Kiküldetés repülőjegyének elszámolása

Kérdés: Cégünktől minden évben két ember egy frankfurti szakmai kiállításon vesz részt. A repülőjegyet, a szállást, az autóbérlést itthon rendelik meg. A kiállításról hoznak belépőjegyet, szóróanyagot, fényképet készítenek. Eddig a cég nevére kérte az ügyintéző a repülőjegy számláját, kiküldetési rendelvény alapján történt az elszámolás. Az idén az ügyvezető maga intézte, és a saját nevére kérte a számlát. Kiküldetési rendelvénnyel elszámolható így?
Részlet a válaszából: […] Kiküldetési rendelvénnyel a kiküldetésben részt vevőkkel kapcsolatosan felmerülő költségek számolhatók el. Ebből következően, ha a cég által kiküldött két fő közül az egyik az üzletvezető volt, és nevére szól a repülőjegy számlája, akkor azt a kiküldetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjfolyósítás külföldön az anyavállalatnál

Kérdés: Egy magyar korlátolt felelősségű társaságnál a külföldi tulajdonos a magyar ügyvezető részére az alábbi konstrukcióban kötött nyugdíjbiztosítást Németországban.
Díjfizető: a németországi anyavállalat, aki "továbbszámlázza"/továbbterheli a magyarországi leányvállalatára a biztosítási díjat.
Díj: Évente egyszer fizetnek díjat fix 1000 EUR értékben (a díjat nem bontják meg biztosítási és megtakarítási részre).
Biztosított: magyar ügyvezető (aki nem tag, hanem alkalmazott).
Kedvezményezett: magyar ügyvezető (halál esetén egyik hozzátartozója).
Időtartama: 2011. 09. 01.-2034. 09. 01. (23 év). Elő- vagy korábbi nyugdíjazás esetén a lejárat 2027. 09. 01., de 20 évvel kitolható a lejárat: 2054. 09. 01.
Szolgáltatás: a kedvezményezett lejáratkor, vagyis ha nyugdíjas lesz, rendszeres járadékot (havi 100 EUR) vagy egyszeri garantált tőkét (30 000 EUR) kap. 2034 előtti halál esetén a befizetett összeget visszakapja, illetve az eredményből részesedést kap.
Egyéb feltétel: lejárat előtti visszavásárlásra nincs lehetőség, visszajuttatandó többlethozamot tartalmaz. Ha rokkanttá válik, felmentik a díjfizetés alól, és havi nyugdíjra jogosult 2012. évtől. Hogyan alakul az adózás és a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb ráfordítással a társaságiadó-alapot meg kell növelni. Mivel nem a magyarországi kft. a díjfizetésre kötelezett, a magyar ügyvezető adófizetési kötelezettségét a német cég díjfizetése alapján kell elbírálni, a magyar kft. és a német...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.
Kapcsolódó címkék:  

Feltöltőcsomag vásárlása

Kérdés: A telefonköltségek csökkentése érdekében az egyszemélyes kft. úgy dönt, hogy feltöltőkártyás Mobil SIM kártyát vásárol. A Mobil 9000 feltöltőcsomag kiegyenlíthető 9000 Ft, vagy 6250 Ft + 50 multipont megfizetésével. A multipontokat a feltöltőcsomagot forgalmazó hálózatában termékek vásárlásával lehet összegyűjteni. A feltöltés értéke ebben az esetben is 9000 Ft. A kft.-nek nincs személygépkocsija, így a multipontokat csak és kizárólag az ügyvezető tudja biztosítani, akinek van személygépkocsija. Hogyan kell könyvelni, illetve milyen adóvonzata van a feltöltőcsomag vásárlásának, ha a kft. 9000 Ft készpénzt fizet a feltöltésért, illetve 6250 Ft készpénzt + 50 multipontot, amelyet az ügyvezető gyűjt össze?
Részlet a válaszából: […] A kft. szempontjából nyilvánvalóan az az olcsóbb és jobb megoldás, ha a feltöltőcsomagért kevesebbet kell fizetni, azaz 6250 Ft-ot (könyvelése: T 559 – K 381). A multipontoknak megfelelő összeget nem kell könyvelni, a telefonszolgáltatás magáncélú használata címén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.
Kapcsolódó címke:

Elhunyt ügyvezető osztaléka

Kérdés: A kft. ügyvezetője elhunyt. Részére jelentős összegű jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékot mutat ki a kft. Ezzel mi a teendő? A társaság működik tovább. Jelenleg a kisebbségi tulajdonos, az elhunyt ügyvezető fia vezeti a társaságot. A hagyatéki eljárás folyamatban van.
Részlet a válaszából: […] ...kft. ügyvezetőjének (feltételezzük, hogy tulajdonosa is volt a kft.-nek) a halála nem változtat azon a tényen, mely szerint a kft. a jóváhagyott osztalékot az ügyvezetővel szembeni kötelezettségként mutatja ki. Az ügyvezetővel szembeni kötelezettség az ügyvezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.
Kapcsolódó címkék:  

