1121 talált cikk az üzleti év kifejezésre

Kérdés: Ügyfelem osztalékelőleget vett fel euróbankszámláról készpénzben. Ha a májusi osztalékfizetési döntésnél, forintban határozza meg az osztalékot, árfolyam-differenciával kell számolnom, mivel a könyveit forintban vezeti. Helyesen gondolom?

Kérdés: Egy Szlovákiában bejegyzett gazdasági társaság – mely egy szintén szlovákiai cég leányvállalata – a harmadik (EU-n kívüli) országból beszerzendő termékét ideiglenesen Magyarországon tároltatná, és innen értékesítené EU-s és harmadik országokba. A termékimport tehát Magyarországon valósul meg, magyar adószámmal a cég rendelkezik, áfára vonatkozó kötelezettségeinek a törvény előírásai szerint fog eleget tenni. A szlovák cég nem kíván raktárt bérelni, csupán tárolási, árukezelési szolgáltatást szeretne igénybe venni. A beérkezett ömlesztett árut kisebb kiszerelésben értékesíti tovább, a csomagolás elvégzéséhez szintén Magyarországon venne igénybe szolgáltatást. A szlovák társaság elsődleges célja az áru külföldön történő értékesítése, de előfordulhat az is, hogy a szállítmányból megmaradó kisebb mennyiségeket, melyeket a szállítási költség miatt külföldre már nem érné meg eladni, Magyarországon értékesítené. Mivel az áru beszerzése és értékesítése az EKÁER hatálya alá tartozik, és – amennyiben elkerülhető – nem kíván Magyarországon alkalmazottat foglalkoztatni, ezen kötelezettségét is külső szolgáltató igénybevételével teljesítené. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti tevékenység keletkeztet-e telephelyet a társasági­adó-törvény értelmében? Vagy alkalmazható rá a Tao-tv. 4. §-a 33. pontjának g) pontja szerinti kivétel (1. külföldi személy árujának tárolása, 2. külföldi személy árujának más személy általi feldolgozása), és így elegendő az áfaregisztráció? Amennyiben telephelyet keletkeztet a fenti tevékenység, kötelező-e fióktelepet létrehozni, vagy fióktelep létrehozása nélkül is működhet?

Kérdés: A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. §-ának c) pontja úgy rendelkezik, hogy mentes a belföldi gépjárművek adója alól "az autóbusz, ha az adóalany a tárgy­évet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a a helyi és helyközi menetrend szerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell". Az értékesítés nettó árbevételén belül mit nevezünk a helyi és helyközi menetrend szerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származó bevételnek?

Kérdés: Ügyfelünk kft.-ként 1/1 arányban tulajdonol egy nagy forgalmú, jól prosperáló kft.-t. A vállalkozás megvásárlása előtt az átvilágítási munkálatokhoz kapcsolódó tanácsadási munkákat ügyfelünk nettó módon mutatta ki könyveiben, a számlák előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezte. A NAV az anyavállalatnál 2015-ben adó­ellenőrzés során adóbírságot állapított meg (ami 2016 januárjában jogerőre emelkedett), arra való hivatkozással, hogy a felszámított áfa nem volt levonható. Kérdéseink: a bekerülési értéknél figyelembe nem vett áfát hogyan kell könyvelni? (A kapcsolódó számlák a bekerülési érték részeként lettek kimutatva!) Költségkénti elszámolásnál van-e társaságiadóalap-módosítás? Szükséges-e erre céltartalékot képezni? A beszámoló készítésekor az adóhatósági megállapítást ismeri a vállalkozás, azt a 2015. évi beszámolóban figyelembe kell-e venni?

Kérdés: Társaságunk 2015. évre vissza nem térítendő támogatásban részesül pályázatkezelői feladatok ellátására. A nyújtott támogatás terhére különböző költségek számolhatók el. A megvalósítási és elszámolási időszak: 2015. 09. 01. – 2016. 05. 31. A támogatás folyósítása két ütemben történik. Az első részletet előleg formájában 2015-ben már kiutalták, jóváhagyása várhatóan 2016 augusztusában lesz. Az előleget meghaladó részt várhatóan 2016 augusztusában folyósítják. Az előleget a 479. számlán mutatjuk ki, amíg a jóváhagyás nem érkezik meg. Az előlegen túli rész jóváhagyása és utalása is 2016 augusztusában várható, emiatt a 2015. évi beszámolóban egyéb bevételként sem az elő­leg, sem az előlegen túli rész még nem szerepelhet, bár a költségek egy része a 2015. üzleti évben már felmerült. Jól gondoljuk?

