Ügyfélkör átadása

Kérdés: "A" kft. tulajdonosa (Kis úr) szindikátusi szerződést köt a vele azonos területen dolgozó másik kft.-vel ("B"), amelyben vállalja, hogy ügyfélkörét, bérleti jogait átadja "B"-nek, és az "A" kft. felhagy addigi tevékenységével, ezért megkapja "B" cég üzletrészeinek 20 százalékát. Két év múlva "A" kft.-t végelszámolják, majd Kis úr eladja a többi tulajdonosnak "B"-ben lévő üzletrészét. A kapott árból mi számít a megszerzésre fordított összegnek? Hogyan kell kiszámítani az adót, és mikor kell azt megfizetni? A vevő osztrák, és a teljes összeget átutalta. Az szja-n kívül mit kell még fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...volna a kérdezőnek feljelentést tennie, ha akérdésben leírtakat helyesen értelmezzük. Kis úr az "A" kft. tulajdonosaként – ha a kft. ügyvezetőjeis – köthet megállapodást "B" kft.-vel arról, hogy "A" kft. ügyfélkörét,bérleti jogait átadja a "B" kft.-nek, azaz az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.

Kapcsolt vállalkozás

Kérdés: Van három kft. "A", "B" és "C", amelyekben a részesedés a következőképpen alakul: Tag "A" Kft. "B" Kft. "C" Kft. apa 90% (ügyvezető) anya 50% (ügyvezető) fiúgyermek 50% (ügyvezető) lánygyermek 60% fiúgyermek felesége 40% ismerős 10% Szeretném megtudni, hogy a számviteli törvény, illetve a társaságiadó-törvény szerint kik között áll fenn kapcsolt vállalkozás, és melyik kapcsolt vállalkozást kell az APEH-nak bejelenteni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. szerint a három vállalkozás közül egyik sem minősüla másikkal kapcsolt vállalkozásnak, mivel egymásban részesedéssel és ígyszavazati joggal nem rendelkeznek. Az Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 7. pontjaszerint ugyanis "kapcsolt vállalkozás: az 1. pont szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Osztalékfizetés különböző időpontokban

Kérdés: Az osztalékfizetés kijelölt napján kötelező-e a kft. minden tagjának az osztalékot ténylegesen kifizetni? Megoldható ez akár több hónapban is? Mi történik, ha az egyik tag visszautasítja a pénz átvételét az adott napon, a többségi tulajdonos viszont mindenképpen fel akarja venni?
Részlet a válaszából: […] ...Gt. 132. §-ának (2) bekezdése csak azt szabályozza, hogy ataggyűlés az osztalék fizetéséről az ügyvezető javaslatára a számviteli törvényszerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat. Nyilvánvaló, hogy azosztalékfizetés időpontja nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Elhunyt emlékére sírkő

Kérdés: A kft. ügyvezetője tavaly elhunyt. A társaság az egyéves évforduló emlékére sírkövet szeretne felállítani. Természetbeni juttatásnak minősül-e? Milyen költségnek minősül a Tao-tv. szerint, és az áfát vissza lehet-e igényelni?
Részlet a válaszából: […] Természetbeni juttatásban legfeljebb a hozzátartozórészesülhet, ha ő nem minősül biztosítottnak a cégnél, akkor a juttatás azSzja-tv. 69. §-ának (1) bekezdés l) pontja alapján minősül természetbenijuttatásnak. A Tao-tv. szerint a közeli hozzátartozó részére személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Házipénztár pénzállományának csökkentése

Kérdés: A számviteli törvény hatálya alá tartozó evás kft. hogyan csökkentheti a házipénztárában felhalmozódott összeget akkor, ha már az osztalékfizetés lehetőségével is élt, de még így is milliós tétel szerepel a könyveiben?
Részlet a válaszából: […] ...eredményének megfelelően kell rendezni, illetvea szükséges intézkedést megtenni.Sajnálatos módon előfordul, hogy a házipénztárt kezelőügyvezető (tulajdonos) a kft. pénzét sajátjaként kezeli, magánál tartja.(Természetesen ez a gyakorlat a jogszabályi előírásokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Osztalékkifizetés jóváhagyás nélkül

Kérdés: Ha jóváhagyás nélkül fizettek osztalékot, mit lehet tenni a könyvelés helyesbítése érdekében a kft.-nél? Lehet-e önellenőrizni az előző évet?
Részlet a válaszából: […] ...az előírást azosztalékkifizetésre is alkalmazni kell. A Gt. 132. §-ának (2) bekezdése alapján a taggyűlés azosztalékfizetésről az ügyvezető javaslatára az Szt. szerinti beszámolóelfogadásával egyidejűleg határozhat. Ha ilyen határozat nincs, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Szlovák cég magyar tulajdonosának adózása

