevékenységét látja el. Tevékenységi körébe tartozik orvosok – akik nem állnak a társasággal szerződéses kapcsolatban – tudományos továbbképzésének támogatása is. Az orvosok támogatási kérelmet nyújtanak be, amelyben megjelölik, hogy melyik konferencián kívánnak részt venni. A konferenciaszervező cég társaságunk nevére állítja ki a számlát, részletezve a konferenciaszervezés, a szállás, az ellátás, az egyéb programok díját. Helyesen járunk-e el, ha a konferencia teljes költségét adó- és járulékköteles természetbeni juttatásként könyveljük, és az áfát nem vonjuk le?

Kérdés: A kft. egy autókereskedő céggel szponzorszerződést kötött, amely szerint X db személygépkocsit ad bérbe a kft.-nek. A kft. ezt reklámszolgáltatással ellentételezi. A szponzor számlázza a bérleti díjat és a biztosítási díjat, a kft. pedig a reklámhelyek bérleti díját. Külön szerződésben rögzítették, hogy a két számlát kompenzálják. A futballidényen belül a szponzor cserélgeti a kocsikat. A szponzorral kötött szerződés nem felel meg a pénzügyilízing-szerződés követelményeinek, a kft. a gépkocsikat nem a cég érdekében bérli. A kft. a bérelt személygépkocsikat átadta a sportolóknak, akiknek a magáncélú használat miatt eddig gépkocsi-használati díjat számlázott. A sportolók semmilyen költséget nem számoltak el a kft.-nél, útnyilvántartást sem vezettek. A kft. ténylegesen felmerülő költségei a bérleti díj (amelyet kompenzál a reklámdíj) és a biztosítási díj (amely utalandó). A bérelt személygépkocsikat – szerintünk – nem terheli cégautóadó. Mit lehet tenni a magáncélú használattal, ha a kft. nem akarja a továbbiakban számlázni a gépkocsihasználatot? Az egyik gépkocsit a kft. ténylegesen a cég érdekében használja, vezetik az útnyilvántartást, és üzemanyagköltséget számolnak el. Mi lehet a megoldás az ilyen használatban lévő személygépkocsikra?

Kérdés: A "Báli rendezvények belépődíjai" kérdésre adott válaszukat olvasva kérdezem: elszámolható-e reprezentációs költségként/üzleti ajándékként az a négy operabáli belépő, mellyel a cég kereskedelmi igazgatója és legnagyobb ügyfele, feleségeik társaságában vesznek részt az eseményen?

Kérdés: Eddig a bejövő telefon- és internetszámlák 20%-át közvetített szolgáltatásként számoltuk el, és továbbszámláztuk dolgozóinknak, illetve ezen 20%-nyi résznek nem helyeztük levonásba az áfáját. A maradék 80%-ból 70%-ot telefonköltségként az 5. számlaosztályban könyveltünk, és levonásba helyeztük ezen rész után az áfát. A maradék 80%-ból 30%-ot telefonköltségként az 5. számlaosztályban könyveltünk, és nem vontuk le ezen rész áfáját. Így nem volt olyan rész, ami után természetbeni hozzájárulásként személyi jövedelemadót kellett volna fizetnünk. Nem tudom értelmezni azt, ha a cégtelefon használata a számla alapján tételesen nem különíthető el, a kifizetőt terhelő áfás kiadás 20%-át mindenképpen magáncélú használatnak kell tekinteni. Helyesen jártunk el? Jó volt ez az elszámolás 2008. évben, illetve maradhat ez 2009. évben is?

Kérdés: A Számviteli Levelek 197. számában a 4099. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: a számítógép- és internethasználat sem adómentes?

Kérdés: Mikrovállalkozásunk (betéti társaság) havi bruttó 6000 Ft internetszolgáltatási díjat (internetet csak munkára és bevallások elküldésére használjuk!) elkönyvelheti-e költségként? A számla 1000 Ft-os áfatartalmát nem vonjuk le! Kell-e esetleg járulékot fizetni az internetszolgáltatás magánhasználatát feltételezve?