3605 talált cikk a tevékenység kifejezésre

Kérdés: A 3078. számú kérdésre adott válaszuk alapján az étkezési utalvány vásárlásakor felmerült kezelési költség áfája nem vonható le. Az étkezési utalványra vonatkozó szabályokat kell-e alkalmazni egyéb vásárolt utalványokhoz (üdülési csekk, ajándékutalvány, iskolakezdési utalvány, tüzelőutalvány stb.) kapcsolódó kezelési költség áfája tekintetében is?

Kérdés: A Számviteli Levelek 154. számában a 3179. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: a Tbj-tv. ismeri a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót [4. § e) pontja, 5. § (1) bekezdésének f) pontja]. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra is a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési szabályai vonatkoznak és melyik paragrafus alapján?

Kérdés: A 100 százalékban külföldi tulajdonos 1993-ban megemelte a törzstőkét az eredménytartalékból 20 millió forintról 80 millió forintra, akkor nem kellett adóznia. Ez kizárólag a cégbírósági adatokból következtethető. 2007-ben két magánszemély megvette a céget, majd a társasági szerződés módosításával leszállítja a törzstőkét 60 millió Ft-tal 20 millió Ft-ra. A cég rendelkezik ezzel a pénzösszeggel. Kell-e a tőkekivonáskor a 60 millió Ft után adót fizetni, kinek és milyen adót?

Kérdés: Amennyiben egy partnernek a szolgáltatási szerződés meghosszabbításáért "sign-on" bónuszt ad cégünk a szerződés kiegészítésében meghatározott összeggel, negatív előjelű számla kiállításával megteheti-e ezt?

Kérdés: Ügyfelem állateledel-kereskedéssel foglalkozó egyéni vállalkozó. Üzlethelyiséggel rendelkezik, itt pénztárgéppel számolja el a kiskereskedelmi forgalmát az állateledel értékesítése alkalmával. Az állateledel-nagykereskedelmi tevékenysége során, alkalmakkor gépkocsival történik a terméket vásárló kereskedelmi egységek felé az értékesítés, készpénzes vagy átutalásos számla kerül kiállításra, pénztárgépet nem használ a vállalkozó. Helyesen jár-e el a vállalkozó, ha csak a bolti kiskereskedelmi forgalom esetében használja nyugtaadásra a pénztárgépet, a nagykereskedelme során nem használja, és erről az értékesítéséről számlát állít ki, sem kézi, sem pénztárgépi nyugtát nem készít? Az idézett rendeletek vonatkoznak-e a vállalkozó ismertetett tevékenységére?

Kérdés: Bt. nyugdíjas beltagját, aki a cégben folyamatosan dolgozik is, és bérét ki is veszi, milyen járulékbevallási és -fizetési kötelezettségek terhelik? A 08-as bevalláson jelölni kell-e a nyugdíját? A járműoktatáshoz saját gépkocsiját használja, mely után költségtérítést számol el. Ezt a költségtérítést kell-e jelölni a 08-as bevalláson? Megteheti-e, hogy ezt a költségtérítést csak a második fél évtől veszi ki a cégből, mert a cég gazdasági helyzete ezt engedi meg?

Kérdés: A kft. ügyvezetője tavaly elhunyt. A társaság az egyéves évforduló emlékére sírkövet szeretne felállítani. Természetbeni juttatásnak minősül-e? Milyen költségnek minősül a Tao-tv. szerint, és az áfát vissza lehet-e igényelni?

Kérdés: Társaságunk kb. 5,5 milliárd forint értékben felújít egy irodaházat. Az irodaház első emeletére már megkaptuk a rész-használatbavételi engedélyt, ami jogerőre emelkedett. Az irodaház egy épület. A számlákból nem különíthető el pl. az első emelet értéke, a hitelkamatok sem bonthatók meg. Mi a teendő ilyenkor, ha a már használatba vehető rész ki van adva, és bérleti díjat fizetnek? Mi legyen az aktiválás dátuma? Aktiválható-e egyáltalán?

Kérdés: A Számviteli Levelek 146. számában a 2976. kérdésre adott válaszban az olvasható, hogy a tételes kigyűjtéssel megállapított magáncélú használat esetén, amennyiben a magánszemély(ek) részére kiszámlázott ellenérték eléri vagy meghaladja az adott telefonszámla teljes összegének 30 százalékát, akkor az adóalany a felszámított áfa teljes összegét levonásba helyezheti, ha egyébként csak adóköteles tevékenységet végez. Költségvetési szervünk részéről az a kérdés merült fel, ha alaptevékenységünk tárgyi adómentes, és mellette van adóköteles tevékenységünk (azonban nem kell alkalmaznunk az arányosítás szabályait), akkor nem helyezhetjük levonásba a magánhasználat utáni áfát?

Kérdés: Vállalkozásunk 10 évvel ezelőtt életbiztosítást kötött munkavállalói részére, mely szerint szerződő a munkáltató, biztosított a munkavállaló. Kedvezményezett elérés esetén a munkáltató, halál esetén a biztosított hozzátartozója. A biztosítás lejárati ideje 2011. 02. hó. A vállalkozás a biztosítás díját nem számolta el költségként. Vállalkozásunk 10 év után fel kívánja mondani a szerződést, melynek során a biztosító visszavásárlási értéket fizet, mely összeget a biztosítottal való közös megállapodás alapján a biztosító a biztosítottnak fizetne ki. A biztosító közlése szerint ezt az összeget adómentesen fizeti ki. Terheli-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót vagy a munkavállalót? Hogyan vezethető ki a társaság könyveiből a fenti összeg?