Jegyzett tőke emelése készpénzzel

Kérdés: "A" kft. 80%-os tulajdonosa "B" kft.-nek, amelynek a jegyzett tőkéje 500 ezer Ft. "A" kft. 5 millió Ft-tal szeretné ezt megemelni. Történhet-e pénztárból pénztárba a tőkeemelés? Sérti-e az Art. 38. §-ának "készpénzfizetés korlátozását" célzó 1,5 millió forintos határt? Vonatkozik-e rá a készpénzforgalomra vonatkozó bejelentési kötelezettség, illetve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos bejelentési szabály? Törvényszerű-e a tőkeemelés, ha 5 hónapban 1-1 millió Ft tőkeemelést hajtanak végre készpénzben?
Részlet a válaszából: […] ...igazolására a cégtörvény rendelkezései alapján sor kerülhet ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által közokiratba foglalt ügyvezetői nyilatkozatra, az ügyvezető a cég bejegyzését követő nyolc napon belül köteles a cég pénzforgalmi számláját megnyitni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.
Kapcsolódó címkék:  

Ügyvezető jogköre a felszámolási eljárásban

Kérdés: Felszámolási eljárás megkezdése esetén meddig járhat el az ügyvezető a cég ügyeiben? Amikor a bírósági döntés már megszületett, de ténylegesen a Cégközlönyben nem jelenik meg a felszámolás kezdetének időpontja? Milyen törvényi feltételek vonatkoznak az "átmeneti" időszakra? Ha a felszámolási eljárás megindult, megteheti-e a felszámoló, hogy a bankszámlákat nem íratja át, hanem az ügyvezetőnek ad utasítást a kifizetések rendezésére? A felszámolási eljárás megkezdése előtt, ha a cég (ár)bevétele megengedi a korábbi tagi kölcsön visszafizetését, akkor ezt az ügyvezető szabályosan megteheti?
Részlet a válaszából: […] ...jogerős végzés Cégközlönyben való közzétételének a napja. Ez a nap valójában az a határnap, amelyet megelőzően gyakorolhatja az ügyvezető a jogkörébe tartozó feladatokat, de a határnapon már nem.Nyilvánvaló, hogy az adós társaságnak a felszámolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Eszközök jogtalan használata

Kérdés: A kft. egyik tagja magánál tart bizonyos eszközöket (pl. személygépkocsi, számítógép). Az eszközök használatát nem szabályozza taggyűlési határozat. Ez a tag nem végez a kft.-ben mellékszolgáltatást. A kft. ügyvezetője jogosult-e az eszközök visszaszolgáltatását kérni, visszaszolgáltatás hiányában pert indítani?
Részlet a válaszából: […] ...már nem szükségesek, akkor a kft.-nek azokat egyéb módon kell hasznosítania. Az egyéb módon történő hasznosításról jellemzően az ügyvezetőnek kell gondoskodnia. Ilyen hasznosítási lehetőség a kft. tevékenységéhez nem szükséges eszközök bérbeadása, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.
Kapcsolódó címke:

Megbízással kapcsolatos költségek elszámolása

Kérdés: Autókereskedő cég hogyan jár el helyesen, illetve milyen bizonylatok kibocsátására kötelezett abban az esetben, ha a vevő meghatalmazza őt, hogy helyette végezze el az átíratást stb.? A vevő ennek a fedezetét pénzben átadja. A bizonylatok a vevő nevére szólnak. Miről kell a bevételi, illetve a kiadási pénztárbizonylatot kiállítani? Kinek a nevére? Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...felhasználása nem egy időben történik, akkor elsődlegesen – elszámolási kötelezettséggel – a pénz átvevőjével (például az ügyvezetővel) szembeni követelésként kell kimutatni, majd amikor a pénz átvevője elszámol (hozza a pénzfelhasználás dokumentumait),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.
Kapcsolódó címkék:  

Taggyűlésen való részvétel

Kérdés: A kft. taggyűlésén a kft. ügyvezetője, aki egyben tag is, szavazhat-e az ügyvezető visszahívásáról?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem szavazhat.A Gt. 20. §-a alapján a legfőbb szerv (így a taggyűlés is) a határozatait jellemzően az ülésein hozza meg. A határozat meghozatalánál nem szavazhat az a tag, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.
Kapcsolódó címke:

Együtt beszerzett eszközök és azok bővítésének minősítése

Kérdés: Cégünk 2012. év végén megvásárolt egy használt ingatlant, ami a földhivatali bejegyzés szerint: kivett iroda, udvar, számítógépalkatrész-gyártó üzem. A megvásárolt ingatlan áll: épület, térburkolat, kertépítés, parkosítás, telek részből. Az adásvételi szerződésben csak egy vételár van, az egyes részek között az ingatlan-értékbecslő szakvéleménye alapján tudom azt felosztani. Az épületet csak egy tárgyi eszközként lehet aktiválni, de az üzemkörön kívüli ingatlanra eső beruházási értékre nem lehet adókedvezményt igénybe venni. Hogyan lehet az üzemkörön kívüli részt külön aktiválni? Lehet csak a tárgyieszköz-nyilvántartásban két épületem? Meglévő levegőztető-rendszer bővítése, javítása az ingatlan értékét növeli? Az ingatlannal vásárolt klímaberendezés szerelési díja az épületre aktiválható? Vagyonvédelmi rendszer (riasztó), központi hangszórórendszer egyéb berendezés? Beléptetőrendszer az ajtók elektromos mozgatásával? Kamerás rendszer a régi telephelyről áttelepítve, majd bővítve? A maradványérték épület esetében az ügyvezető értékelése szerint lehetséges?
Részlet a válaszából: […] ...(A telekre nem lehet!)Maradványértékkel jellemzően csak az épületrészeknél, mint tárgyi eszközöknél indokolt számolni. Ha az ügyvezető arról nyilatkozik, hogy a hasznos élettartam végén a bontási és elszállítási munkák költségeivel azonos lesz az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.
Kapcsolódó címkék:    
1
19
20
21
44