1788 talált cikk a tulajdonos kifejezésre

Kérdés: „A” cég az eredménytartalékából 50 M Ft-tal megemelte a törzstőkéjét 2021-ben. A tőkeemelésről a K71-es adatszolgáltatást határidőben beküldte. Ha 2025-ben „A” cég beolvad „B” cégbe, keletkezik-e adókötelezettsége az adózatlan jövedelemből (eredménytartalékból) megemelt 50 M Ft törzstőke összege után? Milyen eset(ek)ben keletkezik adókötelezettsége az „A” cégnek az 50 M Ft után?

Kérdés: Gépgyártó üzemcsarnokainkban szeretnénk párologtató légkondicionálási technológiát kiépíttetni, és az egyik nyitott támogatási konstrukcióban elszámolni a költségét. A csarnokokba nagy csövek, beltéri és kültéri speciális berendezések kerülnének. Az ajánlattevővel egyeztetve ezek teljes mértékben műszakilag később – tulajdonosi döntéstől függően – leválaszthatók, leszerelhetők, és akár értékesíthetők is. Számviteli politikánk megengedi az épületgépészet és az épületbe beépített technológiai gépek, berendezések, kiszolgálóvezetékek külön tárgyi eszközkénti aktiválását az elhasználódás jelentős különbsége miatt (összhangban a Tao-tv. 2. számú mellékletével, melyben ez szintén nevesítve van). A fentiek alapján ezt a technológiát aktiválhatom-e külön a 13. Műszaki gépek, berendezések közé? A pályázatban építési költség nem számolható el, csak gépek, berendezések stb.

Kérdés: Végelszámolással megszűnő kft. ingatlan vagyonnal rendelkezik, melynek könyv szerinti értéke 4228 E Ft, értékbecslés szerint a piaci értéke jelenleg 32.000 E Ft. Az eredménytartalék –28.191 E Ft. A kft. jegyzett tőkéje 32.560 E Ft, a tulajdonos 125 E Ft tagi kölcsönt bocsátott a kft. rendelkezésére, más tartozása, követelése nincsen, pénzkészlete 8 E Ft. A vagyonfelosztási javaslat alapján a tulajdonos a törzstőke fejében kiviheti-e az ingatlant szja- és szochomentesen? A társaság a záró adóbevallásban (mérlegben) árbevételként szerepeltesse-e a piaci értéket, mivel más bevétele nincs, társasági adót hogyan fizet utána? Van elhatárolt vesztesége, 15 M Ft. A tag az így kapott ingatlan után mi alapján fizet vagyonszerzési illetéket? Érdemesebb lenne, ha a tag előbb megvásárolná az ingatlant, és csak utána szűnne meg a kft.?

Kérdés: Kiva alatt adózó kisvállalkozás vagyunk, az idei év január közepétől a többségi tulajdonosunk egy svájci illetőségű társaság lett. Mikortól kell figyelembe venni az alábbi szabályt? A vállalkozási méret besorolásánál nemcsak az adott vállalkozás adatait kell figyelembe venni, hanem minden kapcsolódó vállalkozásét és partnervállalkozásét is. Ugyanakkor: Egy vállalkozás csak akkor veszíti el a kis- és középvállalkozás minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi a törvényben meghatározott határértékeket [1996. évi LXXXI. tv. 7. § (1) bek.; 2004. évi XXXIV. tv. 3. § (1) és (2) bek., 4. §, 5. § (3) bek.]. Ezt a két szabályt szeretnénk értelmezni ránk vonatkozóan az alapján, hogy a 2023. évi éves beszámolónkban az árbevételi határértéket meghaladtuk, ez volt az első év. Jól értelmezzük, hogy a 2024. évi éves beszámolóban (2 éves szabály/2. év) közölt értékhatár feletti árbevételadatok miatt a 2025-ös évre már középvállalkozásnak fogunk számítani? Jól értelmezzük, hogy a svájci többségi tulajdonos miatt a kivaalanyiságunk nem szűnik meg, mivel kilépéskor a törvény – szemben a belépési korlátokkal – nem írja elő a kapcsolt vállalkozások adatainak figyelembevételét? Éppen ezért a jelenlegi értelmezés alapján a kivaalanyiság megszűnésének vizsgálatakor nem kell a kapcsolt vállalkozások adatait nézni. A jogszabály szövegezése alapján, ha egy cég a kivaalanyiságot választotta, akkor az nem szűnik meg csak azért, mert a kapcsolt vállalkozásokkal összeszámított árbevétele, illetve átlagos statisztikai létszáma meghaladja a jogszabályban előírt határokat.

Kérdés: Egy magyarországi székhelyű kft.-nek két magyar magánszemély tulajdonosa van. A kft. bevételei EUR devizában realizálódnak. A szabad deviza pénzeszközökből a kft. EUR-alapú kölcsönt szeretne nyújtani a kft. magánszemély tulajdonosainak. A kölcsön EUR-ban kerülne kifizetésre a tagok részére, és visszafizetésre is, a kamatot is EUR-ban fizetnék meg a tagok a lejárat végén. Ebben az esetben milyen kamatot kell kikötni a kft. és a tulajdonos magánszemély között a kölcsönszerződésben a kamatkedvezményből származó jövedelem elkerülése érdekében? Az EUR alapkamat + 5% kamatot kell ebben az esetben is használni?

