Betéti társaság két beltagja munkaviszonyban

Kérdés: Lehet-e az új Gt. szerint is munkaviszonyban a bt. két beltagja? Helyes-e az a megoldás, hogy mindkét beltag munkaviszonyban dolgozik a bt.-ben úgy, hogy egymás munkaszerződését írták alá? Gyakorolhatják-e egymás felett a munkáltatói jogokat, ha azonos üzletrészekkel rendelkeznek? Ha így nem lehetséges, gyakorolhatja-e a munkáltatói jogokat a taggyűlés? Összefoglalóan: van-e arra lehetőség, hogy az ügyvezető beltag ne vállalkozói, hanem alkalmazotti jogviszonyban dolgozhasson saját bt.-jében?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nincs ilyen lehetőség.Az új Gt. 2006. július 1-jével hatályba lépett. A Gt. azáltalános rendelkezések között fogalmazta meg – többek között – a gazdasági társaságügyvezetésével kapcsolatos követelményeket. Ezen követelmények nem csak abt.-re,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Szövetkezeti üzletrész bevonása

Kérdés: A 2622. kérdésre adott válaszhoz lenne kérdésem és véleményem. Az ÁPV Rt. az Ajánlat és szerződés... dokumentumában közli a vagyon nevesítéskori és a nyilvántartási (75 százalékos árfolyamon) értékét. A térítésmentes átvételt melyik értéken kell nyilvántartásba venni? A számviteli elszámolás során az adózás előtti eredmény kétszeresen kerül növelésre, míg csökkentésre csak egyszer. Az elszámolás során (a névértéken történő) az eredmény a térítésmentes átvételből származik, nem pedig a bevonásból. A Tao-tv. csak a bevonás hatását vonja ki az adózás alól, a térítés nélküli átvételét nem. A 100 milliós nagyságrendű visszakapott üzletrészek értékének megadóztatása egyet jelentene a szövetkezetek felszámolásával.
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, nyilvánvalóan nem lehetett ajogalkotó szándéka a szövetkezetek felszámolása az üzletrészek térítésmentesvisszaadásával, hiszen nem kötelező az üzletrészek visszavétele. Ebbőlkövetkezően, a hosszabban hivatkozott kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Áfaarányosítás üzletrész értékesítésekor

Kérdés: Kell-e a beszerzések áfáját arányosítani üzletrész-értékesítés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazni, ha az adóalany a 2. sz.melléklet 6., 8., 11. pontjaiban tárgyalt szolgáltatások nyújtását esetijelleggel végzi (a 8. pont az üzletrész, részvény). A kérdés szerinti esetbenaz értékesítés vélhetően eseti, azonban a 2003/52. adózási kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 10.

Kedvezményezett átalakulás

Kérdés: A kedvezményezett átalakulást (kiválást) követően elveszti-e az adózó az adórendszer által biztosított előnyöket, ha az átalakulás bejegyzését követően – rövid időn belül – új tagok részesedést vásárolnak a kivált társaságban? Kérdés tehát, hogy kedvezményezett átalakulásnak minősül-e az, ha azt szabályszerűen végrehajtják, de azt követően üzletrész-adásvételek történnek a társaságban? További kérdés, hogyan lehet végrehajtani a könyvvizsgálatot, ha a jogelőd végleges vagyonmérlegében szereplő 0 Ft adóhatás csak akkor áll fenn, ha az adóévet követő bevallásban a jogutód bejelentést tesz? A könyvvizsgáló azt javasolja, hogy a 0629-es bevallásba bekerülő "X"-elésre nyilatkoztatja a jogutódot, de az iratokat már a végleges vagyonmérleg elkészültekor be akarja küldetni. Elfogadható ez?
Részlet a válaszából: […] A kedvezményezett átalakulás Tao-tv. szerinti fogalma nemtartalmaz olyan kitételt, hogy a jogutód társaságban a tagoknak a részesedéstmeghatározott ideig meg kell tartaniuk. Ebből következően – ha az átalakulásmegfelelt a törvényi feltételeknek – a részesedésnek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 10.

Szövetkezeti üzletrész bevonása

Kérdés: A 2006. évi X. tv. 104. §-ában foglaltak alapján történő térítésmentes szövetkezeti üzletrész átvétele és annak kötelező bevonásával kapcsolatos helyes (ajánlott) számviteli elszámolásához kérnék segítséget.
Részlet a válaszából: […] ...a hivatkozott törvény vonatkozó rendelkezéseivelkell kezdeni.Az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonába került mezőgazdaságiszövetkezeti üzletrészeket térítés- és tehermentesen 2006. március 31-éigátadja annak a szövetkezetnek, amely az üzletrészt kibocsátotta, feltéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.

