436 talált cikk az ügyvezető kifejezésre

Kérdés: A NAV mulasztási bírságot szabott ki, mivel az adózó 2 darab pénztárbizonylatot nem a pénzmozgással egy időben állított ki, azokon nem a gazdasági események valós dátumát tüntette fel. A társaság negyedéves bevallásra kötelezett. A 2 darab számla októberben készpénzes számla volt, amit a könyvelés később kapott kézhez, ezért azt novemberi kiadási pénztárbizonylattal könyvelte. A számlák üzemanyag-vásárlást tartalmaznak. Erre az időszakra áfa-visszaigénylésünk volt (a mulasztási bírság miatt később fogunk hozzájutni). A számviteli politikában szerepel, hogy a pénztárból elszámolásra is felvehető összeg, amelyből az következik, hogy a számlák későbbi elszámolása indokolt. Alakíthatja-e a társaság úgy a számviteli politikáját, hogy a bejövő készpénzes számlák későbbi elszámolása szabályos legyen?

Kérdés: A beltag létesíthet-e munkaviszonyt a bt.-ben? Milyen módon jogosult a lakáscélú hiteltörlesztés alkalmazotti kedvezményére, adómentes munkáltatói juttatásra?

Kérdés: Ha a kft. székhelye egyben az ügyvezető lakóhelye, elszámolhatók-e, és ha igen, milyen arányban az ingatlanhoz kapcsolódó üzemeltetési díjak?

Kérdés: A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. módosította az ügyvezetők felelősségére vonatkozó szabályokat. Egy 100 fő alkalmazottat foglalkoztató kft. (leányvállalat) úgy döntött, hogy az ügyvezetők védelme érdekében felelősségbiztosítást köt részükre. A kft.-nél az ügyvezetői feladatokat 2 fő ügyvezető látja el, a kft. alkalmazásában álló magyar állampolgárságú és az anyacég alkalmazásában álló német állampolgárságú ügyvezető. A részükre megkötött felelősségbiztosítás a kft. szempontjából elszámolható költség? A kft.-nek, illetve az ügyvezetőknek keletkezik-e, és ha igen, milyen adókötelezettsége? Az ügyvezetőknél ez jövedelemnek számít, esetleg le kell számfejteni részükre? Ha jövedelemnek számít, akkor azt a német ügyvezető részére milyen módon kell elszámolni?

Kérdés: A 2012-ben alakult, 2012. és 2013. években működő kft. saját tőkéje 2013. 12. 31-én nem éri el a jegyzett tőke összegét, mert a társaság mind a két évben veszteséges volt. Ilyen esetben mi a tulajdonos(ok) teendője?

Kérdés: "A" bt.-nek 75%-ban tulajdonosa egy magánszemély, aki a "B" bt.-ben kültagként 10%-os tulajdonrésszel rendelkezik (felesége 90%-kal). "A" bt.-nek többmilliós vesztesége és tagi kölcsöne van. "A" bt. beolvadhat úgy "B" bt.-be, hogy felhasználhassa annak előző évi veszteségeit? Mi a leg­optimálisabb módja "A" bt. megszüntetésének?

Kérdés: Az új Ptk. szerint a kft. tagja nem vehet fel semmit, csak ha lesz nyeresége? Hogyan kell ezt értelmezni, a tag javára történő kifizetésekre, az osztalékra vonatkozó törvényi előírás alapján? Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a lejárulékozott összeget fel szokta venni, mint tagi jövedelmet, továbbá a székhelyen található ingatlan utáni bérleti díjat.

Kérdés: Egy kft. "rendszeres díjas befektetési egységekhez kötött élethosszig tartó" életbiztosítást kötött. A szerződő a kft., biztosított az ügyvezető, haláleseti szolgáltatásra kedvezményezett az ügyvezető felesége, aki munkaviszonyban van a kft.-nél. A díj fizetése rendszeresen félévenként esedékes. Tudomásunk szerint 2014-től (2013-as évre is nagyrészt visszamenőleges hatállyal) a biztosítások tekintetében változások történtek, melyek nehezen értelmezhetők. Helyesen járunk-e el a leírt biztosítás esetén, ha annak díját rögtön költségként számoljuk el?

Kérdés: Leírható-e behajthatatlan követelésként a 2013. évi beszámolóban annak a vevőnek (kft.) a tartozása, amelynek az adószámát még 2012 novemberében az adóhivatal "szankciós jelleggel" törölte? Cégkivonata a cégnyilvántartásban szerepel, a Cégközlönyben eddig a kényszertörlési vagy felszámolási eljárás megindításáról nem jelent meg végzés. A társaság székhelyéről, az ügyvezető lakcíméről a fizetési felszólítások visszajöttek. A cég tulajdonosa is egy kft., amelynek szintén törölték az adószámát "szankciós jelleggel".

Kérdés: Egy 100%-ban külföldi tulajdonban (legfelsőbb szint a holding) lévő kft. ügyvezető igazgatója külföldi állampolgár, nem áll a kft. alkalmazásában. Az ügyvezetés költségeit, valamint a holding vezetési költségeit a tulajdonos, illetve a holding negyedévente a kft.-re terheli. Ezek az átterhelt költségek tartalmukban költségráfordításra adott támogatásnak minősülnek?