Kiküldetés vagy költségtérítés?

Kérdés: A cégautóadó bevezetése kapcsán a munkáltatók sokszor bizonytalanok, mely esetben kell kiküldetési rendelvényt alkalmazni, és mely esetben kérjenek a rendszeresen telephelyen kívül végzett munka esetén a saját gépjárművel történő utazás költségeinek a megtérítéséhez útnyilvántartást. A két bizonylat adattartama lényegében azonos. Amikor a munkaszerződésben vállalt feladat folyamatos személygépjármű-használatot kíván, és a munkavállaló tulajdonában lévő gépkocsival oldják meg a konkrét feladatot a folyamatos munkavégzésből adódóan, annak feltétele, hogy egy adott időszakra útnyilvántartást vezetnek. A munkáltató a munkavállaló részére a gépkocsi hivatalos használatának költségtérítését utólag, útnyilvántartás alapján, az Szja-tv. vonatkozó előírásainak megfelelő összegben téríti meg. A munkavállalónak ebből nem származik jövedelme. Szabályszerűen mely esetekben kell kiküldetési rendelvényt és mely esetekben útnyilvántartást vezetni? Milyen logika alapján lesz az egyik személyi jellegű ráfordítás, a másik utazási költség? A költségtérítés után terheli-e a munkavállalót cégautóadó-fizetési kötelezettség? Amikor az útnyilvántartás alapján ugyanolyan mértékű költségtérítést kap, mintha kiküldetési rendelvényt alkalmaztak volna, a gépkocsi üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költségeit sehol sem számolhatja el.
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony esetén a megbízó cégképviseletére kijelölt, kinevezett felelős vezető a kiküldő. Ebből következően,ha a céget csak az ügyvezető-tulajdonos képviseli, akkor önmagát nem tudjakiküldeni, őt a vele megbízásos jogviszonyban lévő (például a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.
Kapcsolódó címkék:  

Költségek időbeli elhatárolásának következménye

Kérdés: Egyszemélyes kft.-nél a tulajdonos és az ügyvezető személye elkülönül egymástól. A tulajdonos a 2007. évi zárás során prémium kifizetéséről döntött az alkalmazott részére. A könyvelésben ennek megfelelően elszámolták a jövedelmet járulékaival együtt az átmenő passzívákkal szemben. A beszámoló leadása után az ügyvezető jelezte, hogy ezen járandóságot nem kívánja felvenni. Még nem történt meg az összeg számfejtése, de bevallása sem. Mi a helyes eljárás az átmenő passzíva megszüntetésére? Van választási lehetőség? A cél az lenne, hogy minél kevesebb adó- és járulékteherrel rendezze vissza ezt a tételt a vállalkozás.
Részlet a válaszából: […] ...ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékát.Mivel a prémium, a jutalom jóváhagyására jogosult tulajdonosdöntött az ügyvezető prémiumáról, a 2007. évi beszámoló elkészítésekor adöntésnek megfelelő összeget bérköltségként, a bérhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.
Kapcsolódó címke:

Társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Egyszemélyes kft. tulajdonosa a társaság ügyvezetője, valamint a társaságban személyesen is közreműködik. Erre a társasági szerződés külön nem tér ki. Elszámolható-e részére főállású tagként jövedelem, vagy megbízási díjként kell elszámolni a részére kifizetett juttatást?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után aTbj-tv. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosításijárulékot fizet. A társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó részérea személyes közreműködésre tekintettel kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.
Kapcsolódó címke:

Munkaviszony mellett mellékszolgáltatás

Kérdés: Korlátolt felelősségű társaság tulajdonosa munkaviszony keretén belül látja el az ügyvezetői tisztséget, és ezenfelül a társaságban mellékszolgáltatás keretében kíván a nem vezetői tisztséghez kapcsolódóan közreműködni. Díjazása után mennyi a járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...a korlátolt felelősségű társaság tulajdonosa munkaviszonykeretén belül látja el az ügyvezetői tisztséget, és munkaviszonyában afoglalkoztatása eléri a heti 36 órát, akkor a mellékszolgáltatása után, amelyettársas vállalkozóként lát el, a járulékokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.
Kapcsolódó címke:

Étkezési hozzájárulás nem munkavállalónak

Kérdés: A kft ügyvezetője részére, aki megbízásos jogviszonyban látja el feladatát – csak azért, mert alkalmazásának kezdetekor ennek munkaviszonyban való ellátása a törvény szerint nem volt lehetséges –, adható-e ugyanúgy, mint a munkavállalóknak adómentes étkezési hozzájárulás, illetve étkezési jegy? A tartós betegállományban, szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak is adható hideg- vagy melegétkezési jegy, ugyanúgy, mint a ténylegesen munkát végző munkavállalóknak?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékleletének 8.17. pontjarendelkezik az adómentesen adható étkezési utalványokról, a törvény szerint amunkáltató által a munkavállaló részére (ideértve a Munka Törvénykönyvérőlszóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.
Kapcsolódó címke:

Osztalékról lemondás a kölcsön törlesztésére

Kérdés: 2007. évi előírt osztalékáról a tulajdonos lemond ügyvezetői kölcsöne törlesztéseképpen. Ez esetben van-e, és – ha igen – milyen fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelműség érdekében megjegyezzük, a kérdésbenszereplő ügyvezetői kölcsönt úgy értelmezzük, mint a társaság által atulajdonosnak nyújtott kölcsönt, amelyet természetesen adózott jövedelmébőlkell visszafizetni. Ezt fontos hangsúlyozni, hiszen a Ptk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjas beltag, mint a munkáltatói jogok gyakorlója

Kérdés: Ha a bt.-ben a társasági szerződés szerint a nyugdíjas beltag a munkáltatói jogok gyakorlója, de ezenkívül mást nem végez a cégben, az személyes közreműködésnek számít-e? A tényleges tevékenységet a másik ügyvezető beltag végzi munkaviszonyban. (Amennyiben a munkáltatói jogok gyakorlása személyes közreműködésnek minősül, úgy egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni a nyugdíjas tag után.)
Részlet a válaszából: […] A Gt. 91. §-a szerint a társaság bármely tagja a társaságiszerződés rendelkezése vagy a többi taggal való különmegállapodás alapjánszemélyesen közreműködhet a társaság tevékenységében. Nem minősül személyesközreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.
Kapcsolódó címkék:    

Könyvelői feladatok átvétele

Kérdés: Átvettem egy 2003 óta működő cég könyvelését. A tulajdonos az előző könyvelőtől nem hivatalos formában vette át az anyagokat. A különböző évek főkönyvi kartonjai, analitikái, bizonylatai, bevallásai, beszámolói hiányosak. A 2007. évi beszámolót nem lehet elkészíteni, mivel a 2006. évi beszámolót alátámasztó főkönyvi kivonat, analitika is hiányzik. A tulajdonos szerint az előző könyvelő a hiányzó dokumentumokat már nem fogja átadni. Mit csináljak? Javasoltam, hogy írásban szólítsuk fel a hiányzó anyagok átadására. Ha mégsem kapunk, akkor jegyzőkönyv felvételével és a meglévő adatok alapján nyitjuk meg a könyvviteli nyilvántartásokat és készítjük el a beszámolót. Az adóbevallásokat a rendelkezésre álló tárgyévi adatok alapján készítettem el.
Részlet a válaszából: […] ...nem volna szabad előfordulnia. Hogy ez mégis – sajnos, számosesetben – előfordul, abban hibás a könyvelőt megbízó cég ügyvezetője (közvetvetulajdonosa) is, de a könyvelő is, és ebből következően felelősek ahiányosságok következményeiért nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.
Kapcsolódó címkék:  

Számviteli szabályzatok

Kérdés: A kft. új ügyvezető igazgatója most szembesült a cég könyvelési/számviteli hiányosságaival. Például nincs számlarend! Milyen alapvető számviteli és pénzügyi eljárásokat szabályozó szabályzatoknak kell lenni egy kft.-nél? Mi vonatkozik a tárgyieszköz-nyilvántartásokra? Milyen törvényben, hol vannak ezek a kötelező szabályzatok elrendelve?
Részlet a válaszából: […] A választ a társaság felelősségével kezdjük.A 2001. január 1-jével hatályba lépett számviteli törvény2003. január 1-jétől arra kötelezi a vállalkozót (a társaságot), hogy akönyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével,az éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.
Kapcsolódó címke:

Ügyvezető munkaviszonyban

Kérdés: A kft. ügyvezetője a társasági szerződés szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat, lehet-e munkaviszonyban? A másik tag a felesége, aki kisebb arányban részese a kft.-nek.
Részlet a válaszából: […] ...– munkaszerződéssel jön létre. Munkaszerződéstkötni a munkáltatóval lehet. Ebből következően, ha a társasági szerződésszerint kft. ügyvezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat, akkor nem tud sajátmagával munkaszerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.
1
31
32
33
44