Elszámolás az osztalékelőleggel

Kérdés: Közbenső mérleg alapján 2005. évre osztalékelőleget fizettünk a magánszemély tulajdonosok részére 73, 25, 2 tulajdoni hányad arányában, a 25%-os forrásadó levonása után. Év közben a 25% tulajdoni hányadú tulajdonostól a 73%-os megvette az üzletrészét. Hogyan kell elszámolni az osztalékelőleget és az osztalékot? Ha nem fedezi az adózott eredmény az osztalékelőleget, de van elegendő eredménytartalék? Mivel jár az év közbeni üzletrészeladás miatti tulajdonos-arányváltozás?
Részlet a válaszából: […] ...T4792 – K 384, 381, a kifizetett osztalékelőleg tehát követelés amagánszemélylyel szemben. A kérdés szerint az egyik tulajdonos eladtaüzletrészét. Ez azonban nem változtat azon, hogy a társaságnak vele szembenkövetelése van, a volt tulajdonosnak pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Anyavállalattól átvállalt tartozás

Kérdés: Társaságunk privatizációjához a többségi tulajdonos anyavállalat, valamint a kisebbségi tulajdonos jelentős összegű hitelt vett fel. A hitelt finanszírozó bankkal és az anyavállalattal egyeztetetten társaságunk – szerződésben rögzítetten – az anyavállalat kötelezettségének egy részét tervezi átvállalni minden ellenszolgáltatás nélkül. A társaságunk által átvállalt hiteltartozás kamatát jogosult-e az anyavállalat kamatráfordításként elszámolni? Az anyavállalatnál az átvállalt tartozás rendkívüli bevételként elszámolt összegével az adózás előtti eredmény csökkenthető-e? A levelünkben leírt könyvviteli elszámolás helyes-e?
Részlet a válaszából: […] ...(tulajdoni részesedést jelentő befektetéshez) kapcsolódik,az anyavállalat könyveiben szerepel (kell hogy szerepeljen) a kérdező társaságüzletrészének, részvényeinek a bekerülési értéke. Ez esetben az Szt. 86. §-a(4) bekezdésének d) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Részesedés új típusú szövetkezetnél

Kérdés: Az új típusú szövetkezetnél a szövetkezet nyereségéből a tagok részesedhetnek. A részesedés fizetése osztalékfizetést jelent? Mit jelent az, hogy a tagokkal folytatott gazdasági együttműködés arányában osztják szét az adózás utáni eredményt? A részjegyre és az üzletrészre egyformán lehet osztalékot fizetni? A magánszemély hogyan adózik a kapott részesedés után?
Részlet a válaszából: […] ...a tagsági jogviszonyból eredő jogait, illetvekötelezettségeit a részére kiállított okirat (részjegy) tanúsítja. Így csakrészjegy van, üzletrész nem lehet még akkor sem, ha szövetkezet alapította azúj szövetkezetet.A szövetkezet nem csak a tulajdonában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Üzleti vagy cégérték terven felüli leírása

Kérdés: Az anyavállalat a "B" leányvállalatban 90%-kal, a "C"-ben 49%-kal rendelkezik, amikor 2002-ben megveszi a "C" leányvállalatban lévő 51%-os üzletrészt a jövőbeni gazdasági haszon reményében lényegesen magasabb áron, mint az a saját tőke arányában indokolt lenne. A különbözetet üzleti vagy cégértékként mutatja ki, amelyet 15 év alatt tervez leírni. A "C" leányvállalat azonban már 2002-ben a piaci változások miatt veszteséges lesz, és veszteséget mutat ki 2003-ban is. Az anyavállalat 2003 júniusában terven felüli értékcsökkenést számolt el. 2003-ban az anyavállalat megvásárolta a "B" leányvállalatban lévő 10%-os üzletrészt is, lényegesen magasabb áron, mint a sajáttőke-részesedésre jutó értéke. Kimutatható-e üzleti vagy cégérték? Az anyavállalat könyv szerinti értéken 2003 júliusában beolvadt a "B" leányvállalatba. A fenti esetben lehetett-e az üzleti vagy cégérték után terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Vagy átalakuláskor azt a saját tőkével szemben kell kivezetni? Ha emiatt az anyavállalat saját tőkéje a 3 millió Ft alá csökken, fel kell-e azt előbb tölteni, és csak utána tud könyv szerinti értékkel átalakulni?
Részlet a válaszából: […] ...választ kezdjük az egyszerűbbel! A "B" leányvállalat10%-os üzletrészének megvásárlásakor üzleti vagy cégértéket nem lehet kimutatni!A "C" leányvállalat 51%-os üzletrészének megvásárlásakor avételár és az 51%-os befektetésre jutó saját tőke értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Visszavásárolt üzletrész értéke ingyenes átadáskor

Kérdés: Hogyan állapítjuk meg az szja alapját üzletrész ingyenes átadásakor, ha az üzletrész visszavásárlásakor a jegyzett tőke 5000 ezer Ft, az eredménytartalék 150 000 ezer Ft, a mérleg szerinti eredmény 3000 ezer Ft, a visszavásárolt üzletrész (40%-os) visszavásárlási értéke 60 000 ezer Ft? A tagok fél évvel később döntenek a visszavásárolt üzletrész ingyenes szétosztásáról, amikor a mérleg szerinti eredmény 4000 ezer Ft (az egyéb sajáttőke-elemek nem változtak). Az szja alapja melyik lehet a következők közül: – a visszavásárlás időpontjában a saját tőke 40%-a, 63 200 ezer Ft, – a visszavásárlási érték, 60 000 ezer Ft, – az ingyenes átadás után maradó saját tőke 40%-a, 40 400 Ft?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a Gt. 143. §-ának (1)bekezdése szerint a kft. az üzletrészek legfeljebb egyharmadát szerezheti meg,40%-át nem!A visszavásárolt üzletrész értéke az ingyenes szétosztáskornem lehet kevesebb, mint a visszavételkor volt, hiszen időközben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.
1
35
36
37
47