81. cikk / 1701 Bérbe adott gépkocsihoz kapcsolódó bírság megtérítése I.
82. cikk / 1701 Telekösszevonás utáni adózás, nyilvántartás
83. cikk / 1701 Kezelt vagyonhoz kapcsolódó óvadék a vagyonkezelőnél
Egy több mint 20 éve működő, jelentős saját tőkével rendelkező "X" gazdasági társaság tulajdonosai hosszú éveken keresztül magyar magánszemélyek voltak, akik pár éve – mint vagyonrendelők – részesedéseiket külön-külön bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján "A", "B", "C", "D" bizalmi vagyonkezelő gazdasági társaságokba helyezték. 2023-ban a bizalmi vagyonkezelők "X" gazdasági társaságban lévő összesen 100%-os üzletrészüket értékesítették egy "Y" gazdasági társaság részére. Az új tulajdonos a 100%-os üzletrész adásvételi szerződésében rögzített ellenértéket teljes mértékben kiegyenlítette azzal a feltétellel, hogy a volt tagok a megfizetett ellenérték egy részét óvadéki számlán helyezik el, és azt kizárólag az új tulajdonos előzetes hozzájárulását követően használhatják fel szabadon. Ez az összeg az üzletrész-adásvételi szerződésben egyfajta garanciát képez olyan múltbeli – a társaság vagyonát negatívan befolyásoló – eseményekre, melyek az ellenérték meghatározását követően kerülnek felfedésre. A szerződés alapján az óvadéki számlán lévő összeg szakaszosan kerül felszabadításra. A szerződés szerint a korábbi tagok közül kijelölésre került az "A" bizalmi vagyonkezelő gazdasági társaság tagja az óvadéki számla vezetésére, kezelésére, az azon elhelyezett összeget a korábbi tagok tulajdonrészük arányában határozták meg. Az óvadéki számlán kezelt összeg utáni hozam/kamat felett az üzletrész-adásvételi szerződés alapján a korábbi tagok szabadon rendelkezhetnek (a garanciális kötelezettség a tőkeösszegre áll csak fenn). A felszabadított tőkeösszegeket "A" bizalmi vagyonkezelő társaság a szerződésben rögzítettek szerint és ütemezésben – korábbi tulajdoni részesedés alapján – osztja fel, és utalja át a többi bizalmi vagyonkezelőnek.
84. cikk / 1701 Partnervállalkozási kapcsolat
85. cikk / 1701 Évközi beszámoló elfogadása beolvadásnál
86. cikk / 1701 Idegen ingatlanon végzett beruházások átadása
87. cikk / 1701 Több részletben beszerzett üzletrész részbeni értékesítése
88. cikk / 1701 Haszonélvezetijog-alapítás ellenértékének adózása
Két magánszemély 2020 januárjában örökölt egy 1465 m² területű ingatlant. Az ingatlan hagyatéki értéke 136 millió Ft. Még ebben az évben a két tulajdonos határozott idejű (2025. 12. 31-ig érvényes) szerződést kötött az egyik távközlési szolgáltatóval az ingatlanon lévő kb. 50 m²-es terület bérbeadására. A bérlemény célja bázisállomás létesítése, távközlési célú hasznosítása. 2023-ban elfogadásra került a bérlő ajánlata a tulajdonosok részéről, miszerint ennek fejében 30 évre haszonélvezeti/építményi jogot szerez az állomás alatti területre, ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel. Az állomás üzemeltetésére, illetve az állomáshoz való bejutásra vonatkozna a jog. A kérdésünk az, hogy haszonélvezeti jog alapítása esetén a tulajdonosoknak járó ellenérték után mekkora személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségük adódik, hogyan kell számítani az adóalapot?
89. cikk / 1701 Részvényes halála esetén szerzési érték az örökösnél
Ügyfelem egy szövetkezetből átalakulással létrejött részvénytársaság végelszámolásáról döntött. A magánszemély részvényesekkel el kell számolnia a részvénytársaságnak, ki kell adni részükre a vagyont. A jegyzett tőke (a részvények) tulajdonosai az évek során megváltoztak. A részvényesének halála következtében az örökösei a társaság végelszámolása (vagy a részvények elidegenítése) során milyen szerzési értéket vehetnek figyelembe az szja-alap megállapításakor?
– Azt, amit a hagyatéki leltár vagy végzés tartalmaz [Szja-tv. 67. § (9) ak. 2. pont]; ez esetben a névértéket, más esetben a rá jutó sajáttőke-összeget, vagy
– azt az összeget, amit az örökhagyó is figyelembe vehetett volna?