Ingatlanvagyon kivonása

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. ingatlanvagyonnal rendelkezik. Amennyiben a jogutódlással megszerzett ingatlanvagyont kivonja a vállalkozásból, milyen adókötelezettsége keletkezik a kft.-nek és a magánszemélynek? A vagyonkivonást hogyan kell könyvelni? A kft.-nek három tulajdonosa van, a tulajdoni hányad 60-30-10 százalék, de taggyűlési határozat alapján csak a személyesen közreműködő tag részesül osztalékban. A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, az evás előtti időszakról az eredménytartalék 400 E Ft. Az ingatlanvagyon értéke: az 1997. évi alapításkor az apportérték 800 E Ft, könyv szerinti értéke 600 E Ft; 2000. évi vásárlásból 1300 E Ft, könyv szerinti (nettó) értéke: 1100 E Ft.
Részlet a válaszából: […] A választ a Gt. 118. §-ának (2) bekezdésére hivatkozássalkezdjük. E szerint a társaság fennállása alatt a tag az általa teljesítettvagyoni hozzájárulást – a tőkeleszállítás esetét kivéve – a társaságtól nemkövetelheti vissza. Így az ingatlanvagyon a társaságból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.
Kapcsolódó címke:

Tetőtér-beépítés saját vállalkozásban

Kérdés: Az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja és 259. §-ának 21. pontja alapján termékértékesítésnek minősül-e a meglevő 40 éves kereskedelmi épület építésiengedély-köteles saját vállalkozásban végzett tetőcseréje és alapterület-növeléssel járó tetőtér-beépítése? Ha igen, akkor mikor van a teljesítés időpontja? a) Ha teljesen elkészül, akkor a használatbavételi engedély időpontjában? b) Ha a tetőtér-beépítés elmarad, nem lesz használatbavételi engedély?
Részlet a válaszából: […] 1. A tetőterek kapcsán elöljáróban elmondható, hogy azokatvagy külön (pl. albetétként vagy önállóan új tulajdoni hányadként) jegyzik beaz ingatlan-nyilvántartásba, vagy az ingatlan részeként tartják nyilván, demindkét esetben ingatlanként való minősítésük vitathatatlan....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.
Kapcsolódó címke:

Üzletrész ajándékozása

Kérdés: Belföldi ingatlantulajdonnal rendelkező, Magyarországon bejegyzett kft.-nek két tulajdonosa van: apa és fia. Tulajdoni hányaduk 50-50 százalék. A kft.-nek a belföldi ingatlanon a tulajdonjoga már 2009. 12. 31-én fennállt. 2010 októberében az apa ajándékozási szerződéssel a teljes üzletrészét a fiának ajándékozta. Ezzel a fiú tulajdoni hányada a kft.-ben 100 százalékra emelkedett. Keletkezik-e a fiúnak illetékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvénynek a 2010. éviXC. törvénnyel kiegészített 17. §-a (1) bekezdésének p) pontja alapján 2010.augusztus 14-től mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenes ágirokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrész ajándékozása

Kérdés: A kft.-nek két tulajdonosa van, a szülő és a gyermek, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. A jegyzett tőke 2x1,5 M Ft, a saját tőke 30 M Ft, a kft. ingatlan vagyonnal nem rendelkezik. A szülő a gyermekének ajándékozza az üzletrészét. Kinek és milyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] A 2010. évi XC. törvény kiegészítette az illetékről szóló1990. évi XCIII. törvény 17. §-a (1) bekezdését új p) ponttal. A kiegészítésszerint 2010. augusztus 14-től mentes az ajándékozási illeték alól azajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Kapcsolt vállalkozás családtagok között

Kérdés: Két cégben apa, anya, gyermek tulajdonosok. Egyikük tulajdoni hányada és szavazati aránya sem éri el az 50%-ot, viszont az ügyvezető mindkét cégben azonos, ezért véleményünk szerint a két cég 2009. december 31-ig nem minősül kapcsolt vállalkozásnak, és nem kell transzferár-nyilvántartást készíteni. Az ügyvezető azonossága nem játszik szerepet a kapcsolt minőség meghatározásánál. 2010. január 1-jétől azonban a két társaság kapcsoltnak minősül, mivel a közeli hozzátartozók tulajdonarányait/szavazatait össze kell adni. Jól gondoljuk-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján egyértelműen nem állítható, hogy a két cég2010 előtt nem minősült kapcsolt vállalkozásnak. Az ugyanis attól függ, hogy atulajdonosok személye hogyan "oszlott meg" a cégek között. A kérdésből azvalószínűsíthető, hogy mind a hármuk mind a két cégben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.
Kapcsolódó címke:

