1454 talált állásfoglalás a terv kifejezésre

Kérdés: Miként kell helyesen értelmezni a számviteli törvény és a Polgári Törvénykönyv osztalékfizetési korlátokra vonatkozó rendelkezéseit az alábbi specifikus, tőkeszerkezeti és eredményszituációban? Társaságunk saját tőkéje kizárólag a jegyzett tőke, az eredménytartalék és a tárgyévi adózott eredmény sorokból áll, egyéb tőkeelem (pl. tőketartalék, lekötött tartalék, értékelési tartalék) nem szerepel a mérlegben. A tárgyévben jelentős értékvesztés elszámolása válik szükségessé, amelynek következtében a tárgyévi adózott eredmény negatív (veszteséges) lesz. Ez a tárgyévi veszteség összegeiben meghaladja a korábbi évek felhalmozott nyereségéből álló (pozitív) eredménytartalékot. Ugyanakkor a társaság teljes saját tőkéje a veszteség elszámolása után is meghaladja a jegyzett tőke összegét (a saját tőke nem csökken a jegyzett tőke alá).

Kérdés: Társaságunk támogatást nyert a „GINOP Plusz-3.2.6-25 – Munkáltatók egészségtudatosságának fejlesztése” pályázaton. A támogatás keretében foglalkoztatás-egészségügyi szakorvosi szolgáltatásra legfeljebb 15 000 Ft/fő, a szakorvos javaslata alapján igénybe vett, a közleményben felsorolt egyéb orvosi vizsgálatokra pedig átlagosan legfeljebb 170 000 Ft/fő támogatás vehető igénybe. Társaságunk gépek bérbeadásával foglalkozik. A programban munkavállalóink 80%-a vesz részt, a vizsgálatokról társaságunk nevére szólnak a számlák.
A vizsgálatok adózásával kapcsolatban az alábbi kérdésekben kérjük szakértői állásfoglalásukat:
1. A program keretében igénybe vett, legfeljebb 15 000 Ft/fő összegben támogatott foglalkoztatás-egészségügyi szakorvosi szolgáltatás adómentes juttatásnak minősül-e az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.6. d) pontja alapján? Befolyásolja-e az adómentességet, hogy a programban nem valamennyi munkavállaló vesz részt?
2. A közlemény szerint csak olyan vizsgálat támogatható, amely nem tartozik az adott munkáltatónál a jogszabály alapján kötelező alkalmassági vizsgálathoz előírt vizsgálatok körébe. A foglalkozás-egészségügyi szakorvos javaslata alapján elvégzett ilyen vizsgálatokra alkalmazható-e a fenti vagy más adómentességi rendelkezés? Ha nem, a munkavállalóhoz rendelhető vizsgálatok társaságunk által viselt költsége munkaviszonyból származó jövedelemként adóköteles-e?
3. Terveink szerint az egyéb orvosi vizsgálatok elvégzésére egy szolgáltatóval kötünk szerződést. A szolgáltató összesített számlát állítana ki, amelyen a vizsgálatok megnevezése, az igénybe vevők száma és a szolgáltatások díja szerepelne, a munkavállalók neve és a személyenként igénybe vett vizsgálatok felsorolása nélkül. Adómentesség hiányában alkalmazható-e ebben az esetben az Szja-tv. 70. § (6) bekezdés b) pontja szerinti, egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó adózás? A megítélés szempontjából van-e annak jelentősége, hogy a személyenként igénybe vett szolgáltatás és annak értéke a számlán kívüli dokumentumokból vagy nyilvántartásokból megállapítható? A FESZ orvos erről vezet nyilvántartást.

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérném szakmai állásfoglalásukat: Egy társaság üzletágat vásárol, melyben tárgyi eszközök, készletek, követelések, kötelezettségek szerepelnek. Az üzletágat vásárló társaság nyilvántartásában a korábbi években megképzett fejlesztési tartalék is van. Az üzletágvásárlás keretében beszerzett tárgyi eszközökkel kapcsolatban a vásárló társaságnál felhasználható-e a nyilvántartásában szereplő fejlesztési tartalék?

Kérdés: A társaság 2026. 02. hónappal beszerzett egy ingatlant, felépítménnyel. A felépítmény kapcsán a tárgyi eszközkénti hasznosítás volt a cél, ezért ezen nappal aktiválásra került az ingatlan (külön az épület és a telek is). Majd 2026. 09. hónapban úgy dönt, hogy bontási terv készítésére kér fel egy vállalkozót, fontolóra véve a lehetséges bontást. A 2026. 02. havi aktiváláskor még a tárgyi eszközkénti aktiválás miatt a fejlesztési tartalék egy határozat alapján feloldásra került. Helyesen járt el a cég? Ha végül ténylegesen bontás lesz, az valószínűleg csak 2027-ben valósulhat meg leghamarabb.

Kérdés: Igaz-e az, hogyha EFO-s alkalmi munkára írásbeli szerződést kötnek, amire a készpénzben történő kifizetés dátumát is felviszik, akkor nem szükséges kiadási pénztárbizonylattal kísérni a kifizetést?

Kérdés: Egy kft. fejlesztési tartalékot képzett a 2025. évi nyereség terhére 300 M Ft összegben ingatlanberuházásra, jóváhagyott építési engedély birtokában. A tervet a városi tervtanács keresztülhúzta, hogy a városképbe nem illik bele az adott épület, mindezt a beszámoló beadási határideje után. Mivel nem tud építkezni, emiatt nincs szükség a fejlesztési tartalékra. Vissza lehet-e fizetni hamarabb a fejlesztési tartalékot a 4 éves határidő letelte előtt, mivel rajta kívül álló ok miatt következett be? Ha igen, milyen szankciók mellett?

