Saját reklámfilmek bemutatása különböző fórumokon

Kérdés: A saját termékünket népszerűsítő, saját magunk által legyártatott reklámfilmeket egyrészt lehet látni a televíziós csatornák reklámjaiban, valamint a hirdetésszolgáltatókkal való szerződés alapján bizonyos internetes oldalakon, továbbá azokat mi magunk is feltöltjük a saját Facebook-profilunkra. A kérdés az, hogy ezekben az esetekben milyen fajta reklámadó-kötelezettség valósul meg, és ki minősül a reklámadó alanyának?
Részlet a válaszából: […] ...esetben a megvalósított tényállás vizsgálatától függ.Ha a hirdetők (reklámozók) közvetlenül az internetes felület (weboldal, honlap) üzemeltetőjének adnak megbízást a hirdetésük megjelenítésére, a reklám közzétevőjének az internetes felület üzemeltetője minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Kényszertörlési eljárás, a cég törlése nélkül

Kérdés: Patikát üzemeltető bt. egy elhúzódó hagyatéki eljárás miatt néhány napot késett a társasági szerződés módosításának beadásával. Fellebbezések elutasítása után 2014. május 20. napjával a cégbíróság kényszertörlésről hozott határozatot, amelyről a cég úgy értesült, hogy az online-kassza nyugtáján megjelent a "KT" felirat. A határozatot jóval később kapták meg. Ezek után a cég beadta a helyzetnek megfelelő bevallásokat, arra való hivatkozással, hogy "közfeladatokat ellátó gyógyszertárról" van szó, a cég a mai napig működik. Vásárolnak, eladnak, használják az online-kasszát, folyamatosan adják be az áfabevallásokat, dolgozókat léptetnek ki és be. A NAV reakciója csak annyi, hogy a társaságiadó-előleg bevallását nem írták elő. Ennek alapján 2014. 12. 31-i beszámoló sem lett közzétéve, társaságiadó-bevallás sem, mivel a cég kikerült a számviteli törvény hatálya alól. A cég minden lehetséges fórumon kérvényezte a kényszertörlés visszavonását, de semminemű továbblépés, tájékoztatás nem történt. A könyvelő mit tehet ilyenkor? Milyen jogszabályok alapján kell könyvelnie?
Részlet a válaszából: […] A kérdést csaknem teljes terjedelmében idéztük, mivel arra utal, hogy a kényszertörlési eljárásnál érintett személyek, szervek, ideértve a könyvelőt is, nem ismerik a rájuk vonatkozó, létező előírásokat, bár ezek az előírások sem minden esetben teljesek, következetesek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Vissza nem térítendő támogatás elhatárolása

Kérdés: Cégünk 5 éves szerződést kötött új partnerével. Ebben a partner vállalta, hogy a szerződés időtartama alatt, a szerződésben rögzített eloszlásban és értékben vásárol a cégünk által forgalmazott termékekből. Cégünk azt vállalta, hogy egyszeri vissza nem térítendő támogatást nyújt a partnernek (nem határoztuk meg, hogy a partner mire használhatja fel azt). Cégünk a támogatás összegét a megadott határidőn belül át is utalta. Az egyszeri támogatás összegét el lehet-e, kell-e határolni halasztott ráfordításként (összemérés, időbeli elhatárolás elve)?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli alapelv érvényesülése érdekében – a vállalkozó által megvalósított (megszerzett) és jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül, véglegesen átadott olyan eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét, amelyet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Csereerdő telepítése megbízásból

Kérdés: Erdőgazdálkodással foglalkozó társaságunk elvállalta a kivitelező cég megbízásából (jogszabályi kötelezettség miatt), hogy az útépítés miatt általuk kivágott erdő helyett újat (ún. csereerdőt) telepít saját területén. Az új erdő telepítésével kapcsolatos ráfordítás beruházás. A vállalkozási díj árbevétel, amellyel szemben így költséget nem tudunk elszámolni. Mi lenne a helyes megoldás a számvitelben és a társasági adóban?
Részlet a válaszából: […] ...alapján beruházást számol el, amelynek az ellenértékét nyilvánvalóan meg is téríti a telepítést végző cégnek;– a csereerdő üzemeltetője, gondozója azonban nem a kivitelező cég lesz, hanem a kérdező cég, annál is inkább, mert az ő területén történt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Reklámnak minősülnek-e a webshopon látható fotók, leírások?

Kérdés: Cégünk webshopot is üzemeltet. Kérdésként merült fel, hogy a webshopon látható termékek fotója, a termék leírása saját célú reklámnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...nem zárható ki. Emellett ezeken az oldalakon természetesen megvalósulhat "idegen reklám" közzététele is akkor, ha a webáruházat üzemeltető (aki dönt arról, hogy a weboldalon mi jelenjék meg) a reklám megjelenítéséért (a termék népszerűsítéséért)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.

