Számított nyilvántartási érték készletre vétele

Kérdés: A társaság egyik tárgyi eszköze totálkáros lett 2025-ben, az eszközre terven felüli értékcsökkenést számolt el a baleset napjával, és a roncsértéken, terv szerinti értékcsökkenés utáni könyv szerinti értéken (800.000 Ft) készletre vette, melyen később értékesítette. Az eszköz tao szerinti nyilvántartás szerinti értéke 3.000.000 Ft. Hogyan alakul a taokorrekció ezen eszköz készletrevétele miatt?
– Adóalap-növelő tétel a számviteli törvény szerinti értékcsökkenés (terv szerinti és terven felüli), de a roncsértéken történő átvezetés (800.000 Ft) már nem?
– Csökkentő tétel az adótörvény szerinti értékcsökkenés, és a készletre történő átvezetésnél a számított nyilvántartás szerinti érték–roncsérték (3000 E Ft–800 E Ft = 2200 E Ft)?
Jól értelmezem?
Részlet a válaszából: […] ...(3.000.000–800.000) = 2.200.000 forint.A Tao-tv. 8. (1) bekezdés b) pontja szerint a növelő tétel az Szt. szerinti értékcsökkenés (a terv szerinti és a terven felüli), valamint az eszköz kivezetéskori könyv szerinti értékének a készletre vett hulladékanyag,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 28.
Kapcsolódó címke:

Maradványérték mellett adóalap-csökkentés

Kérdés: Társaságunk 10 M Ft értékű tárgyi eszközt helyez üzembe a tárgyév január 1-jén. 5 év várható használati idő és 20% maradványérték figyelembevételével az évenként elszámolható terv szerinti értékcsökkenési leírás 1,6 M Ft. Társaságunk ilyen eszközt szerzett be, és ezt szeretné érvényesíteni. Mennyi a Tao-tv. szerint évente érvényesíthető értékcsökkenési leírás forintértéke évente: 1,6 M Ft vagy 2 M Ft? Tehát 16% vagy 20% a leírási kulcs? A Tao-tv. 1 melléklet 5. pontja szerint a számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés érvényesíthető. Véleményem szerint ezek alapján évente 1,6 M Ft értékcsökkenés érvényesíthető, ami az eszköz bekerülési értékére vetítve 16%. A számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés egy egzakt szám, pontosan 1,6 M Ft. A fenti választási lehetőség esetében a Tao-tv. szerint az értékcsökkenési leírásnak is ennyinek kell lennie?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 1. számú melléklet 5/e) pont alkalmazása esetén a kérdéses esetben évente az Szt. alapján elszámolt terv szerinti értékcsökkenés, azaz 1,6 millió forint vehető figyelembe adóalap-csökkentésként. Amikor a maradványérték miatt az Szt. alapján már nem számolnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 28.
Kapcsolódó címke:

Felhasználási jog aktiválása

Kérdés: Társaságunk marketingcélból videós tartalmak (kisfilmek, drónfelvételek) készítésére kötött szerződést külső szolgáltatóval. A szerződés alapján az elkészült videók tekintetében a megrendelő részére kizárólagos felhasználási jog kerül biztosításra. A szolgáltatás ellenértéke egy összegben kerül számlázásra. Jelenlegi gyakorlatunk szerint a fenti ügyletet immateriális jószágként (vagyoni értékű jogként) aktiváljuk, és arra terv szerinti értékcsökkenést számolunk el. A videós tartalmak ugyanakkor – jellemzően – marketingkampányhoz kötődnek, aktualitásuk rövid időn belül csökken (akár egy éven belül is), ugyanakkor műszakilag a későbbiekben is felhasználhatók lennének.
1. Helyes-e az a számviteli megközelítés, hogy a videós tartalomhoz kapcsolódó kizárólagos felhasználási jog immateriális jószágként (vagyoni értékű jogként) aktiválható, vagy ehelyett lehetne azt igénybe vett szolgáltatásként költségként elszámolni?
2. Amennyiben az aktiválás helyes, meghatározható-e a hasznos élettartam egy évben, arra tekintettel, hogy a tartalom marketingértéke időben korlátozott?
3. Lehetséges-e egy összegű értékcsökkenés elszámolása abban az esetben, ha a tartalom várhatóan csak rövid ideig hasznosul, még akkor is, ha azt a későbbiekben – korlátozott mértékben – fel lehet használni?
4. Elfogadható-e az az indokolás, hogy a gazdasági hasznosíthatóság időtartamát nem a technikai felhasználhatóság, hanem a marketingaktualitás határozza meg?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak, a külön kérdések is önmagukban ellentmondásosak. A gyakorlatnak ellentmond az, mely szerint a megrendelő a kérdező cégtől megrendeli a marketingkampányhoz kötődő videós tartalmú szolgáltatást, amit a külső szolgáltató elkészít, és azt a kérdező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 14.
Kapcsolódó címke:

