338 talált cikk a tulajdonjog kifejezésre

Kérdés: 2013-ban teherautó-pótkocsit vásároltunk Közösségen belül, euróban. Az így megvásárolt eszközt eladtuk egy magyar lízingcégnek euróért, amelytől azt euróban visszalízingeljük. A fizetendő és visszaigényelhető áfa az áfabevallásban miként jelenik meg? Ha az eszközt még nem használtuk rendeltetésszerűen, hogyan alakul a folyamat számviteli elszámolása?

Kérdés: Keletkezik-e, illetve mikor keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha az újrahasználható új csomagolószert belföldi partnertől szerezzük be, nem regisztráltuk, sem újrahasználható nyilvántartásba, sem betétdíjas rendszerbe, de a Ktdt. 14. §-ának (5) bekezdése ea) alpontja alapján szerződéssel a termékdíjat átvállaltuk, és ezen csomagolóeszközt belföldön hozzuk forgalomba oly módon, hogy a tulajdonjog nem száll át, hanem a vevőtől elszámolás mellett visszaszállításra, majd újból kiszállításra kerül? Ezen átvállalás mellett lehetséges-e számlán a göngyölegnek az árutól elkülönített módon külön soron történő megjelenítése, számlázása?

Kérdés: Be kell-e jelenteni újrahasználható csomagolószer nyilvántartásába azt a belföldről (gyártótól) újonnan vett vagy importőrtől közvetlenül vásárolt, több utasként forgalomba hozható csomagolóeszközt, amellyel kapcsolatban a Ktdt. 14. §-a (5) bekezdésének ea) alpontja alapján szerződéssel a termékdíjat átvállaltuk. Ezen csomagolóeszközt külföldön hozzuk forgalomba oly módon, hogy
– a tulajdonunkban marad, és a vevő visszaszállítja;
– értékesítésre és így számlázásra kerül (a számlán külön tételsort képez);
– a kiszámlázott göngyöleget a partner külföldről külön ügyletben részünkre eladja és visszaszámlázza;
– az eladott áru értékébe beépülve külön számlázásra nem kerül, de az áruval együtt a tulajdonjog átszáll a külföldi vevőre.

Kérdés: A termékdíjtörvény előírásai alapján milyen gazdasági esemény minősül forgalomba hozatalnak az újrahasználható csomagolószerek esetén? Különösen olyan esetben, amikor mint göngyöleg a készletek között (változatlan mennyiségben) kerül kimutatásra, és a tulajdonjog nem ruházódik át. Így például raklapon kiszállítják az árut a vevő részére, és a vevő az áruátvétellel egy­idejűleg üres – csere – raklapot ad?

Kérdés: Magyarországi gazdasági társaság "nyílt végű" pénzügyi lízing keretében irodaház/ipari csarnok/raktár/telek besorolású ingatlant vásárolt. A lízingszerződés alapján a lízingbe vevő a szerződéses futamidő végén jogosult az ingatlan tulajdonjogát megszerezni. A lízingszerződés, illetve a számla nem részletezi az egyes – egyébként műszakilag egybeépült – ingatlanrészek értékét. El kell-e különíteni a telek értékét? A lízingelt ingatlan bekerülési értékének kialakításánál figyelembe kell-e venni a futamidő végén várható vagyonszerzési illeték értékét?

Kérdés: A kft. 2013-ban értékesíti az ingatlant. 2013-ban megtörténik a birtokba adás, de a teljes ellenértéket csak 2014-ben egyenlítik ki. A teljes ellenérték kiegyenlítését követően történhet meg a tulajdonjog bejegyzése a földhivatalnál. 2013. évre elszámolható-e egyéb bevételként a számla szerinti ellenérték, illetve egyéb ráfordításként az ingatlan nyilvántartás szerinti értéke?

Kérdés: Társaságunk 2012-ben értékesítette ingatlanát. A szerződés alapján a vevő birtokba vette, a földhivatali bejegyzés megtörtént. A megkötött szerződés alapján a vételár következő részletét 2013-ban kellett volna a vevőnek kiegyenlítenie. Az adásvételi szerződés szerint, ha ez nem történik meg, akkor az eredeti állapot helyreállításával érvénytelenítik az ügyletet. A szerződést 2013 novemberében felbontottuk, az érvénytelenítő számlát kiállítottuk. Helyesen jártunk el? Szükséges-e a társaságiadó-bevallást és a beszámolót korrigálni? Vagy a meghiúsulás tisztán a 2013. évet érintő gazdasági esemény lesz?

Kérdés: A nyílt végű lízingelt (bérelt) személygépkocsi havi bérleti díját elszámolom a kötelezettséggel szemben, és év végén értékcsökkenést számolhatok el. Hosszabb bérlet esetén nincs probléma, de vannak olyan szerződések, amelyek 1-2 évig tartanak. Ebben az esetben a Tao-tv. szerinti értékcsökkenést (20%-ot) időarányosan elszámolom, de mi a teendő a megmaradt gépkocsiértékkel, mivel a szerződés lejárta után a gépkocsit vissza kell adni? Gondot okoz még, hogy az autó átvételekor egy nagyobb összeget kell fizetni. Ezt hogyan számoljam el?

Kérdés: Egy ipari területnek A cég 1/3 részben, a B cég 2/3 részben tulajdonosa. A B cég nagy értékű termelőingatlant épített erre a területre. Felmerült egy ingatlancsere lehetősége, azaz a B cég egy másik területével elcserélné az A cég földrészét. Ebben az esetben mi alapján történik az illeték kiszabása? Csak a terület után kell illetéket fizetni, vagy a B cég által felépített ingatlan is része az illetéknek?

Kérdés: A kft. egyik tagja magánál tart bizonyos eszközöket (pl. személygépkocsi, számítógép). Az eszközök használatát nem szabályozza taggyűlési határozat. Ez a tag nem végez a kft.-ben mellékszolgáltatást. A kft. ügyvezetője jogosult-e az eszközök visszaszolgáltatását kérni, visszaszolgáltatás hiányában pert indítani?