Bérleti díj ehója

Kérdés: A 154. számú Számviteli Levelekben megjelent 3182. kérdésre adott válasz utolsó bekezdésére vonatkozik a kérdésem. E szerint a 14 százalékos eho mértéke nem változik, ha bevalláskor a bérleti díjat összevonás alá eső jövedelmeim között vallom be. Kérem, közöljék pontosan, hogy ezt milyen jogszabály mely paragrafusa mondja ki! Véleményem szerint az összevonás alá eső, járulékalapot nem képező önálló tevékenységből származó jövedelem után 11 százalék ehót kell fizetni, a 14 százalék eho a forrásadós jövedelmekhez kapcsolódik. Ha nem vallok be forrásadós jövedelmet, miért kellene ahhoz kapcsolódó ehót fizetnem?
Részlet a válaszából: […] ...negyedévente a teljes bevétel után, jóllehet ez akötelező szabály utóbb a költségek elszámolása következtében éves szintenadótúlfizetést eredményezhet. Az önálló tevékenység szabályai szerinti adózásválasztása esetén lehetővé válik az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...fizeti meg.Ha a magánszemély a százalékos mértékű egészségügyihozzájárulást a fizetési felső határt meghaladóan fizette meg, a túlfizetést azArt. rendelkezései szerint a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadórólbenyújtott adóbevallásában igényelheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Szellemi foglalkozású magánszemélyek jövedelmének adókötelezettsége

Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?
Részlet a válaszából: […] ...felmerült költségeit, akár a bevétel egészéig. Erre természetesen az adóbevallás elkészítésekor lehetősége van, és az esetleges túlfizetést visszaigényelheti. Itt csupán arról van szó, hogy a törvény nem engedi meg azt, hogy az önálló tevékenység bevételéből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Rendező tételek könyvelése

Kérdés: Az egyszeresről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor kell-e nyitásnál rendező tételt könyvelni abban az esetben, ha túlfizetés van a szakképzési hozzájárulásban, a munkaadói járulékban, az egészségügyi hozzájárulásban és az iparűzési adóban?
Részlet a válaszából: […] ...kimutatott adóbefizetésekkel az Art. 43. §-a szerint kell az adóhatósággal elszámolni. A könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott adótúlfizetések rendezését a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.Nyitás utáni feladat – nemcsak az egyszeresről a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.

Iparűzésiadó-túlfizetés visszafizetése

Kérdés: Az iparűzési adó túlfizetését a bevallást követően lehet visszaigényelni, és a helyi adóhatóság visszatéríti akkor, ha a befizetőnek nincs az önkormányzatnál nyilvántartott adótartozása. Mennyi időn belül köteles az önkormányzat ezt visszafizetni? És késedelmikamat-fizetési kötelezettsége van-e?
Részlet a válaszából: […] Az Art. hatálya kiterjed az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adókra – így a helyi adókra – is. Ennek megfelelően az adózót ugyanolyan jogok illetik meg, illetve ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Bankszámlanyitási kötelezettség (eva)

Kérdés: A 2003. évben evát választó rendelkezik lakossági folyószámlával. Kell-e vállalkozói bankszámlát nyitnia ugyanazon pénzintézetnél az évi várhatóan nyolcszori szja-eü-hozzájárulás átutalása miatt, és azt pluszköltséggel fenntartani? Ugyanakkor az Art. ismeri a "bankszámla nyitására nem kötelezett adózót", aki postai úton is teljesítheti kötelezettségét. Kik ők?
Részlet a válaszából: […] ...belföldi pénzforgalmi bankszámlájára utalja vissza. Az előzőekből egyértelműen következik, hogy az adófizetést, valamint az esetleges túlfizetést bankszámla közbeiktatásával kell lebonyolítani. Ez azt jelenti, hogy az evát alkalmazó adóalanynak bankszámlával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Köztartozás értelmezése (eva)

Kérdés: A Számviteli Levelek 48. számában a 985. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezzük, köztartozásnak csak az adóhatóságnál, vámhatóságnál nyilvántartott köztartozás számít?
Részlet a válaszából: […] ...esetén nem választható az eva".) fűz kiegészítést. Észrevétele szerint az adóhatóság nem az adófolyószámla halmozott egyenlegét (a túlfizetéssel kompenzálva a tartozást), hanem adónemenkénti egyenlegét ellenőrzi, és határozatában hivatkozva az Art....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

Adófizetés elévülése

Kérdés: Adófolyószámlánkon adójogilag elévült túlfizetés van. Főkönyvünkben igazodhatunk-e az APEH egyenlegéhez? Ha igen, hogyan kell azt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 69. §-a szerint a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. A leltárba bekerülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.
1
4
5