1792 talált cikk a tulajdonos kifejezésre

Kérdés: Az alanyi adómentes betéti társaság egyszerűsített végelszámolással kíván megszűnni. Megszűnés esetén vissza kell térnie az áfakörbe? Korábban a tagok tagi kölcsönt adtak, amely most mint pótbefizetés szerepel a könyvelésben a lekötött tartalék soron. Megszűnhet-e a bt. úgy, hogy a lekötött tartalékok között pótbefizetés szerepel, amelyet a cég nem tud a tagoknak visszafizetni? Ha nem szűnhet meg, mi a megoldás? Kétszer kell közzétenni a beszámolót végelszámolás esetén?

Kérdés: A cég bérleti szerződést kötött parkolóhelyek hasznosítására a parkolóhelyek tulajdonosával. A bérleti szerződésben vállalta, hogy a korábbi bérlő tartozását megfizeti. A korábbi bérlő nem jogelődje. Ebben az esetben hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Kapcsolódóan az 5886. kérdésre adott válaszhoz megjegyzem, az Szt. 21. §-ában nincs utalás arra, hogy az elhunyt tag halálának napjára közbenső mérleget kell készíteni, mint ahogyan írják. Szükségem lenne a jogszabályi helyre való hivatkozásra, mert az örökösödési illetéket a 2011. 05. 31-én közzétett hibás beszámoló saját tőkéje alapján szabták ki, amelyben 17 millió forint összegű tőketartalék volt szabálytalanul.

Kérdés: Segítségüket kérem a 2004. évi XXXIV. tv. értelmezésében.
A kis- és középvállalkozás besorolásánál a beszámoló adatait össze kell-e vonni, ha van egy magyarországi és egy romániai cég? Mind a két cégnek 50-50%-ban ugyanaz a két fő magánszemély a tulajdonosa. A két cég egymással nincs üzleti kapcsolatban.

Kérdés: Egy kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező anyavállalat magánszemély tulajdonosa – mint magánszemély – bérleti szerződést köt a kapcsolt vállalkozásokkal. A szokásos piaci ártól való eltérés ez esetben hogyan kezelendő a tao-szja rendszerben, illetve a transzferár-nyilvántartási kötelezettség vonatkozik-e erre az ügyletre? E jogviszonyt – magánszemély-kapcsolt vállalkozások (ahol egyébként a magánszemély ugyancsak többségi tulajdonos) – be kell-e jelenteni kapcsolt vállalkozási viszonyként?

Kérdés: A társaság 2010-ben adózott eredménye és likviditási helyzete alapján osztalékfizetésről döntött, amelyet az alapítókkal szembeni kötelezettségként tart nyilván. A kifizetés időpontjában a társaság likviditási helyzetében váratlanul kedvezőtlen fordulat következett be, amely miatt az osztalék kifizetésére a belátható jövőben nincs remény. Jogszerűnek tekinthető-e, ha a társaság tulajdonosai a korábbi – osztalékfizetésről szóló – döntésüket egy újabb taggyűlésen úgy módosítanák, hogy mégsem kerül sor a korábbi döntés végrehajtására, azzal, hogy az előírt osztalékot az eredménytartalékba helyeznék?

Kérdés: Az ingatlan tulajdonjoga az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg átszáll a vevőre. A teljes vételár kiegyenlítése egy hónapon belül lesz, akkor lesz a birtokba adás is. A vevő tulajdonosként rendelkezik az ingatlannal. A szerződés szerint a vevő a birtokba adás napjától viseli a terheket. Mi a számla Áfa-tv. szerinti teljesítési időpontja, a tulajdonjog átadásának vagy a birtokba adásnak a napja?

Kérdés: Az első konszolidáció hatásának megjelenítése hogyan jelenik meg az eredménykimutatásban az Szt. 124. §-ának (5) bekezdésében előírtak figyelembevételével, amikor a konszolidációs tételek az 1-4. számlaosztályban jelentek meg, továbbá a konszolidálás során a közbenső eredmények elhagyása további konszolidációs tételeket okozhat az 1-9. számlaosztályban? Kérek útmutatást a konszolidáció végrehajtásának sorrendjére vonatkozóan: tőkekonszolidáció, adósságkonszolidáció, vállalkozásokon belüli közbenső eredmények elhagyása, ráfordítások-bevételek konszolidálása esetében. A tőkekonszolidációnak része-e a konszolidációból származó mérleg szerinti eredmény? Hogyan függ össze a konszolidált eredménykimutatás mérleg szerinti eredménye, a saját tőke mérleg szerinti eredménye, a leányvállalati saját tőke változása, a konszolidáció miatti változások, valamint a külső tagok részesedése?

Kérdés: A kft. 2012-ben budapesti belterületi ingatlant vásárolt, amelyet tárgyi eszközként vettek nyilvántartásba. 2013 júliusában haszonélvezeti jogot alapító szerződéssel egy magánszemély részére holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítottak. A haszonélvezeti jogosult számára a kft. 11 000 E Ft+áfa összegű számlát állított ki. Hogyan kell ezt könyvelni?

Kérdés: Hogyan kell az e-útdíjat elszámolni? Lehet-e közvetített szolgáltatás? A fuvarozó cég feltüntetheti-e külön tételként a számláján, és az így feltüntetett útdíj is csökkenti a helyi iparűzési adót? A helyi iparűzési adó csökkentéseként csak a megtett úttal arányos útdíj vonható le, a sima autópálya-matricák nem? És a külföldön megfizetett megtett úttal arányos díj 7,5%-a levonható?