Találati lista:
41. cikk / 165 Béren kívüli juttatás értelmezése
Kérdés: Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül a munkavállalónak az iskolarendszerű képzési költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész a törvényben rögzített feltételek mellett. Az Szja-tv. 2015. január 1-jei változása alapján, az adóévben a Széchenyi Pihenőkártya szálláshely, vendéglátás, illetve szabadidő alszámlára utalt összeget figyelmen kívül hagyva, a béren kívüli juttatások éves keretösszege évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll. Jól értelmezzük a törvény szövegét, miszerint az iskolarendszerű képzési költség munkáltató általi átvállalása esetén a minimálbér két és félszeresét (262 500 forintot) meg nem haladó összeg minősül béren kívüli juttatásnak, de a törvényi korlát miatt csak 200 ezer forint számolható el mint béren kívüli juttatás?
42. cikk / 165 Magánszemélynek ajándékozott követelés, értékpapír
Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.2. pontja szerint adómentes "a magánszemély részére más magánszemély(ek) által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték". Ha egy magánszemély egyenes ági rokonának üzletrészt vagy követelést ajándékoz, adómentes-e az ajándékozás?
43. cikk / 165 Béren kívüli juttatás társas vállalkozásnál
Kérdés: Egyszemélyes kft. tulajdonosa megbízásos jogviszonyban ügyvezető is, amelyért díjazását havonta felveszi. A Tbj-tv. alapján a társas vállalkozóra vonatkozó szabályok szerint személyesen közreműködik a cégben mint művezető. Ezért a tevékenységéért nem vesz fel jövedelmet. Adható-e ezen tagnak kedvezményes étkezési utalvány?
44. cikk / 165 Nevezési díjak, vásárlási utalványok
Kérdés: Kreatív alapanyagok kereskedelmével foglalkozó kft. tevékenységi köréhez kapcsolódóan kiállítást és versenyt hirdet. Ennek során a résztvevők nevezési díjat fizetnek, az (ideiglenesen) átadott tárgyakból a kiállítás során a legjobbak díjakban részesülnek, konkrétan (üzletben levásárolható) utalványokat kapnak. Kérem segítségüket a nevezési díjak, továbbá az utalványok számviteli elszámolásának, adóvonzatának meghatározásához!
45. cikk / 165 Lejárt utalványok visszautalt ellenértéke
Kérdés: A SZÉP kártyához kapcsolódó lejárt, visszafizetett elektronikus utalványok értékének helyes számviteli elszámolását keresve, két különböző könyvelési megoldással találkoztunk. A Számviteli Levelek 280. számában az 5732. kérdésre adott válasz szerint a lejártnak minősülő SZÉP utalványok visszautalt ellenértékét a személyi jellegű egyéb kifizetéseket csökkentő tételként kell elszámolni. A "Számvitel, Adó, Könyvvizsgálat" 2013. évi 7-8. számában az 51/2013. számviteli kérdésre adott válasz szerint a visszafizetett értéket egyéb bevételként kell elszámolni az Szt. 77. §-ának (1) bekezdése alapján. Melyik megoldás alapján kell eljárni?
46. cikk / 165 Utalvány visszaváltása készpénzutalványra
Kérdés: Ha a cégnél az alkalmazottak sportutalványt kapnak (béren kívüli juttatás címen), amit az utalványt kibocsátó cég utalványtőzsdéjén bármilyen utalványra cserélhetnek (többek között készpénzutalványra is), a cserélt sportutalvány béren kívüli juttatásnak minősül-e? A készpénzutalványra való csere visszaváltásnak minősül?
47. cikk / 165 Szakképzési hozzájárulás, könyvvezetés euróban
Kérdés: A 6162. kérdésre adott válaszukhoz a következő észrevételt teszem. A szakképzési hozzájárulás mértékének megállapítása a munkabér kifizetéséhez kapcsolódik. Az Mt. 154. §-a (1) bekezdésének értelmében a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni. Ebből következően a szakképzési hozzájárulást forintban lehet meghatározni. Kérem, vizsgálják meg, hogy az elmondottak más megvilágításba helyezik-e a 6162. kérdésre adott válaszukat?
48. cikk / 165 Idegen vásárlási utalványok elfogadása
Kérdés: Cégünk idegen vásárlási utalványokat is elfogad. Belső szabályzat értelmében az idegen vásárlási utalványokat, egyéb kuponokat 100%-ban lehet levásárolni, abból visszaadni sem készpénz, sem saját utalvány formájában nem lehet. Egyik vevőnk 4960 Ft összegben vásárolt, és 5000 Ft-os idegen, de elfogadható utalvánnyal szeretett volna fizetni. Az eladó tájékoztatta a belső szabályzatról, nem fogadta el az utalványt, pedig a vevő közölte, hogy nem kell neki a visszajáró pénz. A vevő bejegyzést tett a panaszkönyvbe. Helyesen jártunk el? Amikor a vevő utalvánnyal, kuponnal fizet és számlát kér, kiállítható-e az áfás számla?
49. cikk / 165 Étkezési jegyek könyvelése
Kérdés: Vendéglátó-ipari kft. – amelyik egy nagyvállalat telephelyén működik, de utcáról látogathatják a vendégek – saját kibocsátású étkezési jegyeket is ad ki. Ezeket számlázza az éttermet bérbe adó vállalatnak, amely az ellenértéket kifizeti, majd a dolgozók ebédeléskor beváltják a jegyeket. Más külső vendégek fizethetnek bankkártyával, SZÉP kártyával, egyéb étkezési utalvánnyal. Ezeket hogyan kell könyvelni?
50. cikk / 165 SZÉP kártyával történő jutalmazás
Kérdés: Társaságunk minden negyedévben megjutalmazza a legjobb dolgozóit (ajándékutalvány formájában, vagy idei évtől SZÉP kártyára is feltöltethetik ezt az összeget). Ha a társaság általi béren kívüli juttatások értéke nem éri el az 500 ezer Ft értékhatárt, ezt a SZÉP kártyára feltöltött összeget lehet-e az Szja-tv. 71. §-a szerint szintén ekként kezelni, vagy sem?
