Előző évi teljesítés számlájának könyvelése

Kérdés: Ha egy átutalásos számlán a kiállítás, a teljesítés és a fizetési határidő 2024. évi, de a számlán szerepel, hogy 2023. évi teljesítési időszakot számláztak ki, akkor helyesen járunk-e el, ha ezt a számlát a 2023. évre könyveljük úgy, hogy a teljesítés dátumát 2023. 12. 31-re könyveljük? Hogyan kell eljárni akkor, ha az előbbiekben leírt számlát készpénzben állították ki? Amennyiben az ilyen készpénzes számla egy támogatás elszámolásában szerepel, akkor hogyan kell helyesen kezelni, külön kitérve a támogatás elhatárolásának feloldására?
Részlet a válaszából: […] Az előző kérdésre a válasz az, hogy helytelenül jártak el, a helytelenül kiállított számlát azonnal vissza kellett volna küldeni, mert azon kétféle teljesítési időpontot tüntettek fel. A törvényi előírás szerint a szerződés szerinti teljesítés időszakában kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 29.

Internetszolgáltatáshoz optikai kábel létesítése

Kérdés: A társaságnál gyár létesítése van folyamatban, amely során szükséges az internet-hozzáférés kiépítése, amelyet a szolgáltató végez el. A kiépítés annak érdekében történik, hogy az internetszolgáltatás a későbbiekben biztosítható legyen, a gyakorlatban ez optikai kábel létesítését jelenti. A kiépítési költség egy részét a szolgáltató egy egyszeri díj formájában áthárítja a társaságra. Helyes az az eljárásunk – mivel az internetcsatlakozás kiépítése hosszú távon szolgálja a vállalkozási tevékenység érdekeit –, ha annak a költségét a gyárépület bekerülési értékében vesszük figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...részére, azaz használati jogot szerzett arra, akkor a használati jogot az immateriális javak között kell kimutatni, majd az „X” év alatt terv szerinti értékcsökkenésként leírni. Mindkét félre hatályos – előbbiek szerinti – szerződés hiányában azonban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 29.

Értékben nyilván nem tartott ingatlan állományba vétele

Kérdés: Betéti társaság ingatlan-bérbeadást számláz. A bt. rendelkezik ingatlannal, amely 1998-ban egy meghiúsult adásvétel/eredeti állapot helyreállítása után nem került vissza a könyvelésbe. Mi a teendő ebben az esetben? Könyvelhető-e az adásvételi szerződésben lévő összeggel? Vagy hivatalos értékbecsléssel kell alátámasztani, és piaci értéken állományba venni? Adminisztrációs hibából származó többletként kell az egyéb bevételek között elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg elhatárolni? Elévülésig szükséges a taobevallásokat ellenőrizni? Mivel az ingatlan értéke jelentősen megváltozott, az mennyire befolyásolja az eredményre gyakorolt hatást? Várhatóan milyen adófizetési kötelezettséget fog eredményezni a társaság számára, ha visszakerül a könyvvezetésbe?
Részlet a válaszából: […] ...keretében.A számviteli előírások nem ismerik az elévülést. Ezért az 1998. évi kivezetéskori bruttó értéken és elszámolt terv szerinti értékcsökkenéssel kell 2024-ben az eredménnyel szemben állományba venni, majd 1998-tól napjainkig terv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.

Egycélú vásárlási utalvány elszámolása

Kérdés: Cégünk saját, egycélú vásárlási utalvány kibocsátását, értékesítését és beváltását tervezi. Az utalványt csak és kizárólag az általunk értékesített termékekre lehet kibocsátani, és áfa szempontjából is csak 27%-os áfatartalmú termékeink vannak. Számviteli, adóügyi szempontból hogyan kell helyesen kezelni a kibocsátás, az értékesítés és a bevallás folyamatát?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 18/A. §-ának (1) bekezdése szerint az egycélú utalvány saját név alatt minden egyes ellenérték fejében történő átruházását, átengedését, az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának kell tekinteni. Az Áfa-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.

Opcionálisan átvállalt költség elszámolása

Kérdés: Társaságunk kutatás-fejlesztési együttműködést tervez egy másik vállalkozással közösen. Az elképzelés szerint alapvetően mindkét fél a saját költségeit viseli, illetve társaságunk opcionálisan magára vállalja a másik fél költségeinek egy részét (max. az összköltség 50%-áig). A projekt végén, ha elkészül a termék (egy szoftver, illetve esetleg hozzákapcsolódó technika), akkor az értékesítés árbevételéből a felek a létrehozási költségek vállalásának arányában lesznek jogosultak részesülni. A költségtakarékosság végett nem tervezünk projekttársaságot vagy közös vállalatot létrehozni, hanem egy megállapodásban rögzítenénk, hogy a másik fél jogosult az értékesítésre, de időközönként (pl. havonta) elszámolásra köteles velünk szemben, és az arányos árbevételt át kell adnia számunkra. A K+F együttműködésben milyen jogcímen számlázható, illetve könyvelhető az opcionális költségátvállalás? Megfelel-e pl., ha a másik fél a fejlesztésben részt vevő programozóinak, informatikusainak a „mérnökóráit” számlázza ki felénk? Ha így történik, akkor a mi oldalunkról az a költség is elszámolható a K+F tevékenység terhére? Ha elkészül az értékesíthető szoftver, és az eladást a másik fél végzi majd, milyen jogcímen számlázhatjuk és könyvelhetjük a nekünk járó hányadot?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt néhány kérdést, nem világos megfogalmazást tisztázni kell. K+F együttműködési megállapodás esetén előre meg kell határozni, hogy melyik cég fogja majd a K+F tevékenység eredményeként létrejövő terméket nyilvántartásba venni! Így – a K+F eredményeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.

