Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
Részlet a válaszából: […] ...az osztalékjövedelem utáni személyi jövedelemadót a következők szerint: az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétje (részvény, üzletrész, vagyonjegy stb.) arányában ki kell számítani a társas vállalkozás saját tőkéjének az értékelési tartalékkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Eredménytartalék átadása

Kérdés: Átadhat-e a kft. egyik üzletrész-tulajdonosa (szintén társaság) véglegesen pénzeszközt eredménytartaléka terhére a kft.-nek? Ez a pénz felhasználható-e működésre, irodavásárlásra, kölcsön visszafizetésére?
Részlet a válaszából: […] ...eredménytartalék terhére véglegesen pénzeszközt átadni csak akkor lehet, ha azt jogszabály – ilyen címen – nevesítetten előírja.)Az üzletrész-tulajdonos kft. véglegesen pénzeszközt csak az eredménye terhére adhat át, még az általa létrehozott társaságnak is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Egyik társaságnál beltag, másiknál kültag (eva)

Kérdés: Magánszemélyként betéti társaságban beltag és egy másik betéti társaságban kültag választhatja-e az evát ott, ahol beltag?
Részlet a válaszából: […] ...Résztulajdonosi Program szervezetét is), azzal, hogy e feltétel teljesülését nem érinti az adózó tulajdonában lévő saját üzletrész, továbbá más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel (kivéve, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

A választás korlátai: egyéni vállalkozó (eva)

Kérdés: Bt. választhatja-e az evát, ha a kültag egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...tagja magánszemély (ideértve az MRP szervezetét is), azzal, hogy e feltétel teljesülését nem érinti az adózó tulajdonában lévő saját üzletrész; más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel (kivéve, ha az a Tkp-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Értékpapír fogalmának értelmezése (eva)

Kérdés: Társas vállalkozásoknak nem lehet részesedésük más társaságokban, kivéve értékpapírok. Mit jelent ez? Csak tőzsdén jegyzett részvények, vagy más rt.-k részvényeire is vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...tagja magánszemély (ideértve a MRP szervezetét is), azzal, hogy e feltétel teljesülését nem érinti az adózó tulajdonában lévő saját üzletrész, más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel (kivéve, ha az a Tkp-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Adófizetési kötelezettségek a végelszámoláskor

Kérdés: Milyen adókötelezettsége keletkezik a tagoknak és a társaságnak, ha a társaság végelszámolással megszűnik?
Részlet a válaszából: […] ...(11) bekezdésének d) pontja szerint az osztalékadó szempontjából osztalék jogutód nélküli megszűnéskor a tag (részvényes, alapító, üzletrész-tulajdonos) részére járó eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének az a része, amely meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

A törzstőke leszállításának könyvelése a tagnál

Kérdés: A kft. veszteségrendezés miatt a törzstőkét leszállította. Ezáltal a befektetőnél (a tagnál) csökken a részesedés értéke. Hogyan kell ezt a számvitelben rendezni? Van-e társaságiadóalap-korrekció?
Részlet a válaszából: […] ...történt meg, akkor a mérleg-fordulónapi értékelés során kell meggyőződni arról, hogy a tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél (üzletrésznél) az Szt. 54. §-ában foglaltak alapján kell-e értékvesztést elszámolni. A veszteség miatti tőkeleszállítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Elszámolás kilépőkkel szövetkezet átalakulásakor

Kérdés: Hogyan kell elvégezni szövetkezet átalakulása esetén a kft.-be be nem lépő üzletrész-tulajdonosok vagyonrészének értékelését? Lehet-e eltérően értékelni a belépő és a be nem lépő üzletrész-tulajdonosok vagyonát? A vagyonmérlegben mely sorokat érinti a be nem lépő tulajdonosokkal való elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...azzal kell kezdeni, hogy természetesen nem lehet eltérő módon értékelni az átalakuláskor a kft.-be belépő, illetve a kft.-be nem lépő üzletrész-tulajdonosok vagyonát.A szövetkezet átalakulása esetén is az Szt. 136-141. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni a Szöv-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Beolvadáskor mit könyvel a beolvasztó?

Kérdés: Az rt. 100 százalékban tulajdonosa a kft.-nek, amelyik beolvadt az rt.-be. Az átalakulást a cégbíróság augusztus 31-ével bejegyezte. Mit kell könyvelnie a beolvasztó rt.-nek? Ha az rt.-nél nyilvántartott üzletrész nyilvántartási értéke magasabb,mint a megszűnt kft. végleges vagyonmérleg szerinti saját tőkéje, a veszteség csökkenti-e a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a jogutód gazdasági társaság (az rt.) jegyzett tőkéjének meghatározása során figyelembe nem vehető részesedések (kft.-üzletrészek, illetve a kft.-nél lévő részvények) jogelőd rt., kft. végleges vagyonmérlege szerinti értékét az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Üzletrészvásárlás névértéken vagy piaci értéken?

Kérdés: A "C" rt.-ben két tulajdonos van: "A" rt. és "B" kft. Tulajdonosi döntések alapján "A" rt. megvásárolja "B" kft. részesedését, és így 100 százalékban tulajdonosa lesz a "C" rt.-nek. A leírt részesedés vásárlásakor a névérték elfogadható-e vételárnak, vagy szükséges a piaci érték? Ez utóbbi esetben az hogyan határozható meg, ha nem kapcsolt vállalkozásról van szó? Ha piaci értéken történik a vásárlás, hogyan kell azt az "A" rt.-nél könyvelni? Mi a teendő, ha a vásárlást követően az "A" rt. tőkét emel a "C" rt.-ben?
Részlet a válaszából: […] Az, hogy milyen értéken történik a részesedés vásárlása, az egymástól független felek közötti megállapodás kérdése. Ez adózási szempontból nem a vevőnél, hanem az eladónál jelenthet gondot, esetleg adóalap-korrekciót.Az adott esetben az "A" rt. azzal, hogy megvásárolja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
1
43
44
45
48