Találati lista:
251. cikk / 273 Törzstőkeemelés vagy osztalékkifizetés
Kérdés: Lehet-e az eredménytartalékból úgy jegyzett tőkét emelni, hogy csak az egyik tag tulajdonrésze változik, a másik tag osztalékot akar felvenni, ugyanannyit, és beleegyezne a tulajdoni hányadok változásába?
252. cikk / 273 Kötelezettségek között kimutatott osztalék kifizetése
Kérdés: A kft. 1998-tól halmozza a kötelezettségek között nyilvántartott osztalékot. 2003-ban szeretnénk azt kifizetni. Az egyes éveket milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli? Milyen sorrendben kell az egyes évek osztalékát kifizetni? Van-e arra mód, hogy csak a kedvező adósávba kerülő részek kerüljenek kifizetésre? Bonyolítja problémánkat az, hogy az 1998. évi osztalék terhére (20 százalék szja mellett) tagjaink törzstőkeemelést hajtottak végre. Befolyással van-e ez a kedvező adósávra?
253. cikk / 273 Osztalékfizetés haszonélvezeti jog mellett
Kérdés: A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?
254. cikk / 273 Visszavásárolt üzletrész átadása a tagoknak
Kérdés: A Gt. 143-144. §-a szerint a kft. törzstőkén felüli vagyonából – a taggyűlés határozatának megfelelően – az üzletrészek legfeljebb egyharmadát megszerezheti (visszavásárolhatja). A kft. visszavásárolt saját üzletrészek alapján szavazati jogot nem gyakorolhat. A kft. a vásárlástól számított egy éven belül köteles a visszavásárolt üzletrészeket elidegeníteni, vagy a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül átadni, illetve a törzstőke csökkenésével bevonni. Abban az esetben, ha a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélküli átadás valósul meg, milyen fizetési kötelezettség terheli a társaságot és a tulajdonost?
255. cikk / 273 Negatív saját tőke rendezése részvénytársaságnál
Kérdés: Rt.-nk a várható adatok alapján – egy vissza nem térő rossz ügylet miatt – várhatóan oly mértékben veszteséges lesz, hogy a saját tőke negatív lesz. Ügyvédünk szerint az rt.-kre nem érvényes a pótbefizetés, de ha ezt el is fogadná, a két év türelmi idő – szerinte – végképp nem értelmezhető a tőkepótlásra semmilyen módon. Könyvvizsgálónk a kétéves időtartamot és akár a pótbefizetést is el tudja fogadni, de a vállalkozás folytatásának elve – szerinte – sérül, és korlátozó záradékkal riogat. Miként kell értelmezni a Gt. és az Szt. vonatkozó előírásait?
256. cikk / 273 Üzletrész-átruházás magánszemélyek között
Kérdés: Egyéni vállalkozó 1994-1996. években a társasági adó alanya volt. 1996 decemberében előbb egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakult. 2002 áprilisában az alapító magánszemély a törzstőkéből az 1 millió forint névértéket 1 millió forintért egy másik magánszemélynek eladott. Kit, mikor, milyen adókötelezettség terhel?
257. cikk / 273 Beltag tőkeemelésének adója
Kérdés: Egy bt. 20 E Ft törzstőkével rendelkezik, s kft.-vé szeretne alakulni. Van kb. 8 M Ft eredménytartaléka. A kft.-hez szükséges 3 M Ft törzstőkét az eredménytartalékból kívánja feltölteni. A bt.-nek egy beltagja és egy kültagja van. A beltag az ügyvezető. Mennyi osztalékadót kell fizetnie a beltagnak? Az Szja-tv. 66. §-a szerint 20 százalékot vagy többet?
258. cikk / 273 A törzstőke leszállításának könyvelése a tagnál
Kérdés: A kft. veszteségrendezés miatt a törzstőkét leszállította. Ezáltal a befektetőnél (a tagnál) csökken a részesedés értéke. Hogyan kell ezt a számvitelben rendezni? Van-e társaságiadóalap-korrekció?
259. cikk / 273 Dolgozóirészvény-kibocsátás elszámolása
Kérdés: Részvénytársaságunk az alaptőkét dolgozóirészvény-kibocsátás céljából felemelte. A részvényjegyzésre jogosultak a kibocsátási árfolyam 30 százalékának befizetése ellenében jegyezhették a részvényeket. A kibocsátott részvényeket a társaság visszavásárolja. A cégbírósági bejegyzés még nem történt meg. Hogyan kell könyvelni? Mennyiben érinti a lekötött tartalékot?
260. cikk / 273 Könyvvizsgáló cégbírósági bejelentése
Kérdés: Milyen esetben kell a könyvvizsgálót bejegyeztetni a cégbíróságon? Csak akkor, ha folyamatos könyvvizsgálatot vállal, vagy akkor is, ha egy bizonyos üzleti év könyvvizsgálatát vállalja el?
