Találati lista:
51. cikk / 165 Erzsébet-utalvány elszámolása egyéni vállalkozásnál
Kérdés: Mi az Erzsébet-utalvány és SZÉP kártya helyes elszámolása egyéni vállalkozó esetében?
52. cikk / 165 Lejárt utalványok visszautalt ellenértéke
Kérdés: A 412/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet a SZÉP kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet 9. §-át úgy módosította, hogy a lejártnak minősülő elektronikus utalványok ellenértékét az intézménynek a lejárata évének június 30. napjáig a munkáltató részére vissza kell fizetnie. A rendelkezést a 2011-ben juttatott utalványokra is alkalmazni kell. Hogyan kell könyvelni a lejártnak minősülő utalványok visszautalt ellenértékét? A visszautalt összeggel csökkenthető-e a visszautalás évében a béren kívüli juttatások adóalapja?
53. cikk / 165 Ajándékutalvány értékesítő partnerek részére
Kérdés: A biztosítási termékek értékesítésében részt vevő partnerek részére versenyt írnánk ki. Háromféle ösztönzőprogramban gondolkozunk: meghatározott darabszámú szerződés értékesítése után ajándékutalvány és minden további értékesítés után plusz-ajándékutalvány. Minden eladott biztosítás után pontot írnánk jóvá, és ezeket a pontokat e-katalógusból történő termékválasztással weboldalon keresztül lehetne levásárolni, meghatározott időtartam alatt a legtöbbet értékesítőnek valamilyen pluszajándék jár. Milyen adóvonzatokkal kellene számolnunk? Lehetséges-e az első és a harmadik megoldás esetében üzleti ajándékként elszámolni?
54. cikk / 165 Készpénzes beszerzések könyvelése
Kérdés: A készpénzes beszerzések pénztári megjelenítése feltétlenül kötelező-e azon a napon, amikor a vásárlás történt? A több munkaterületen dolgozók, tulajdonosok, ügyvezetők nem tudják napokig leadni a számlákat. A napokkal, esetleg hetekkel a vásárlást követően kiadásba tett készpénzes beszerzések áfájának levonásba helyezéséhez megfelelő-e így a bizonylat?
55. cikk / 165 Ajándéksorsoláson nyert utazás
Kérdés: A kft. ajándéksorsoláson nyert egy kétszemélyes utat még 2011-ben. A nyeremény piaci értékét a szervező cég írásban közölte. A nyereménysorsolás nem tartozik a szerencsejáték-törvény hatálya alá. A nyereményt két magánszemély használta fel 2011-ben, akik semmiféle jogviszonyban nem állnak a vállalkozásnál. A kft.-nek milyen társaságiadó-, személyijövedelemadó-, járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az átvett, majd továbbadott nyereménnyel kapcsolatban?
56. cikk / 165 Munkahelyi étkezés átcsoportosítása
Kérdés: Ha minden dolgozó egyenlően havi 5000 Ft összegben kap munkahelyi étkezést, viszont néhányan a munkavégzés jellegéből adódóan nem tudják ezt felhasználni, ez az összeg utólag átcsoportosítható-e Erzsébet-utalványra, ha már úgyis adóztunk utána?
57. cikk / 165 Reprezentáció a költségvetési szervnél
Kérdés: Iskolánk pályázatai és szakmai programjai során külföldi pedagógusokat és tanulókat, valamint az iskolánk programjaiban részt vevő pedagógusokat, alkalmazottakat és tanulókat látnak vendégül, amelyben étel- és italfogyasztás is szerepel a programok zárásaként (pogácsa, üdítő, kávé, esetleges hidegtál, szendvics). A szakmai programok részeként a pályázati programok mellett különböző nevezésekhez kapcsolódó versenyek valósulnak meg. Mivel a 2012-es évtől megszűnt a költségvetési szervek reprezentációjára vonatkozó részleges adómentesség, szeretném megtudni, hogy a szakmai programokon a programban részt vevők által elfogyasztott étel-ital után keletkezik-e fizetési kötelezettsége az intézménynek, és ha igen, ki után és milyen mértékben?
58. cikk / 165 Munkahelyi étkeztetés feltétele
Kérdés: Minősülhet-e a 12 500 forint összegű béren kívüli juttatásra jogosító munkahelyi étkezésnek, ha a munkáltató zárt ebédlőjében ételfutártól megrendelt ételt mikrohullámú sütőben felmelegítve fogyasztják a dolgozók?
59. cikk / 165 Visszavásárolt sportutalványok engedményezése
Kérdés: "A" cég 2011. 12. 15-én sportutalványt vásárolt "B" cégtől dolgozói részére, amelynek fizetési határideje december 23. "B" cég adásvételi szerződést kötött a dolgozókkal december 23-án, és 100%-os értéken visszavásárolta a sportutalványokat. "B" cég, "A" cég és a munkavállalók között engedményezési szerződés jött létre (mivel "A" cég tartozik az utalványok értékével "B" cégnek, "B" cég pedig az utalványok értékével a dolgozóknak). A szerződésben "B" cég arról rendelkezik, hogy "A" cég utalja át a saját munkavállalóinak a "B" cég felé fennálló tartozását. "B" cég azt a tájékoztatást adta "A" cégnek, hogy így adhat adómentes juttatást dolgozói részére, az csupán a kezelési költségébe kerül. Igaz ez? Ha nem, akkor "A" cégnek, illetve a dolgozóknak keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettsége?
60. cikk / 165 Erzsébet-utalvány több munkaviszony esetén
Kérdés: Több munkavállaló is további munkaviszonyt létesített cégeinknél. A főállású munkaviszonyukban 2012-ben a havi 5000 Ft összegű Erzsébet-utalványt fogják kapni, mint béren kívüli juttatást. A törvényt úgy értelmezzük, hogy a munkavállalónak nyilatkoznia kell, hogy más cégnél kap-e béren kívüli juttatást, és csak egy helyen, a főállású jogviszonyában kaphatja a juttatást kedvezményes adózással. Jól gondoljuk?