Áramszolgáltató által számlázott csatlakozási díj

Kérdés: Ha jól gondolom, az áramszolgáltató által számlázott csatlakozási díjat ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként kell könyvelni. Értékcsökkenést hogyan kell rá elszámolni? Ha lehet, szeretném kérni a vagyoni értékű jog könyvelési lépéseit. A csatlakozási díjhoz kapcsolódó villanyszerelést könyvelni kell?
Részlet a válaszából: […] ...3. §-a (4) bekezdésének 7., 8., 9. pontja szerint]. Általános választ nem lehet adni. A villamosenergia-hálózati csatlakozási díj terv szerinti értékcsökkenését az Szt. 52. §-a alapján kell meghatározni.(Kéziratzárás: 2024. 06....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.

Saját vállalkozásban végzett beruházás – elhasználódott eszközök

Kérdés: Saját vállalkozásban végzett beruházáshoz kapcsolódóan, amely az Áfa-tv. szerint nem minősül saját rezsis beruházásnak, mert a munka nagy részét anyaggal együtt külső vállalkozók végzik, azon eszközbeszerzések, amelyek a beruházás során „elhasználódnak” – pl. ecset –, és azok, amelyek igazából nem épülnek be az előállított eszközbe – pl. sitteszsák, csiszolóvászon stb. –, hova könyvelendők? Azokat az eszközöket, amelyeket használja a vállalkozás a beruházás megvalósításához, azért és akkor szerezte be azokat, de akár későbben is tudja használni, pl. fúrógép, azok önálló tárgyi eszközök lesznek – főként kis értékű eszközök beszerzésére gondolok –, az értékcsökkenést hogyan „jelenítjük meg” a beruházás értékében? Az egyes havi áfabevallásban kiegészítő adatként fel kell tüntetni a tárgyi eszköz beszerzése után levonható adó összegét. Ez az Szt. szerinti saját beruházás esetében hogyan jelenik meg? Év közben anyagbeszerzést, igénybe vett szolgáltatást könyvelünk, majd a beruházás befejezésével vagy év végével vezetjük át a beruházásszámlára, de akkor már az adott időszak áfabevallásában nem szerepelnek a számlák.
Részlet a válaszából: […] ...a használattal arányos értékcsökkenési leírása (ha a megfelelő mutatókkal felosztható); nyilvánvaló, hogy az egy összegben elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás, továbbá a terven felüli értékcsökkenési leírás nem tartozik ide.A saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.

Termőföldvásárlás támogatásból

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a termőföld vásárlását? Vásárlás a fiatal gazda támogatásból történt.
Részlet a válaszából: […] ...termőföld bekerülési értékének tartós forrása lesz a kapott támogatás összegében, mivel a termőföld bekerülési értéke után terv szerinti értékcsökkenést nem szabad az Szt. 52. §-ának (5) bekezdése szerint elszámolni.(Kéziratzárás: 2024. 06....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Díszfák, díszcserjék ültetése

Kérdés:

Telephelyünkön a kerítés mentén tuják álltak. Ezek kb. 25 éve lettek ültetve, és mivel nagy részük kiszáradt, és a kerítés állapotát is veszélyeztették, emiatt kivágatták azokat. Ezek a tuják a tárgyi eszközök között nem szerepeltek. A kivágás után tereprendezés, fakitermelés, tuskómarás munkálatokat végeztettünk. Majd márciusban leylandi ciprusok, díszcseresznyefa és babérmeggy bokrok kerültek ültetésre. A munkálatok és a fák összértéke több mint 3 millió Ft volt. Ezt – mint parkosítást – beruházással egyéb építményként szeretnénk elszámolni. A fenti munkálatokat aktiválhatjuk-e egyéb építményként (a Tao-tv. szerint) 2% leírási kulccsal? Illetve a növényeket (amelyek értéke 1,4 M Ft) külön kell aktiválni? Amennyiben igen, milyen amortizációs kulccsal?

Részlet a válaszából: […] ...is a várható hasznos élettartam és az annak végén várható maradványérték függvényében kell az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés összegét – tárgyi eszközönként – meghatározni.Az évelő növények az egyéb építmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Erdőtelepítés, erdőfenntartás támogatásának könyvelése

Kérdés: Az alábbiakban kérem segítségüket: tölgyerdő telepítése esetén a telepítési támogatás könyvelése; erdő fenntartására adott támogatás könyvelése; a telepített erdő földhaszonbér könyvelése (nincs hozam, árbevétel).
Részlet a válaszából: […] ...A halasztott bevételként időbelileg elhatárolt fejlesztési támogatás is tartós forrás lesz, mivel az erdő aktivált értéke alapján terv szerinti értékcsökkenési leírást elszámolni nem lehet. Így a fejlesztési támogatás csak akkor szüntethető meg, ha az erdő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.
1
2
3
135