429 talált cikk az ügyvezető kifejezésre

Kérdés: Az osztrák tulajdonú magyar társaság (kft.) ügyvezetője német állampolgár, akinek nincs magyarországi lakóhelye, tartózkodási helye. A német ügyvezető az osztrák anyacégnél energetikai műszaki-kivitelezési szakértőként dolgozik. A kft. Magyarországon egy ügyvédi iroda címén került bejegyzésre, amely bérlet útján biztosít egy helyiséget, amit a saját irodájával együtt bérel. A bérleti szerződés csak a székhely bejegyzését szolgálja, a kft. egyáltalán nem működik az adott helyen. A kft. kézbesítési megbízottja a könyvelőiroda, ahová beérkeznek a hivatalos levelek, értesítések, ahol a bizonylatokat őrzik. A bizonylatok az ügyvezető hatáskörében állnak, Németországban keletkeznek, amelyek másolata vagy egy-egy aláírt példánya a könyvelőirodához kerül. A könyvelőiroda vezeti a nyilvántartásokat, elkészíti és megküldi a bevallásokat, elkészíti és közzéteszi a beszámolót. A cégjogi anyagokat az elektronikus ügyintézés alapján az ügyvéd kapja. A könyvelőiroda ezeket az anyagokat e-mailben továbbítja a tulajdonos képviselője, valamint a kft. ügyvezetője felé. A kérdező ezt követően idézi a 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet 1. §-át és 2. §-a (1) bekezdését, és azt a kérdést fogalmazza meg, hogy a könyvelőirodánál biztosan nem valósul meg a székhelyszolgáltatás? A könyvelőiroda nem kíván székhelyszolgáltatást nyújtani, célja a bizonylatok megszerzése, feldolgozása és a számviteli szolgáltatások nyújtása. A rendelet kitér a szerződéskötési kötelezettségre, valamint a bejelentési kötelezettségre is, amire tekintettel a felmerült kérdéseket tisztázni kell. Kérem segítségüket a rendelet értelmezéséhez és a székhely-szolgáltatás egyértelmű tisztázásához!

Kérdés: A magyar kft. német ügyvezetője (aki nem rendelkezik üzletrésszel a kft.-ben) az ügyvezetést megbízási jogviszonyban, díjazás nélkül látja el. A kft. az ügyvezetői feladatoktól függetlenül szerződést kíván kötni a vállalkozóval a hazai energiatermelő beruházások kivitelezésével és működtetésével kapcsolatos szervezés, tanácsadás végzésére. A magyar Áfa-tv. alapján ez a tevékenység, mint szakértői munka, továbbá mint az építési munkák összehangolására irányuló tevékenység az ingatlanhoz kapcsolódik, hivatkozik az Áfa-tv. 39. §-ának (1)–(2) bekezdésére és a 140. §-ra. A kérdező arra a következtetésre jut, hogy az adott esetben a külföldi szolgáltatásokra vonatkozó általános előírásokat kell alkalmazni, a vállalkozó áfa nélküli számlája alapján az igénybe vevő kft. megfizeti az adót, amelyet – adóköteles tevékenységére tekintettel – ugyanabban az időszakban levonásba helyezhet. Van-e akadálya annak, hogy az ügyvezetői feladatokat díjazás nélkül ellátó német magánszemély a kft.-vel megbízási szerződést kössön a kft. tevékenységének a végzésére? Elfogadható-e, hogy ezen műszaki tevékenységéért a havi fix díjazás mellett – a tulajdonos döntése alapján –, számla ellenében évente nyereségrészesedést kapjon? Helyes-e a következtetés, hogy a német adóalanynak nem kell regisztrálnia Magyarországon, és a szolgáltatásról a számlát áfa nélkül bocsátja ki?

Kérdés: Kapcsolt vállalkozások fogalmával kapcsolatosan merült fel az a kérdés, hogyan kell értelmezni a számviteli törvény ide vonatkozó rendelkezéseit: "A" és "B" vállalkozás tulajdonosa ugyanaz a két magánszemély, 50-50% részarányban (és ugyanekkora szavazati aránnyal). "A" vállalkozás ügyvezetője az egyik magánszemély, "B" ügyvezetőjeként a két tulajdonos van kijelölve, önálló képviseleti jogosultsággal. Kapcsolt vállalkozásnak kell-e tekinteni a két vállalkozást? Hogyan kell a "közös vezetésű vállalkozás" kifejezést érteni az egyébként teljesen független vállalkozások közötti kapcsolat megítélésében?