Fejlesztési tartalék képzése, felhasználása után több évvel az aktiválás következménye

Kérdés: Fejlesztési tartalékból megvalósított beruházással kapcsolatos kérdésem merült fel. A vállalkozás fejlesztési tartalékot képzett, és a következő években több éven át tartó beruházást tervez megvalósítani (ingatlanépítés). Minden évben feloldaná az adott év beruházásának megfelelő fejlesztési tartalékot, és tételezzük fel, hogy négy év alatt fel is használja azt, viszont felmerülhet, hogy a beruházás kezdetétől számított 5-7 év múlva tudja csak aktiválni az ingatlant. 2025-ben csökkentette az adóalapot, négy év alatt fel is oldotta a fejlesztési tartalékot, de a későbbi üzembe helyezés miatt az adóalap-növelés csak lényegesen később kezdődik el. Milyen szankció merülhet fel ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. és a Tao-tv. csak azt írják elő, hogy az eredmény terhére értékcsökkenés, az adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírás a tárgyi eszköz használatbavételétől a nyilvántartásból történő kikerülésig számolható el. A fejlesztési tartalék felhasználásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 14.

Ipari kutatás lehet befejezetlen K+F?

Kérdés: Egy kft. az üzleti éven átnyúló K+F-tevékenységet végez. A tevékenység megoszlik ipari kutatásra és kísérleti fejlesztésre. Jól gondoljuk-e, hogy a számviteli tv. nem ad lehetőséget év végén az ipari kutatás esetén befejezetlen K+F-ként történő aktiválásra, és azt kizárólag a kísérleti fejlesztésre engedi meg?
Részlet a válaszából: […] ...döntést már a projekt indulásakor szükséges meghozni, illetve következik az is, hogy a vállalkozónak a megtérülést (például üzleti tervekkel) dokumentálnia kell.A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként lehet kimutatni a megkezdett, de az üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Bérelt ingatlanon végzett beruházás kimaradt eszközei

Kérdés: Társaságunk bérelt ingatlanon végzett beruházást, amelynek során bizonyos tételek aktiválásra kerültek. Utólag azonban megállapításra került, hogy egyes eszközök ténylegesen nem kerültek beépítésre, és ezek értékesítésére kerül sor. Hogyan történik helyesen az ilyen módon egy összegben aktivált bérelt ingatlanon végzett beruházás részbeni kivezetése, amennyiben utólag derül ki, hogy bizonyos tételek nem kerültek beépítésre? A kivezetés során szükséges-e az érintett tételek elkülönítése és például készletre vétele, vagy más számviteli megoldás alkalmazandó?
Részlet a válaszából: […] ...számlával szemben: T 161 – K 123. (Sőt, ha előző év[ek]ben történt a beruházás, akkor arányosan csökkenteni kell a már elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírást is önellenőrzés keretében!)(Kéziratzárás: 2026. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 14.
Kapcsolódó címke:

Ingyenes használatra átadott eszközök

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában álló eszközöket az önkormányzat ingyenes használatra átadja a tulajdonában álló gazdasági társaságnak. Az eszközöket továbbra is az önkormányzat tartja nyilván a könyveiben. Helyesen jár-e el a gazdasági társaság, amikor az eszközök bekerülési értékével azonos használati jogot mutat ki a vagyoni értékű jogok között a könyveiben, és évente a használati jog után elszámolt értékcsökkenés összegében oldja fel a halasztott bevételt?
Részlet a válaszából: […] ...biztosított az önköltségszámításnál az ingyenes használatra kapott eszközök költségeinek a számításbavétele, és nem kell terv szerinti értékcsökkenést elszámolni a szerződéssel alá nem támasztott használati jog után.(Kéziratzárás: 2026. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 30.
Kapcsolódó címke:

