Vegyes tulajdonú ingatlanok kezelése

Kérdés: A kft. tulajdonában van: belterület 6520/2. hrsz.-ú beépített területű ingatlan, egy magánszemély (a kft. ügyvezetője) tulajdonában van a 6524/2. hrsz.-ú ingatlan (telek), amelyet a kft.-nek használatra átadott. Folyamatban lévő beruházás miatt szükségessé vált a telekösszevonás, amelynek következtében egy helyrajzi számon, a 6524/2. szerepel a nyilvántartásban. Az ügyvéd tájékoztatása szerint telekösszevonáskor mindkét fél, tulajdoni hányaduk arányában, jogosult az ingatlan felett rendelkezni. Valóban tulajdonjogot szerez a magánszemély is azokon az ingatlanokon, épületeken, ami a kft. könyveiben szerepel? Ha valóban tulajdonjogot szerez a magánszemély az ingatlanokon, akkor hogyan mutatom ki a kft. könyveiben? A magánszemélynek nem keletkezik valamilyen fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...és a föld tulajdonjoga kapcsán a Ptk. 5:18. §-a a következőképpen rendelkezik. Az épület tulajdonjoga – ha az épület és a föld tulajdonosa eltérően nem állapodnak meg – a földtulajdonost illeti meg. Az ingatlan tulajdonosa rendelkezhet úgy, hogy a földet és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Támogatott eszközök átadása

Kérdés: Társaságunk 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit kft. A Tourinform-iroda fejlesztésére 25 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptunk, amely projekt keretében az iroda épületének fejlesztése és a tevékenység végzéséhez szükséges eszközbeszerzés valósult meg. A projekt fenntartási időszaka 5 év, amely 2026-ban jár le. A tulajdonos önkormányzat döntése alapján társaságunknak az iroda működtetésével kapcsolatos feladatai 2023. július 31. napjával megszüntetésre kerülnek, ezen feladatokat más jogi személy veszi át. Az iroda működtetését 2023. augusztus 1-től egy egyesület fogja végezni, amely a fenntartási kötelezettséget átvállalja társaságunktól, így visszafizetési kötelezettség a támogató felé nem merül fel. A támogató a kötelezettség átvállalásához elvileg hozzá fog járulni. Az eszközök jelenlegi nettó értéke 20 millió forint, és halasztott bevételként tartjuk nyilván az értékcsökkenés arányában még fel nem oldott támogatási összeget, szintén 20 millió forintot. Milyen értéken értékesíthetjük a fenntartási költséget átvállaló egyesület részére az eszközöket? Térítésmentesen átadhatóak-e az eszközök? Az értékesítéssel együtt a halasztott bevételt egyéb bevételként számolnánk el. Helyesen járunk-e el, vagy kell-e az egyesület részére támogatást átadnunk?
Részlet a válaszából: […] A választ a külön kérdésre adandó válasszal kezdjük.A kérdésben leírtak szerint az egyesület a fenntartási kötelezettséget a társaságtól átvállalja. Ezért a visszafizetési kötelezettség a támogató felé nem merül fel. Ebből egyértelműen következik, hogy az egyesület...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Tulajdonjog szerzése ráépítéssel

Kérdés: "A" és "B" társaság közös tulajdonát képezi egy ingatlan, amelyre "A" társaság épít két épületet. Ezen két épületet "A" társaság külön helyrajzi számmal ellátva szeretné szerepeltetni az ingatlan-nyilvántartásban, így ráépítés jogcímén szeretné bejegyeztetni a két épületet mint ingatlant a földhivatalba önálló és kizárólagos tulajdonaként. Ez esetben az épületeket építő és az ingatlan-nyilvántartásban az épületek kizárólagos tulajdonosává váló "A" társaságnak keletkezik-e illetékfizetési kötelezettsége? A társaság az épületek tulajdonjogát ráépítés jogcímén szerezné meg.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nem esik szó a közös tulajdont képező földterületnek (teleknek) a könyvviteli nyilvántartásokban való kimutatásáról. A földterületnek (teleknek) valójában – a tulajdoni hányad arányában – mind az "A" társaság, mind a "B" társaság könyveiben szerepelnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Célbefizetés társasház részére

Kérdés: Költségvetési intézményünk célbefizetést teljesít társasház részére (tetőfelújításra). A társasházban lévő raktárt vagyonkezelésbe kaptuk, épületként tartjuk nyilván. Hol, hogyan kell nyilvántartani a társasház részére befizetett összeget a könyveinkben a beruházás megvalósulásáig?
Részlet a válaszából: […] ...arányában közösköltség-fizetési kötelezettsége van – a folyamatos működési költség és felújítási alap miatt – minden tulajdonosnak (vagyonkezelőnek), jelen esetben az intézménynek. A rendes gazdálkodás költségeit meghaladó kiadás (pl. felújítás),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Sikertelen egyszerűsített végelszámolás

Kérdés: Egy belföldi társaság 2022. 09. 01-én indult egyszerűsített végelszámolása sikertelenül zárult le (2022. 08. 31-ig katás volt), melyet a cégbíróság 2023. 05. 08. nappal jegyzett be. Korábban benyújtásra került a végelszámolást lezáró egyszerűsített éves beszámoló a cégbíróság részére 2022. 09. 01. – 2022. 12. 31. időszakra. Mi a teendő ilyenkor? Passziváltatni kellene az említett beszámolót, és leadni egy új beszámolót 2022. 12. 31. fordulónapra, mint normál üzleti évet záró beszámolót? Ha a passziválás a megoldás, akkor annak mi a folyamata?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése szerint a végelszámolás befejezése időpontjáig, illetve – a gazdálkodó törlését követően – a vagyonnak a tulajdonosok részére történő kiadásáig terjed.A kérdés szerint az egyszerűsített végelszámolást a cégbíróság 2023. 05. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Kormányrendelet szerint jogok és kötelezettségek átadása-átvétele