Üzemanyag a javított gépjárműbe

Kérdés: Az autójavító műhelyben rendszeresen előfordul, hogy üzemanyagot kell vásárolni a javításra kerülő gépjárművekbe. Ezt a költséget hogyan lehet megtéríttetni a jármű tulajdonosával? Jelenleg a számla a műhely nevére szól, és anyagköltségként kerül elszámolásra. A vevő felé kiállított számlában az áfát felszámítják, de a megnevezés nem üzemanyag továbbszámlázása, hanem extra szervizcsomag. Helyesen járnak így el?
Részlet a válaszából: […] ...az üzemanyagot vagy kenőolajat saját célra megvásárolja. Végső fogyasztónak minősül az a szervizszolgáltatást nyújtó műhelyt üzemeltető személy is, aki az üzemanyagot, a kenőolajat a szervizben a javítási munka során használja fel, és az általa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Szerviz nem biztosít cserepénztárgépet

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha a szerviz nem tud cserepénztárgépet biztosítani online pénztárgép meghibásodása esetén? 2014-ben beüzemelt on­line pénztárgép rövid időn belül meghibásodott, a szerviz javításra elszállította. Az előírások szerint, ha 15 napon belül nem sikerül a javítás, akkor a szerviz köteles csere­pénztárgépet biztosítani. A társaság pénztárgép használatára kötelezett, a nyitás óta gépi nyugtát ad. 15 napig van lehetősége kézi nyugtát kiállítani. Mi van akkor, ha elmúlik a 15 nap, az online pénztárgép javítása még nem készült el, és a szerviz továbbra sem tud cseregépet biztosítani, függetlenül attól, hogy ez számára kötelező lenne? Továbbra is adható kézi nyugta addig, amíg az online pénztárgépet nem hozzák vissza a javításból, vagy minden eladásról számlát kell kiállítani, és ebben az esetben hetente jelenteni? Esetleg bérelnie kell online pénztárgépet, mert a szerviz nem tud cseregépet biztosítani, vagy be kell zárni az üzletet?
Részlet a válaszából: […] ...alatt, illetve az új online pénztárgép üzembe helyezéséig van lehetőség úgy, hogy egyidejűleg az alábbi teendőket is megteszik:– az üzemeltetőnek a pénztárgép meghibásodását be kell jelentenie a szerviznek, majd a bejelentés szerviz által adott egyedi sorszámát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Üzemeltetési díjak elszámolása

Kérdés: Ha a kft. székhelye egyben az ügyvezető lakóhelye, elszámolhatók-e, és ha igen, milyen arányban az ingatlanhoz kapcsolódó üzemeltetési díjak?
Részlet a válaszából: […] ...válaszolni.Egyértelműen elszámolhatók a kft.-nél a kft. által használt helyiségek üzemeltetésével kapcsolatos díjak, ha azokat az üzemeltető közvetlenül a kft.-nek, a kft. nevére számlázza. Ennek hiányában a kft.-nek (de nem az érintett ügyvezetőnek) kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.

Online pénztárgép beszerzéséhez kapott támogatás

Kérdés: A pénztárgépet először a NAV szállítói köréből kizárt vállalkozástól rendeltük meg, a megrendeléshez kapcsolódóan előleget fizettünk. Mivel a megrendelt pénztárgép helyett másikat kellett rendelnünk, igénybe vettük ehhez kapcsolódóan a NAV 31 750 Ft-os "kártalanítását". Hogyan kell ezt a "kártalanítást", engedményezést elszámolni? Kérdés továbbá, hogy az idevonatkozó rendelet szerint eredetileg járó 50 E Ft támogatást hogyan számoljuk el, mert itt is engedményezés van a rendelet előírása szerint?
Részlet a válaszából: […] ...a támogatásnak megfelelő összeget a rendelet szerint beszámítással rendezik, az eladási árból az ezek után fennmaradó összeget kell az üzemeltetőnek kifizetnie. A pénztárgép üzemeltetőnél a számla szerinti – levonható előzetesen felszámított általános forgalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Útdíj a helyi iparűzési adó alapjánál

Kérdés: Kereskedelmi cégként a bel- és külföldi megrendelőinknek való áruszállítást elsősorban saját tehergépjárműveinkkel végezzük, de emellett fuvarvállalkozók szolgáltatását is igénybe vesszük. Autó­pálya-használat esetén külföldön és Magyarországon is útdíjat kell fizetnünk. Sőt, kisebb kapcsolt vállalkozásunk helyett, mint szerződött díjfizető, szintén mi fizetjük a kapcsolt vállalkozásunk gépjárművei magyarországi úthasználata utáni díjat (amit átszámlázunk számára). Az igénybe vett fuvarcégek a számlájukon külön szerepeltetik a magyar útdíj összegét. Mely esetekben csökkenthetjük az útdíj 7,5%-ával az iparűzési adó összegét, illetve közvetített szolgáltatásnak tekinthetjük-e a fuvarvállalkozó számlájában feltüntetett – vevőknek továbbszámlázott – útdíjat és a kapcsolt vállalkozásunk helyett fizetett (neki továbbszámlázott) útdíjat? Lehetséges-e mindez a külföldi vevőknek történő szállítások során, a külföldi autópályák használatáért fizetett útdíj esetén?
Részlet a válaszából: […] ...a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.-vel, az úthasználat jogát ő közvetíti az utat ténylegesen használó tehergépjármű üzemeltetője (kapcsolt vállalkozása) számára. A nettó árbevétel-csökkentés kritériuma, hogy a Htv. 52. §-ának 40....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.
1
5
6
7
12