485 talált cikk az üzletrész kifejezésre

Kérdés: A betéti társaság átalakul kft.-vé úgy, hogy az egyik tag készpénzbefizetésével ezen tag tulajdoni hányada 50 százalékról 90 százalékra nő. El kell-e számolni azzal a taggal, amelyiknek a tulajdoni hányada lecsökken 50-ről 10 százalékra? Mi legyen az eddig megszavazott, de még ki nem fizetett osztalék 50 százalékával, az eredménytartalék felével és a közbenső mérleg szerinti nyereség 50 százalékával?

Kérdés: A kft. két tagjától az 500-500 ezer forint névértékű üzletrészt visszavásárolta 500, illetve 800 ezer forint ellenében, a törzstőkén felüli vagyonából. A visszavásárolt üzletrészek nem kerülhetnek bevonásra, mivel a kft. törzstőkéje nem csökkenhet a 3 millió forint érték alá. Két hónap után úgy döntenek, hogy a visszavásárolt 2 üzletrészt a tagok között egyenlő arányban megosztják, és a tagok részére térítésmentesen átadják. Hogyan kell ezeket a gazdasági eseményeket könyvelni? Kell-e adózni?

Kérdés: Milyen értéken kell nyilvántartani a vevőnél a vásárolt üzletrészt, ha a vételár nagyobb, mint az üzletrész névértéke, illetve ha a vételár kisebb, mint az üzletrész névértéke?

Kérdés: A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?

Kérdés: A Gt. 143-144. §-a szerint a kft. törzstőkén felüli vagyonából – a taggyűlés határozatának megfelelően – az üzletrészek legfeljebb egyharmadát megszerezheti (visszavásárolhatja). A kft. visszavásárolt saját üzletrészek alapján szavazati jogot nem gyakorolhat. A kft. a vásárlástól számított egy éven belül köteles a visszavásárolt üzletrészeket elidegeníteni, vagy a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül átadni, illetve a törzstőke csökkenésével bevonni. Abban az esetben, ha a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélküli átadás valósul meg, milyen fizetési kötelezettség terheli a társaságot és a tulajdonost?

Kérdés: A jegyzett tőke tőkekivonással történő tőkeleszállítása esetén – az arány megtartásával – csökkenteni szeretnénk a saját tőke részét képező eredménytartalékot is. Az eredménytartalék terhére történő tőkekivonással a Számviteli Levelek 41-42. számában, a 808. kérdésre adott válaszban foglalkoztak már. Az eljárás menete világos, a fizetendő szja-t illetően csupán egy utalás van az Szja-tv. 68. §-ának (2) bekezdésére. Helyes-e ez?

Kérdés: Hogyan kell értékelni és könyvelni beolvadáskor a nem megszűnő beolvasztó társaság tulajdonosánál a veszteségből adódóan alacsonyabb összegben megállapított jegyzett tőke miatti részesedéscsökkenést?

Kérdés: Egyéni vállalkozó 1994-1996. években a társasági adó alanya volt. 1996 decemberében előbb egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakult. 2002 áprilisában az alapító magánszemély a törzstőkéből az 1 millió forint névértéket 1 millió forintért egy másik magánszemélynek eladott. Kit, mikor, milyen adókötelezettség terhel?

Kérdés: Egy bt. 20 E Ft törzstőkével rendelkezik, s kft.-vé szeretne alakulni. Van kb. 8 M Ft eredménytartaléka. A kft.-hez szükséges 3 M Ft törzstőkét az eredménytartalékból kívánja feltölteni. A bt.-nek egy beltagja és egy kültagja van. A beltag az ügyvezető. Mennyi osztalékadót kell fizetnie a beltagnak? Az Szja-tv. 66. §-a szerint 20 százalékot vagy többet?

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?