Szerződés elszámolási egysége szerinti elszámolás

Kérdés: Generálkivitelező lakás kivitelezésére generálkivitelezési szerződést köt az építtető megrendelővel. A szerződés alapján a szerződés végén a teljesítéskor végszámlát állíthat ki, közben előlegeket vehet fel. A tárgyévben elkezdett munka kivitelezési határideje 2026. 08. hó. Ez a kivitelező szempontjából a Számviteli tv. 3. § (4) bekezdés 11. pontja alapján szerződés elszámolási egysége elszámolásaként kezelendő-e a 2025. év végén a beszámoló készítésénél, vagyis a teljesítési fok alapján megállapított elvégzett teljesítményérték aktív időbeli elhatárolásként és árbevételként mutatandó ki?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből nem derül ki, hogy a generálkivitelezés milyen tervek alapján történik, így a kérdés csak általánosságban válaszolható meg.A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. § (4) bekezdés 11. pontja határozza meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 30.
Kapcsolódó címke:

Meghatározott időre szóló képzés költségeinek elhatárolása

Kérdés: Ügyfelem kamionos fuvarozócég, ázsiai sofőröket tervez foglalkoztatni. A toborzással megbízott magyar vállalkozás intézi a sofőrök képzését, vizsgáztatását is, amit külön kiszámláznak az ügyfelem felé. A sofőrök alap tartózkodási engedélye 24 hónap, arra számítunk, hogy az ügyfelemnél eltöltött munkaidejük cca. 20 hónap lesz, határozott idejű munkaszerződésük lesz a tartózkodási engedély végéig. Van-e valamilyen lehetőség erre a 20 hónapra elhatárolni a képzési-vizsgáztatási díjat, amit külön számla ellenében megtérít az ügyfelem? Például lehetséges-e (tanulmányi szerződéshez hasonló) megállapodást kötni, hogyha nem tölti ki a sofőr a határozott idejű munkaszerződést, akkor arányos megtérítési kötelezettség terheli? Ebben az esetben az összemérés elve [Sztv. 15. § 7. §] alapján elhatárolnám 20 hónapra az egyszeri díjat, időarányosan feloldanám, és ha hamarabb véget ér a munkaszerződés, az extra feloldással szembeállítható a dolgozói megtérítés.
Részlet a válaszából: […] A képzés-vizsgáztatás díjának időbeli elhatárolása a képzés időtartamával függ össze. Ha például a képzés költségét előre egy összegben kifizetik, de a képzés két évre szól, akkor két évre elhatárolják a költségeket. A sofőrök képzési-vizsgáztatási díjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 30.

Állományba vett épület bontása

Kérdés: A tulajdonos önkormányzat a társaság vagyonkezelésébe adta több ingatlanját. A vagyonkezelt ingatlanok hasznosítása, fejlesztése, illetve felújítása a társaság feladata. A vagyonkezelői szerződésben helyszínenként vannak feltüntetve a telkek, az épületek és az építmények, továbbá azok összértéke. A vagyonkezelői szerződés aláírásával egy időben társaságunk nyilvántartásba vette az ingatlanok értékét (nettó értékét), és visszapótlási kötelezettségként is előírta a vagyonkezelői szerződés szerint. Az 1. helyszínen a működtetés mellett az épület felújítása volt a cél. A statikai vizsgálatok viszont kimutatták, hogy az épület állagmegóvása nem lehetséges, nem lehet felújítani sem, le kell bontani. A 2. helyszínen található építmények közül az egyik építményt szintén le kell bontani, mert a fejlesztéshez (bővítéshez) szükséges helyet csak így lehet biztosítani. Az építmény helyén egy új épület létesül, és parkosítás, nagyobb zöldterület kerül kialakításra. Kell-e módosítani a vagyonkezelői szerződést a lebontott épületek, építmények miatt, és azok értékével csökkenteni kell-e az átadott ingatlanok értékét? A bontási költségeket rá kell-e aktiválni a telek értékére, és ezzel módosítani a vagyonkezelői szerződést? Kell-e módosítani a visszapótlási kötelezettség előírt összegét? Van-e esetleg más teendő, amit a könyvekben, a szerződésben szerepeltetni kell?
Részlet a válaszából: […] ...azok nettó értékén, ami a társaságnál bruttó értéknek minősül, ezen érték figyelembevételével kell az átvett eszközök terv szerinti amortizációját elszámolni.A Korm. rendelet szerint a vagyonkezelői szerződésnek tartalmaznia kell a vagyonkezelésbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 16.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4
145