359 talált cikk az üzembe helyezés kifejezésre

Kérdés: Bérelt földterületen a kft. a Tao-tv. 2. számú mellékletének III. Ültetvények 2. csoportjába tartozó őszibarack, ... komló, ... fűztelep növénykultúrát kíván telepíteni a talajtani szakvélemény függvényében. A Tao-tv. szerint milyen értékcsökkenési leírási kulcs alkalmazható?

Kérdés: A kft. a 2003. évi eredményéből 5 millió forintot lekötött fejlesztésre. 2004. évi beruházásainak teljes összegben a lekötött tartalék terhére történtek. A 2626. kérdésre adott válaszukat úgy értelmezem, hogy miután a bekerülési érték azonos összegű a fejlesztési tartalék csökkenésével, a fenti beruházások után értékcsökkenést nem számolhatok el? Mi lesz a bruttó értékkel? Hogyan és mikor vezetem ki?

Kérdés: A kft. 2006. április 1-jén 2 db teherautót vásárolt. Az átírás még nem történt meg. Mikor lehet aktiválni? Elszámolható-e aktiválás előtt az üzemanyagköltség?

Kérdés: Sertéstenyésztéssel foglalkozó egyéni vállalkozó vagyok. Szeretném megszüntetni egyéni vállalkozásomat, és mint őstermelő akarom ugyanezt a tevékenységet folytatni családi gazdálkodás keretében. Mik a teendőim a megszűnéskor? Van-e áfafizetési kötelezettségem a tárgyi eszközeim után, ha mint őstermelő ugyanezeket az eszközöket fogom használni? Kell-e személyi jövedelemadót fizetnem? 2002 óta családi gazdálkodó is vagyok egyben. Jól tettem-e, hogy mint egyéni vállalkozó adóztam, vagy őstermelőként kellett volna?

Kérdés: Vállalkozásunknál 2004-ben kezdődött el és 2006-ban fejeződött be az üzemanyagtartályok felújítása idegen kivitelezővel. Ezzel egyidejűleg a környezetvédelem által előírt betontálcát az üzemanyagkúthoz saját vállalkozásban készítettük el. Az idegen kivitelező számlái 2,6 millió Ft+áfa, a vásárolt anyag 0,4 millió Ft+áfa, a saját teljesítmény 0,3 millió Ft. Saját rezsis beruházásnak minősül-e az elvégzett felújítás és a betontálca-építés együttesen? Ha nem, milyen összeget képvisel a beruházás? Hogyan kell eljárni az áfabevallás kitöltésénél? Hogyan történik a számviteli elszámolás?

Kérdés: 2003-ban raktárépület és a hozzá tartozó telek megvásárlására előszerződést kötöttünk, melynek alapján előlegeket fizettünk. A végleges adásvételi szerződés várhatóan 2006-ban jön létre. A teljes vételár nettó 100 millió Ft, melynek 30%-a a földterület. A beruházás megvalósításához egy cégtől visszafizetési kötelezettség nélkül 7 millió Ft-ot kaptunk. (Egyelőre elhatárolva) 2005-ben az épületen belül saját pénzeszközből átalakítást hajtottunk végre 10 millió Ft értékben (irodák, szociális helyiségek lettek kialakítva). Aktiválás még nem történt. Kérdés az, hogy a lekötött tartalék felszabadítható-e a 2005. évben megvalósított átalakítás miatt? A társaságiadó-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja alapján elszámolhatjuk-e az adóévi felújítás értékét csökkentő tételként? Aktiválás után hogyan kell elszámolni a társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkenést, befolyásolja-e az elszámolást a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott összeg?

Kérdés: A kft. 2005-ben gépet vásárolt pénzügyi lízing keretében, ehhez támogatást kért. A pályázati támogatási szerződést 2005-ben kötötték meg. A támogatás összege a beruházás 50%-a. A társaság a gép beszerzésekor az áfának az 50%-át igényelte vissza, a vissza nem igényelhető áfát a gép bekerülési értékében aktiválta, 2005. 08. 31-én. Ettől az időponttól értékcsökkenési leírást számolt el költségként. A támogatás negyedévente igényelhető a lízingcég bekérő levelei alapján. Az eddig benyújtott támogatási igényeket a minisztérium még nem folyósította. A támogatás elszámolása érinti-e a 2005. évet, ha annak pénzügyi rendezése a mérlegkészítés időpontjáig megtörténik? 2006-ban menynyi rendkívüli eredményt kell elszámolni? Helyesen járt-e el a társaság, amikor a beérkező számlákból csak a támogatással arányos áfát nem igényelte vissza?

Kérdés: Cégünk 2003 óta bérel egy bolthelyiséget. 2006. 01. 03-án adásvételi szerződés készült, amely szerint ezen teljesítési nappal az eladó elkészíti az ingatlan eladásáról a számlát. A vételár megfizetése két részletben 2006. 02. 07-ig megtörtént. Az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntartotta. 2006. január hónapra még bérleti díjat fizetünk. Január hónapban az üzlethelyiségben felújítási munkát végeztünk (ezeket a válaszban ismertetjük!) A számlát 2006. 02. 01-jei teljesítéssel állították ki. Ezzel a nappal szeretnénk a felújítást aktiválni. Melyeket lehet aktiválni, és melyeket kell karbantartásként elszámolni? A felújításhoz (vagy beruházáshoz) devizaalapú beruházási hitelt vettünk igénybe, amelynek a bekerüléskori árfolyam-különbözetével a felújítás (beruházás) értékét növelni, illetve csökkenteni kell?

Kérdés: Különböző szakkönyvekben a devizában kiállított külföldi beruházási szállítók kiegyenlítésekor az aktiválás időpontjáig keletkező árfolyam-különbözet eltérő főkönyvi számlaszám megjelölésével szerepel. (Egyik helyen 161., a másik helyen 876.) Beletartozik az előbbi árfolyam-különbözet az eszköz bekerülési értékébe, vagy nem?

Kérdés: Egyéni vállalkozó és házastársa személyes tulajdonában van egy lakóingatlan (telek és lakóház). Az egyéni vállalkozó az ingatlanon kizárólag a vállalkozási tevékenységet szolgáló beruházást kíván megvalósítani (szolgáltatóházat építeni). Ehhez a lakóházat le kell bontani. Ha az ingatlan kívülálló személyé lenne, a vállalkozó megvásárolhatná. Az egyéni vállalkozó az Szja-tv. szerint külön adózik a vállalkozásból származó jövedelme és külön a magánszemélyként realizált jövedelme után. Megvásárolhatja-e az egyéni vállalkozó – piaci áron – a saját személyes tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban a nevükön szereplő ingatlant (ingatlanrészt)? Létrejöhet-e erre adásvételi szerződés [tulajdonosváltozás, rendeltetésváltozás (földhivatal]), az eladóknál illetékkötelezettség (illetékhivatal)]? Ha az adásvétel nem értelmezhető, akkor a vállalkozó a bontás és az építés költségeit idegen ingatlanon végzett saját beruházásként számolja el? Mi a helyes eljárás?