Kérdés: Egy adott kft. EUR-ban vezeti a könyvelését. Az ügyvezető a tevékenységéért ügyvezetői díjat kap a kft.-től (a magánszemély nem tulajdonosa a kft.-nek), amelynek a díját a közöttük lévő szerződés értelmében EUR-ban határozták meg. Az ügyvezető olaszországi illetőségű, tehát EUR-ban készíti a bevallását Olaszországban. A tárgyhavi nettó jövedelmet a tárgyhónap utolsó napjáig megtérítik a részére EUR-ban. A bérszámfejtés a törvényben meghatározott árfolyamon átszámítja a szerződés szerinti bruttó összeget, és az szja összegét HUF-ban vallja be. Az ügyvezető az M30-as igazolást az éves jövedelméről HUF-ban fogja megkapni. A kft.-nek a könyvelésében a bruttó és a nettó jövedelem rögzítésekor szükséges a tételekhez (másodlagos) HUF-értéket társítania, vagy mivel az ügyvezető és a kft. közötti szerződés kizárólag EUR-ban meghatározott bruttó összeget tartalmaz, és a jövedelem HUF-ra történő átváltása csak az szja meghatározása érdekében történik ez elhagyható (ezáltal elkerülve az árfolyam-különbözet keletkezését)? Kérjük a választ egy konkrét példán keresztül is levezetni: Bruttó díj: 1000 EUR október hóra, és a kifizetés 10. 28-án megtörténik.

Kérdés: Adott egy ingatlan, amelyet „A” kft., illetve „B” kft. 50-50%-os tulajdoni hányadban vásárolt meg. Adásvételkor egy külön szerződésben rögzítették, hogy az ingatlanban található ingóságok is 50-50%-ban képezik a cégek vagyonát. Az ingóságok egy listában tételesen levezetésre kerültek. Jelenlegi tervek szerint az „A” kft. fogja az ingatlant üzemeltetni, illetve használni is. A jövőben pedig felmerülhet, hogy az ingatlant egy harmadik fél részére adják bérbe. Hogyan szükséges az ingatlant, illetve a különböző ingóságokat egy-egy cég könyveiben szerepeltetni? Az egyes ingó tárgyak a vételár 50%-ával kerüljenek aktiválásra, majd annak megfelelően értékcsökkenésre mindkét cégben? Ha csak az „A” kft. fogja használni az ingatlant, úgy a „B” kft. a saját ingatlanrészét bérbe adja az „A” kft. részére? Hogyan szükséges számlázni azt az esetet, amikor egy harmadik fél részére kerül bérbeadásra az ingatlan? Elfogadható-e az, hogy a bérleti díjat 50-50%-ban számlázza ki a két cég a harmadik félnek?

Kérdés: Egyik partnerünkkel szemben (nem kapcsolt vállalkozás és nem magánszemély) van több számlából álló követelésünk (nem évültek el), amelyek után 100%-ban értékvesztést számoltunk el. Tehát a 311 (követelés) és a 315 (értékvesztés) számlán is ugyanazon összeg szerepel, legyen az 10 millió forint. A tulajdonos úgy döntött, hogy le szeretné írni a követelést, valamint az áfát is vissza szeretné kérni. A leírással kapcsolatban kérdezem, ezt hogyan kell kontírozni, behajthatatlannak minősíteni, és ha elengedem (csak egymásba kell vezetni a 311-et és a 315-öt, vagy először vissza kell írni az értékvesztést az egyéb bevétellel szemben, és utána kivezetni az egyéb ráfordítással szemben?), mi a kettő között a különbség és feltétel? A partner felszámolás alatt áll. A Tao-tv.-ben a visszaírás növelő lesz, de a behajthatatlan, illetve elengedett követelést – úgy tudom – nem kell szerepeltetni a bevallásban. Az áfát csak önellenőrzéssel lehet visszakérni, illetve itt mi a feltétele, kell-e valami írásos dokumentum, hogy nem tudjuk behajtani? Valamint a leírást csak év végén lehet megtenni?

Kérdés: A kft. tagjai egyszerűsített végelszámolásról döntöttek. 2016-ban az 500 E Ft-os jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére emelték fel 3000 E Ft-ra. A 2500 E Ft különbözet végelszámolásakor a vállalkozásból kivont jövedelemként kerül számfejtésre. A végelszámolás során a V2 mérlegben a 411. jegyzett tőkével szemben elszámolható ez a 2500 E Ft? Ha nem, akkor mivel szemben számolható el, illetve mikor?

Kérdés: A tulajdonostársak közössége iparűzésiadó-alanynak minősül? Ők ugye magánszemélyek, akik adószámot kérnek, például férj-feleség. Egy vidéki önkormányzati adóhatóság úgy gondolta, hogy hiányzik egy tulajdonostársi közösségnek az iparűzésiadó-bevallása. Jogos az önkormányzati adóhatóság igénye?