Naponta kiszállítás, hetenkénti számlázás

Kérdés: A pékség naponta szállítja a pékárut az üzletekbe. A számlázás heti rendszerességgel történik. A számlákat készpénzzel egyenlítik ki. A teljesítés tényét milyen dokumentumokkal, milyen részletezettségben kell alátámasztani készpénzes és átutalásos fizetés esetén?
Részlet a válaszából: […] Mint minden termékértékesítésnél, a pékáru értékesítéseesetében is a szerződés, megállapodás szerinti értékesítés megtörténtét kelldokumentálni. A szerződésben, a megállapodásban kell rögzíteni, hogyan történika megrendelés (telefonon vagy írásban), mikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.

Osztalékelőleg az eva alatt

Kérdés: Cégünk 2005. évre tért át az eva hatálya alá (bt., de kettős könyvviteli nyilvántartást vezet továbbra is). 2004. évről maradt pozitív eredménytartaléka. 2006. január elején elhatározta, hogy ebből a pozitív eredménytartalékból tőkét emel, és ezt követően fizetett ki osztalékelőleget a 2006. évi várható eredményből. A kérdésem az, hogy helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó evaalany azSzja-tv.-nek és az Art.-nek az osztalékból (osztalékelőlegből) származójövedelemre vagy a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezéseitalkalmazza, ha adóalanyisága időszaka alatt az adóalanyisága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Felszámolási eljárás után a tevékenység folytatása

Kérdés: Az építőipari kft. ellen a felszámolási eljárás 2002 decemberében indult, amely egyezséggel 2004. január 20-án befejeződött, a kft. korábbi tevékenységét folytatja. A felszámolási eljárás megindulásakor 4 lakás építése folyamatban volt, amelyek bekerülési értékét a kft.-nél az időbeli elhatárolások között mutatták ki. A felszámoló az időbeli elhatárolást rendkívüli ráfordításként számolta el a zárómérleg elkészítésekor. A kft. 2004-ben 2 lakást, 2005-ben szintén 2 lakást értékesített. Az értékesítés árbevételének elszámolásakor a következő kérdések merültek fel: Helyesen járt-e el a felszámoló, amikor a felszámolási zárómérlegben a befejezetlen termelés értékét nem mutatta ki? Keletkezik-e emiatt a kft.-nek társaságiadó-fizetési kötelezettsége? Fel kell-e venni, ha igen, akkor hogyan, a befejezetlen termelés értékét a vállalkozási tevékenység folytatásakor?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésre a válasz is hosszabb lesz. Nemegyedi probléma.Az első kérdésre a válasz egyértelmű: helytelenül járt el afelszámoló, amikor a felszámolási zárómérlegben a befejezetlen termelés értékétnem mutatta ki. A felszámoló valójában a különböző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.

Tulajdonosok által átadott pénzeszköz

Kérdés: Társaságunk tulajdonosai elhatározták, hogy véglegesen pénzeszközt adnak át a társaságnak. Az átadott pénzeszközt a tőketartalék javára könyveltük. A cégbíróságra nem jelentettük. Helyesen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem jártak el helyesen.Az Szt. 36. §-ának (1) bekezdése tartalmazza azokat azeseteket, amikor a befizetéseket, az egyéb tételeket a tőketartaléknövekedéseként kell elszámolni. A tulajdonosok által véglegesen átadottpénzeszközök nem szerepelnek ezek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

El nem ismert teljesítés

Kérdés: A 2488. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan további, az építőipari gyakorlatban előforduló esetekre szeretnék választ kapni. Ilyen eset, hogy a megrendelő az elvégzett munkáról a számlát befogadja, a szerződés mennyiségi és minőségi átvételét igazolja. A fizetési határidőben viszont felszólítás ellenére sem fizetett, likviditási problémáira hivatkozik, évekig elhúzza a fizetést, előfordulhat az, hogy közben felszámolásra is sor kerül. Véleményem szerint ilyen esetben jogos az árbevételkénti elszámolás.
Részlet a válaszából: […] A hosszú kérdésnek csak egy részét idéztük, hogy a kérdéshezközelebb legyen a válasz. A kérdés többi részére a válasz után visszatérünk.A kérdés idézett része alapján az árbevételkénti elszámolásjogos, az az Szt. előírásaival alátámasztható. Az Szt. 72. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Behajthatatlan követelések miatti adóalap-korrekció

