Aktivált tenyészállatoknál a készletérték-különbözet elszámolása

Kérdés: Szövetkezetünknél év végén állapítjuk meg a termékek közvetlen önköltségét. Év közben mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezetünk. Év végén kerül sor az előhasi üszők készletérték-különbözetének felosztására, amikor is az év közben alkalmazott elszámolási egységárat élőtömeg-önköltségre módosítjuk. Hogyan kell elszámolni az átminősített állományra jutó készletérték-különbözetet, ha annak összege jelentős, illetve ha nem jelentős összegű?
Részlet a válaszából: […] Év közben történő átminősítésnél a növendék állat tényleges előállítási költsége nem áll rendelkezésre. Ezért a tenyésztésbe állított tenyészállat közvetlen önköltségét, bekerülési értékét terv szerinti előállítási költségen (rögzített elszámolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Társasházi közös költségek bizonylatolása

Kérdés: A társasházban lévő ingatlantulajdon után fizetendő közös költséget és felújítási alapba történő befizetést milyen bizonylat alapján kell fizetni, illetve elszámolni a vállalkozásnál? Milyen bizonylatot köteles adni a társasház?
Részlet a válaszából: […] A társasházban lévő ingatlantulajdont a vállalkozásnak a saját eszközei között kell kimutatnia a bekerülési értéken mint épületrészt (tulajdoni hányadot). Természetesen, a vállalkozásnak kell ezen épületrész után a terv szerinti amortizációt is elszámolnia.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Bérbe adott földterület és épület értékcsökkenése

Kérdés: A kft. termőföldet és egy gazdasági épületet vásárolt, amelyeket bérbe ad. Mennyi értékcsökkenés számolható el a bérbeadás időtartama alatt a földre és a gazdasági épületre?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 52. §-ának (5) bekezdése alapján nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével) bekerülési (beszerzési) értéke után, így a bérbeadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás elszámolása bérlet felmondásakor

Kérdés: A kft. bérelt ingatlanon beruházást végzett. A bérbeadó nem járult hozzá, hogy a bérleti díjba beszámítsuk a beruházás összegét. Sőt a bérleti díjat felemelte. Két év után a bérleményt elhagytuk, a beruházás ottmaradt a magánszemély bérbeadónál. Az áfát visszaigényeltük, idegen ingatlanon végzett beruházásként tartjuk nyilván, az értékcsökkenést ennek megfelelően számoltuk el. Mi a teendő, hogy ne kövessünk el szabálytalanságot?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő beruházás megkezdése előtt a bérbeadóval tisztázni kellett volna és írásba foglalni, hogy a bérleti időszak végén, illetve a határozatlan időtartamú bérleti szerződés felmondásakor az elvégzett beruházási munkák még le nem írt értékét a bérbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Amortizáció a lízingelt tárgyi eszköz után

Kérdés: Lízingelt tárgyi eszköz után elszámolható-e amortizáció?
Részlet a válaszából: […] A válaszadásnál abból kell kiindulni, hogy operatív lízingről (ez valójában bérlet) vagy pénzügyi lízingről van-e szó.Amennyiben valóban operatív lízingről, azaz bérletről van szó (és nem operatív lízingnek nevezett pénzügyi lízingről), akkor a bérbe adott tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Értékhelyesbítés átalakulás után

Kérdés: A vállalkozó élt a piaci értékelés lehetőségével. Ezt követően részvénytársasággá alakult át. Az átalakuló társaság vagyonmérlegében az Szt. 136. §-ának (8) bekezdése szerint értékhelyesbítés, értékelési tartalék nem szerepelhet. A társaság az átalakuláskor nem élt az Szt. 137. §-a szerinti vagyonértékelés lehetőségével, a vagyonmérleg-tervezetben az érintett ingatlant könyv szerinti értéken mutatta ki. Az átalakulás cégbírósági bejegyzése (az rt. létrejötte) után élhet a társaság ismételten az értékhelyesbítés lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igen! Az átalakulással egy új társaság jött létre, és ezzel új helyzet állt elő.Az Szt. 57. §-ának (3) bekezdése alapján, amennyiben az adott ingatlan piaci értéke jelentősen meghaladja a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Az apport visszaadása

Kérdés: Az alapításkor a jegyzett tőke részét képező apportot a szövetkezet visszaadta az alapítónak (az eredeti állapot visszaállítása). Hogyan vezetem ki a könyvekből?
Részlet a válaszából: […] Ha a szövetkezet az alapító tagnak visszaadja az apportot jelentő, a jegyzett tőke részét képező eszközt, a visszaadás csak a jegyzett tőke leszállítását követően lehetséges. Előbb le kell szállítani a jegyzett tőkét az apportot jelentő eszköz alapításkor számításba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Saját előállítású szoftvertermék minősítése

Kérdés: Az Szt. 25. §-ának (7) bekezdése ismerteti a szellemi termékeket. Társaságunk saját vállalkozásban, saját használatra szoftvereket állít elő, amelyek egyrészt a meglévő termelési folyamatokat szabályozó irányítástechnikai rendszerekhez kapcsolódnak, másrészt az ügyviteli folyamatokat segítik elő. Az egyéb szellemi alkotások között elszámolhatók-e ezek a szoftverek?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden, igen.A meglévő termelési folyamatokat szabályozó irányítástechnikai rendszerekhez kapcsolódó, az ügyviteli folyamatokat segítő, a számítógépbe be nem épített szoftverek, bár szerzői jogvédelemben nem részesülnek, a szellemi termékek között állományba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Amortizáció: ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok

Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonú lakóingatlanokat kezel, amelyek bérbeadására négyéves időtartamra hasznosítási joggal is rendelkezik. Mi határozza meg az ezen ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba vett közműfejlesztési hozzájárulások várható használati idejét? A nem saját tulajdonú ingatlanok várható használati ideje, vagy a hasznosítási jog időtartama? Mi a helyes eljárás az aktív időbeli elhatárolások között szereplő hasznosítási jog és a közműfejlesztési hozzájárulás elszámolásánál, ha a tulajdonos értékesíti az ingatlant?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó választ befolyásolja az, hogy a hasznosítási jogot, illetve a közműfejlesztési hozzájárulást, mint az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot mikor vették állományba, 2001. január 1-je előtt vagy 2001. január 1-je után. 2001. január 1-je előtt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Személygépkocsi cseréje új személygépkocsira

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt. 1998 novemberében részletre vásárolt személygépkocsit, amelyet csak üzleti célra használnak. Az utolsó részlet 2002-ben jár le. A bt. az Szt. előírásai szerint elszámolta az értékcsökkenési leírást (20 százalékot). 2002 októberében visszaadja a kereskedőnek a személygépkocsit és újat vásárol. Az új gépkocsi vételáráról számlát kap, de fizetni csak a különbözetet kell, azt is részletre. A visszaadott gépjármű értékét az új értékébe beszámítják. Kell-e a régi személygépkocsiról a társaságnak számlát kiállítania? Milyen teendői vannak a társaságnak? Alkalmazható-e az Szt. 77. §-ának (3) bekezdése az egyszeres könyvvitelt vezető bt. esetében?
Részlet a válaszából: […] Az egyszeres könyvvitelt vezető az Szt. előírásait sajátosan alkalmazza.A tárgyi eszközök (a személygépkocsi) bekerülési értékét a számlázott vételár összegében kell megállapítania, a tárgyi eszközök nyilvántartásában szerepeltetnie, és ennek arányában évenként az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.
1
…
68
69
70
…
76