Kérdés: Magyar belföldi illetőségű magyar állampolgárnak Szlovákiában működik fuvarszervezéssel foglalkozó 100 százalékos tulajdonában lévő, Szlovákiában belföldi illetőségű cége. Kérdés, hogy a magyar állampolgár tulajdonosnak kell-e adót fizetnie Magyarországon a fenti társaságától kapott osztalék után (Szlovákiában nincs osztalékadó), ha igen, mennyit? A magyar állampolgár a tulajdonában álló cég egyik ügyvezetője, és annak tevékenységében kereskedelmi igazgatóként részt vesz. Mi a konkrét feltétele annak, hogy az osztalék után ne kelljen Magyarországon adóznia, vonatkozzon rá az 1996. év C. tv. 10. cikk 4. pontja? Mit értünk az alatt, hogy "az érdekeltség, amelynek alapján az osztalékot fizették, ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy állandó bázishoz tartozik"?
Részlet a válaszából: […] A Szlovákiában illetőséggel rendelkező társaságtól kapottosztalék után Magyarországon 25 százalék mértékkel kell az osztalékadótmegfizetni az Szja-tv. 66. §-ának (8) bekezdése alapján.A Szlovák Köztársasággal a kettős adóztatás elkerülésérekötött, 1996. év C....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Természetbeni juttatás beltagnak

Kérdés: Ha bt. beltagja 36 órát meghaladó munkaviszonyban is áll, a bt.-ben személyesen közreműködik, mivel arra beltagként kötelezett, de a bt.-ből jövedelmet nem vesz ki (esetleg év végén osztalékot, ha nyereséges lesz a cég), akkor melyek azok az adómentes természetbeni juttatások, amit elszámolhat a cégben, tehát kvázi saját magának adhat, mint ügyvezető?
Részlet a válaszából: […] Az adómentes természetben juttatások igen széles köréttartalmazza a személyijövedelemadó-törvény 1. számú melléklete, ezekfelsorolására nem vállalkozhatunk. Az adómentesség megállapításánál rendezőelv, hogy azok a juttatások adhatók köztehermentesen a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.

Saját gépkocsi használata

Kérdés: Ha a dolgozó saját gépkocsiját használja munkájához, az útnyilvántartáson kívül kell-e valamilyen írásos megegyezésnek lenni erről az alkalmazottal, és annak mit kell tartalmaznia? Vonatkozik ez az ügyvezetőre is, aki nincs munkaviszonyban? Ha a térítés mértéke nem több a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható mértéknél, a havi 0708-as bevallásban kell-e szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelműen a munkáltató és a munkavállaló közöttijogviszonyhoz kapcsolódnak. Ebből az következik, hogy a munkaviszonyban nemlévő ügyvezetőre azok nem alkalmazhatók. Ez azonban nem jelenti azt, hogy azügyvezető részére nem téríthető meg a társaság székhelye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Elszámoltatás elszámolásra kiadott összeggel

Kérdés: Társaságunk telephelyén 2001-2002-ben jelentős értékű felújítás volt, amelyet aktiváltunk. A felújítás 2 éve alatt az ügyvezetőnél közel 7 millió forint elszámolásra felvett előleg halmozódott fel (ami a könyvelésben követelésként szerepelt), amellyel végül az ügyvezető akként számolt el, hogy 2003 márciusában felújításról szóló, az elszámolási előleggel közel megegyező összegű készpénzes számlákat fogadott be. A társaság egyik tulajdonosa sikkasztás gyanúja miatt feljelentést tett. A számlákat a nyomozás során a rendőrség lefoglalta, annak könyvelése, áfatartamának levonásba helyezése akkor nem történt meg. A bírósági eljárás 2007 áprilisában lezárult. A bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy az ügyvezető a rábízott pénzeszközöket jogtalanul eltulajdonította vagy sajátjaként rendelkezett volna vele. Ezért az ügyvezetőt jogerősen felmentette. A gazdasági esemény teljesítettnek minősül-e? 2007-ben megtörténhet-e a számlák befogadása, áfatartamának levonása? Milyen időponttal történjen az aktiválás? A bírósági iratokban lévő eredeti számlákról kért hiteles másolat megfelelő-e?
Részlet a válaszából: […] ...azokról kért hiteles másolatok a könyvelés, az áfaelszámolásbizonylataként megfelelően helyettesíteni tudják azokat. A bíróságnak az ügyvezetőt felmentő ítélete még nembizonyítja, hogy a gazdasági esemény ténylegesen megtörtént. Tehát alegfontosabb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.
1
32
33
34
42