Kérdés: A behajthatatlan követelések miatt az adózás előtti eredményt növelő-csökkentő tételek elszámolása 2005. 01. 01-jével megváltozott. Hogyan kell értelmezni a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontját, illetve 8. §-a (1) bekezdésének d) pontját? Hogyan járunk el helyesen az adóalap módosítása során?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a számviteli előírásoknem változtak, az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja alapjánbehajthatatlannak minősülő követelést le kell írni, az egyéb ráfordításokközött el kell számolni. A társasági adó alapját 2005. 01. 01. előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Devizaárfolyam-különbözet kötelező elszámolása

Kérdés: 2005. év végén a társaság az euróban lévő összes követelését és kötelezettségét a számviteli politikában meghatározott árfolyamon átértékelte, jelentős árfolyamveszteség került megállapításra. A 2004. évi árfolyam-különbözet árfolyamnyereség volt, amely a számviteli politika szerint nem minősült jelentősnek, így az nem került könyvelésre. A 2005. év végén megállapított – igen jelentős – árfolyamveszteség a számvitelben minden további nélkül elszámolható? Tudomásunk szerint a céltartalék-képzési lehetőség, illetve az elhatárolás lehetősége az áfolyam-különbözet elszámolására visszamenőleges hatállyal nem alkalmazható!
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 60.§-ának (2) bekezdése alapján – a valutapénztárban lévő valutakészletet, – a devizaszámlán lévő devizát, továbbá – a külföldi pénzértékre szóló minden követelést,befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt (tehát nem csak a követeléseket ésnem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Támogatás az ISO rendszer kiépítéséhez

Kérdés: Vállalkozásunk az ISO rendszer kiépítésére pályázatot nyújtott be. A pályázaton nyert összeget a rendszer kiépítésének végén a tanúsítvány meglétét követően kaptuk meg. Az ISO rendszer kiépítésével kapcsolatos költségek számláit 2005. március-június hónapban kaptuk meg, a tanúsítványt 2005 júniusában, a támogatást 2006 januárjában. A számlák előzetesen felszámított áfáját 2005-ben levontuk, helyesen jártunk el? A 2006 januárjában megkapott támogatás 2005. évi egyéb bevétel? Ha az ISO rendszer költségeit alapítás-átszervezés címén aktiváljuk, az egyéb bevételt is el kell határolni? És mit veszünk figyelembe az arányosításnál, ha arányosítani kell? Mikor kell a támogatást a társaságiadó-bevallásban csekély összegű támogatásként szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésben sok a megválaszolandó kérdés,amelyekre azonban viszonylag röviden lehet válaszolni.Az ISO rendszer kiépítésére benyújtott pályázatot -valószínű – nem 2006 januárjában bírálták el. A pályázaton nyert támogatáspedig – feltételezhetően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 13.

Kötbér tervezett és tényleges összege különbözetének elszámolása

Kérdés: Szerződésben rögzített kötbér nagyságát a szerződő felek (kapcsolt vállalkozások) megállapodás alapján csökkentik. Van-e könyvelési vonzata az eredetileg megállapított és a fizetett kötbér különbözetének?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. kötbére vonatkozó szabályai alapján: a kötelezettmeghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyanokból, amelyért felelős, nem vagy nem szerződésszerűen teljesít (kötbér).Kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni. A két fél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Pénzbeli támogatás, ingyenesen átadott áru

Kérdés: A szakmai szervezet közgyűlésének megrendezéséhez kapunk egyrészről pénzbeli támogatást, adományt (a részvételi díj és a tényleges költségek közötti különbözet ellentételezésére), másrészt cégektől ingyenesen bizonyos árukat. Hogyan kell ezeket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A részvételi díj és a tényleges költségek közötti különbözetellentételezésére kapott támogatást, adományt (bár ez az adott esetben nemnevezhető adománynak) az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján azegyéb bevételek között kell elszámolni, jellemzően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.
1
82
83
84
108