Kéttagú társaság taggyűlése

Kérdés: A kétszemélyes társaság "zárszámadó" taggyűlésére a kisebbségi tulajdonos nem megy el. A többségi tulajdonos a megismételt taggyűlésen dönthet?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből arra következtetünk, hogy kétszemélyes kft.-rőlvan szó. (Kétszemélyes bt.-nél a Gt. 93. §-a alapján többségi tulajdonos nemlehet, mert mind a kettőnek azonos mértékű a szavazati joga.) Ma már nincs"zárszámadó" taggyűlés, legfeljebb a számviteli törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.
Kapcsolódó címke:

Betéti társaság átalakulása

Kérdés: Egy bt.-ben a férj beltag, a feleség a kültag. A felek elválnak. A feleség szeretné továbbvinni a céget. Milyen lehetősége van? Lehet-e másik beltagot választani, vagy átalakulhat egyszemélyes kft.-vé? Melyik előnyösebb? Milyen fizetési kötelezettsége van a bt.-nek a beltag felé?
Részlet a válaszából: […] A válasznál a Gt. előírásaiból kell kiindulni.A Gt. 109. §-a alapján a kültag a társaság üzletvezetésére,a társaság törvényes képviseletére (cégjegyzésre) nem jogosult. Így a feleségmint kültag csak akkor viheti tovább a céget, ha a férj mint beltag kilépett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.
Kapcsolódó címke:

Bővítés utáni ingatlanértékesítés

Kérdés: Három kft. 2006-ban vásárolt egy ingatlant. Az osztatlan közös tulajdon 75/100-a "A" kft., 10/100-a "B" kft., 15/100-a "C" kft. tulajdonában van. Mind a három kft. az ingatlanvásárlás áfáját 2006-ban visszaigényelte. Az "A" kft. az ingatlanon lévő üzletek bérbeadását áfakötelezetté tette. A három kft. 2007-ben az első szint fölé egy második szintet is épített. A II. szint műszaki átadása, használatbavétele – ideiglenes használatbavételi engedély alapján – 2007. december 1-jével megtörtént. A végleges használatbavételi engedélyt – mert nem kérték – csak 2010. január 10-én kapta meg a három kft., a földhivatalban is ekkor vezették át a bővítést. A bővítés után a tulajdoni hányadok változtak. Az osztatlan közös tulajdon 205/315-a "A" kft., 85/315-a "B" kft., 25/315-a "C" kft. tulajdonában van. "C" kft. eladhatja-e a 25/315 részét fordítottan (mivel már nem új az ingatlan), vagy áfásan kell eladnia, mivel még új ingatlannak minősül?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésre viszonylag röviden lehetválaszolni. A válasznál indokolt abból kiindulni, hogy a bővítés, a ráépítéseredményeként változik-e a beépített ingatlan rendeltetése, tekinthető-e elsőrendeltetésszerű használatbavételnek az ingatlan egésze, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.
Kapcsolódó címkék:  

Kapcsolt vállalkozás magánszemély tulajdonosokkal

Kérdés: "A" Kft. tulajdonosai magánszemélyek, az apa 24%, leánya 76% tulajdoni hányaddal rendelkezik. Kérdés: Kapcsolt vállalkozások-e? Milyen nyilvántartási kötelezettsége van a társaságoknak? A Tao-tv. szempontjából van-e módosító tétel?
Részlet a válaszából: […] Az apa, a leány és "A" Kft. kapcsolt vállalkozásnak minősülneka Tao-tv. azon előírása alapján, amely szerint kapcsolt vállalkozás az adózó ésaz a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelőalkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.
Kapcsolódó címkék:  

Kapcsolt vállalkozás a számviteli előírások szerint

Kérdés: "A" társaság "B" társaságban 80%-os részesedéssel (tulajdoni jog minden esetben megegyezik a szavazati joggal), "E" társaságban 25%-os részesedéssel rendelkezik. "B" társaság "C" társaságban 51%-os, a "D" társaságban 30%-os részesedéssel rendelkezik. Kérdésem: az Szt. 3. §-ának (2) bekezdése alkalmazásában van-e, és ha van, milyen jellegű kapcsolat a "B" és "E", valamint a "C" és "E", továbbá a "D" és "E", illetve a "C" és "D" társaságok között?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a rövid válasz az, hogy az Szt. szerint kapcsoltvállalkozási körbe sem a "B" és "E", sem a "C" és "E", sem a "D" és "E", sem a"C" és "D" társaságok közötti kapcsolat nem tartozik.A tulajdoni hányadokra vonatkozóan viszonylag kevés adat állrendelkezésre. Erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.
1
13
14
15
22