Kérdés: Partnerünk a számlát utólagosan, 2016. 01. 22-én állította ki, teljesítése 2016. 01. 31. A két vállalkozás közötti szerződés szerint a számviteli, tényleges teljesítés 2015. októberre vonatkozott, és ténylegesen meg is történt. Rendszeresen visszatérő kérdés év végén, hogy az évet követően kiállított számlát, amely teljes egészében az előző évi teljesítést tartalmazza, miként kell könyvelni, követelés-kötelezettség vagy időbeli elhatárolás? Kérem tájékoztatásukat arról is, hogy a számviteli törvény mely paragrafusából következik az elszámolásra vonatkozó magyarázatuk? A hivatkozott esetben a számlát 2015. december 31-i dátummal könyvelném, a nettó értéket a költségek között, az áfát halasztott áfaként az egyéb követelések között, a bruttó összeget a kötelezettségek között.

Kérdés: A mezőgazdasági szövetkezet, amelynek árbevétele 300 millió forint alatt van évente, 94%-ban tulajdonosa egy kft.-nek, amelynek éves árbevétele 5 millió forint alatt van. A kft. a szövetkezetnek gépet ad bérbe. A szövetkezet készíthet-e egyszerűsített éves beszámolót, és az új számviteli elő­írások szerint kapcsolt vagy társult vállalkozásnak minősül-e?

Kérdés: Cégünk személygépkocsi-márkakereskedés és szakszerviz. A karosszériajavítás során az elemek fújása fényezőkamrában történik. A fényezőkamra üzemeltetéséhez szükséges gázolajat – az eddigiektől eltérően – benzinkútnál vásárolnánk. Nyilvántartott személygépkocsijaink benzinnel működnek. Ritkán előfordul, hogy a tesztautó, illetve a kisteherautónk gázolajjal üzemel. Jelent-e bármilyen problémát a fényezőkamrába vásárolt gázolaj költségkénti elszámolhatósága, az áfa levonhatósága? Kell-e valamilyen nyilvántartást vezetni? A fényezőkamra üzemeltetéséhez vásárolt gázolaj mennyisége a külső hőmérséklettől és a munka mennyiségétől függ.

Kérdés: A holding kft. 100%-ban tulajdonosa egy részvénytársaságnak. Az rt. pedig több gazdasági társaságban rendelkezik részesedéssel. A holding kft. szeretné elérni, hogy a zrt. tulajdonában lévő részesedések kiválással új társaságok tulajdonába kerüljenek. Annyi új kft.-t hozna létre kiválással, ahány társaságban rendelkezik a zrt. részesedéssel. A kiválás könyv szerinti értéken történne az eredménytartalékból. A zrt. tulajdonát képező gazdasági társaságok valós vagyoni helyzete és a zrt. könyveiben kimutatott könyv szerinti értéke közötti jelentős különbözetet hogyan kell kezelni? A kiválás előtt a valós helyzetnek megfelelően a zrt.-ben a részesedésre értékvesztést kell elszámolni? A kiválás tervezett módon lehetséges-e akkor, ha a zrt. nem kizárólagos tulajdonosa a részesedésnek? A kiválással létrejött társaságba kivitt részesedések forgalomképessége hogyan igazolható? A kiválással létrejött társaság működőképes lesz-e akkor, ha a kivitt vagyonelem kizárólag egy másik gazdasági társaságban lévő részesedés?

Kérdés: A számviteli törvény szerint értelmezhető kapcsolt vállalkozás meghatározására és beszámolóban való szerepeltetésére vonatkozóan különböző helyen különféle tájékoztatás szerepel. Az alapkérdés, hogy A két leányvállalata (B és C egymással csak testvérek) egymás közötti kapcsolatát a beszámolóban a kapcsolt vállalkozások soron kell-e hozni? Az 5708. számú válasz szerint nem, az 5879. számú kérdésre adott válasz szerint igen. Melyik a helyes?