Kérdés: Társaságunk autóutak, autópályák és egyéb utak tervezésével foglalkozik. Jellemzően több évet vesz igénybe az adott munka, így projektelszámolást alkalmazunk. A teljesítési fokot a ténylegesen felmerült költségeknek a teljes munka becsült költségeinek arányában határozzuk meg. A kérdésem a teljes munka becsült költségére vonatkozik. A tervezett összköltséget a mérnökkamarai óradíj és az óramennyiségre vonatkozó szakmai tapasztalat alapján állapítjuk meg (pályázatunk is ez alapján történik). Elfogadható ez a metodika? Munkáinkat elnyert pályázatok alapján valósítjuk meg. A pályázat alapján megvalósítandó terv később – menet közben – kerül pontosításra. Az útszakasz tervezésére vonatkozó munka elnyerésekor még nem tudjuk, pl. mennyi hidat, vadátjárót, közművet stb. kell terveznünk. A tervezés előrehaladtával minden év végén pontosítjuk/korrigáljuk a becsült teljes költséget.

Kérdés: Egy társaság székhelye 2026. július 1-jével Budapestről egy olyan magyarországi településre került, ahol helyi iparűzési adó nincs bevezetve. Budapesten a székhelyváltozást követően telephelye nem maradt. A társaság előző évi HIPA-adóalapja 100 millió Ft alatt volt. A társaságnak vannak munkavállalói és tárgyi eszközei is, azonban ezek nem köthetők egyértelműen egyik településhez sem. A munkavállalók esetében sincs olyan állandó munkavégzési hely, amely alapján egyértelmű települési hozzárendelés lenne lehetséges. A 2026. évi HIPA-bevallásban milyen módszerrel kell a teljes éves vállalkozási szintű HIPA-adóalapot a két település között megosztani? Alkalmazható-e ebben az esetben a Htv. 3. számú melléklete szerinti személyi jellegű ráfordítással arányos megosztási módszer? Amennyiben igen, hogyan kell a településhez közvetlenül nem köthető munkavállalók személyi jellegű ráfordítását figyelembe venni az évközi székhelyváltozás miatt? Helyes-e az az eljárás, amely szerint – feltételezve, hogy a munkavállalók tényleges irányításának helye követte a székhelyet – a székhelyváltozás előtti időszakban elszámolt személyi jellegű ráfordítás Budapesthez, míg a székhelyváltozást követő időszakban elszámolt személyi jellegű ráfordítás az új székhely szerinti településhez kerül, és ezek arányában osztjuk meg a teljes 2026. évi HIPA-adóalapot? Vagy az évközi székhelyváltozás esetére ettől eltérő, például időarányos vagy más speciális megosztási szabályt kell alkalmazni? Kérjük annak megerősítését is, hogy a HIPA-t be nem vezető új székhely szerinti települést az adóalap-megosztás során figyelembe kell venni, és az erre a településre jutó adóalaprész után helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettség nem keletkezik.

Kérdés: Cégünk gyárépületén belül műszakvezetői iroda, illetve tárolóhelyiség kialakítása céljából szendvicspaneleket vásárolt. A szendvicspanelek az épületen belül kerültek elhelyezésre, de külön betonalap nem készült. A panelek bármikor szétszerelhetők, és másik területre áthelyezhetők, azok nem képezik az ingatlan elválaszthatatlan részét. A szendvicspanelek ajtókat és ablakokat is tartalmaznak. A kialakított műszakvezetői irodába elektromos áram is bevezetésre került. Tájékoztatást kérünk, hogy a fenti körülmények alapján megfelelő-e a szendvicspanelek tárgyi eszközként, azon belül pedig egyéb gépek, berendezések kategóriába történő besorolása, valamint azok 14,5% leírási kulccsal történő értékcsökkenési leírásának elszámolása. Kérdés az is, kezelhetők-e a panelek tárgyi eszközként akkor is, ha azok nem azonnal kerülnek összeszerelésre, hanem csak később. Amennyiben a fenti besorolás és leírási kulcs nem megfelelő, kérjük tájékoztatásukat, hogy a szendvicspaneleket mely tárgyi eszköz kategóriába szükséges besorolni, illetve milyen értékcsökkenési leírási kulcs alkalmazása indokolt.

Kérdés: Társaságunk „Keverőüzemek fejlesztésének támogatása” címen pályázatot nyert. A pályázat támogatástartalma 50%. A pályázat több, különböző műveletet tartalmaz, konkrétan: készárutároló építményt, laboratóriumi vizsgálógépet, a feltöredezett térburkolat bontását, új tükör készítését, vasbetonháló-terítést, majd betonozást, továbbá tárolók, magtárak repedezett hullámpala fedésének habbal való szigetelését, ezen épületek nem fénycsöves armatúra világításának LED-es világításra való cseréjét. A készárutároló megépítése, a laborgép beszerzése egyértelmű, hogy beruházás, a térburkolat is, de a palahabosítás és a világítás munkálatai – a korábbi kérdésekre adott válaszok alapján – karbantartás. Ebben az esetben is az? Hogyan kezeljük, könyveljük ezt a vegyes pályázatot? Ha a két utolsó munka ráfordítás, a támogatást hogyan könyvelem?