Kérdés: Egy kft. ügyvezetőjének (a kft.-ben nem tulajdonos) más cégben tulajdonrésze van, ami 50% alatti, de a többi tulajdonostárs a rokona. Ha a kft. az ügyvezető másik cégével szerződéses kapcsolatba kerül, akkor létrejön-e a kapcsolt vállalkozási viszony?

Kérdés: Pénzkezelési szabályzatunk szerint a készpénzforgalom bizonylatolására – ha a szabályzat más része ettől eltérően nem rendelkezik – az alapbizonylatok szolgálnak, amelyek szigorú számadás alá vonásáért azok kibocsátója felelős. Alapbizonylat hiányában a bevételezést vagy kifizetést teljesítő személy szigorú számadás alá vont, az alaki és tartalmi követelményeknek megfelelő pénzforgalmi bizonylatot köteles kiállítani. A készpénzes kimenő vagy bejövő számlák mellé nem állítunk ki külön pénztárbizonylatot, mivel a pénzmozgást maga a számla igazolja. Pénztárbizonylatot csak akkor állítunk ki, ha az adott készpénzmozgást semmilyen más bizonylattal nem tudjuk alátámasztani. Szabályos-e a gyakorlatunk? Vagy minden készpénzes számla mellé szükséges pénztárbizonylat kiállítása is? Ha szabályos a gyakorlatunk, akkor a készpénzfizetéses alapbizonylaton fel kell-e tüntetni a pénzkezelő személy aláírását, nevét?

Kérdés: Az ország különböző pontjain dolgozó alkalmazottak készpénzes számlára vásárolnak a munkavégzéshez szükséges tisztítószereket, anyagokat, egyéb dolgokat. Ha postai úton megküldik az eredeti készpénzes számlákat a központba, milyen formában tudjuk ezt kifizetni? Arra a bankszámlára, amelyre a munkabért utaljuk, utalható a készpénzes számla bruttó végösszege is? Sajnos, ezen számlák változó összegűek és gyakoriságúak.

Kérdés: A kft. már a cégbejegyzés (adószámkiadás) előtt felújítást végzett bérelt ingatlanán. Ezen számlákról adószám kiadását megelőzően levonható az áfa? Számvitelileg elszámolhatók? (Valójában bejegyezték a céget, de az ügyvezetője eltiltása miatt másik cégjegyzékszámon, más ügyvezetőkkel időben később jegyezték be a véglegesen működő céget.)

Kérdés: Egy kft. tulajdonosi köre négy főből áll: apa, anya és két felnőtt korú gyermek, közeli hozzátartozók. Az ügyvezetők a felnőtt korú gyermekek. Az egyik ügyvezető felesége egyéni vállalkozó, akinek e minőségében rendszeres üzleti kapcsolata van a kft.-vel. A kft. és az egyéni vállalkozó a Tao-tv. 4. § 23. c) pontja szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül?

Kérdés: Ügyfelem egy kft. ügyvezetője nyugdíj mellett, kiegészítő tevékenységgel látja el a feladatait. 2014. évben a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a NAV felé bevallotta és befizette a 10%-os egészségügyi szolgáltatási járulékot, melynek mértéke 2014. adóévben 6810 Ft/hó összeg volt. Ugyanakkor ez az összeg nem szerepelt az adózó 2014. évi könyvelésében, 2016. 01. 31-én könyvelték. A Tao-tv. nem jelentős összegű hiba önellenőrzés keretén belül történő feltárása esetén választást ad a társaságnak. A hiba feltárásának következményeként vagy önellenőrzi a 2014. évi társaságiadó-bevallását, vagy annak költséghatását a 2016. évi társasági adóban veszi figyelembe. Erre a Tao-tv. 8. § (8) pontja teremti meg a lehetőséget. A társaság élt a választási lehetőséggel, és a 2014. évi egészségügyi szolgáltatási járulékot 2016-ban számolta el költségként. Az iparűzésiadó-alap megosztásának számítása során ezt az összeget a társaság 2014. évben vagy 2016. évben veheti figyelembe személyi jellegű ráfordításként?

Kérdés: Betéti társaságnak egy bel- és egy kültag tagja van, mindketten nyugdíjasok. A beltag ügyvezető, és mellette személyesen közreműködik a társaság tevékenységében. Az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban látja el nulla forintért. A kültag munkavégzésre nem kötelezett. Az ügyvezető:
1. Elláthatja-e személyes közreműködését munkaviszonyban, vagy csak megbízási jogviszonyban (vannak-e feltételei az alkalmazásnak)?
2. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli az egyént és a társaságot az alkalmazható jogviszonyban, illetve jogviszonyokban?