Kérdés:

A Korm. rendelet értelmében az egyik állami tulajdonban lévő nonprofit társaság, mint "jogelőd", átadja a másik állami tulajdonban lévő nonprofit társaságnak, mint "jogutódnak" a vagyoni jogait és kötelezettségeit, az átvett feladatok ellátásához szükséges ingó eszközállományát, a feladatok ellátásával kapcsolatban kötött szerződésekből eredő jogokat és kötelezettségeket, a munkavállalók feletti munkáltatói jogok gyakorlását és kötelezettségeket. A "jogelőd" és "jogutód" tekintetében miként kell könyvelni az eszköz számlaosztályokat és a forrásoldalt (saját tőke, szállítók, kötelezettségek) helyesen, mivel nem minősíthető beolvadásnak, a "jogelőd" feladatai, követelései és kötelezettségei átadása után a kormányrendelet értelmében végelszámolással megszűnik? A jogelőd folyamatban lévő pályázatelszámolásait miként kell kivezetni a "jogelődnél" és nyilvántartani a "jogutódnál" a könyvekben, különös tekintettel a pályázatokon elnyert támogatói okiratok szerint utalt előlegek és a még el nem számolt vagy még el nem fogadott pályázati támogatásból finanszírozott, adott évben aktív/passzív időbeli elhatároláson szereplő költségek/fejlesztési támogatások ellentételezésére elhatárolt tételeket? A "jogelőd" saját tőkéjével ki felé kell elszámolnia a végelszámolónak?

Részlet a válaszából: […] ...azzal a feltételezéssel kezdjük, hogy a kérdés szerinti esetben mindkét nonprofit társaság esetében ugyanaz az alapító (a jog szerinti tulajdonos), amely tulajdonos jogosult az alapítói okirat szerint a nonprofit társaságok tevékenységének átcsoportosítására. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Üzletrészátadás csereszerződéssel

Kérdés: Üzletrész-csereszerződéssel kapcsolatban tenném fel a kérdésemet. Van 3 cserepartner kft., amelyek tulajdonosai cégek. CSP1 partner jegyzett tőkéje 3 M Ft, ebből átad CSP2-nek 750 E Ft-nyi és CSP3-nak 750 E Ft-nyi üzletrészt. CSP1 tagi kölcsöne 201.420 E Ft, ebből átad CSP2-nek 50.355 E Ft-ot, CSP3-nak 50.355 E Ft-ot. CSP2 és CSP3 tulajdonosa egy kft.-nek 50-50 M Ft üzletrésszel, ebből átad CSP2 25 M Ft-ot, CSP3 25 M Ft-ot CSP1-nek. Továbbá tagi kölcsönök CSP2-nek 64 M Ft, CSP3-nak 64 M Ft, ebből átad CSP1-nek 32-32 M Ft-ot. Hogyan kell könyvelni a CSP2 és a CSP3 cégeiben, illetve az általuk alapított cégekben ezt a tranzakciót?
Részlet a válaszából: […] ...ki kivel cserél, mert átadásról írnak.CSP1 a jegyzett tőkéjéből nem adhat át, a jegyzett tőkét megtestesítő üzletrész felett a CSP1 tulajdonosa rendelkezik.A tagi kölcsönök vonatkozásában a kérdésben nem szerepel az, hogy a CSP1 kapta vagy adta a tagi kölcsönt.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Osztalékként lakóingatlan kiadása

Kérdés:

Egy egyszemélyes kft. rendelkezik egy lakóingatlannal. Ezen ingatlant osztalékként szeretné a kft. a tulajdonosának kiadni. Ennek milyen adó- és illetékvonzata van a társaságnál és a magánszemélynél, áfa kapcsolódik-e hozzá, és milyen számviteli elszámolási feladatok merülnek fel?

Részlet a válaszából: […] ...érték).A lakóingatlan piaci értéke alapján meg kell nézni, hogy az Szt. 39. §-ának (3) bekezdése szerint adható-e ilyen összegben a tulajdonosnak osztalék. Ha adható, akkor elő kell írni azt a tulajdonossal szembeni kötelezettségként: T 413 – K 4792.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Egyesület beszámolókészítése

Kérdés: Éves beszámolót kell-e készíteni egy egyéb egyesületnek, ha nem közhasznú, de 100%-os tulajdonosa egy kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...közül kettőnek a meghaladása esetében kötelező a számviteli törvény szerinti éves beszámoló készítése. Önmagában az, hogy egy kft. tulajdonosa, még nem jogcím arra, hogy a számviteli törvény szerinti éves beszámolót kelljen készítenie [legfeljebb akkor, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Kapcsolt vállalkozás, közeli hozzátartozó

Kérdés: "A" társaság: 100%-os tulajdonos a férj, és egyben az ügyvezető. "B" társaság: tulajdonos "A" társaság 96%-ban, a férj 4%-ban, ügyvezető a férj. "C" társaság bt.: beltag-tulajdonos a férj 50%-ban, kültag-tulajdonos a feleség 50%-ban, ügyvezető. Fennáll-e kapcsolt vállalkozási viszony?
Részlet a válaszából: […] "B" társaságban a Tao-tv. 4. § 23. pont a) alpont szerint a férj közvetve, "C" bt. -ben a Tao-tv. szerint közvetlenül többségi befolyással rendelkezik. A Tao-tv. 4. § 23. pont c) alpontja alapján így "B" és "C" társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül. A Tao-tv. 4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.
1
9
10
11
171