476 cikk rendezése:
441. cikk / 476 Tőkeemelés az eredménytartalék terhére
Kérdés: A Gt. által kötelezően előírt tőkeemelés az eredménytartalék terhére történt. A részesedések között (a befektetőnél) milyen módon és jogcímen kell a megemelt részesedést nyilvántartásba venni? Osztaléknak minősül-e ez?
442. cikk / 476 Közhasznú társaságba történő befektetés elszámolása
Kérdés: Társaságunk közhasznú társaságot hozott létre, egy másik esetben pedig csatlakozott egy már korábban létrehozott kht.-hoz. A kht.-ket bejegyezték. Hogyan kell elszámolni a társaságunk által a kht.-k rendelkezésére bocsátott pénzeszközöket?
443. cikk / 476 Betéti társaságból kilépő tag részére fizetett összeg könyvelése
Kérdés: A bt. egyik beltagja kilépett a társaságból. A tagi betét összege: 2 beltag együtt 20 ezer forint, 2 kültag együtt 20 ezer forint. A mérleg szerinti saját tőke 33 558 ezer forint, a mérleg szerinti tartalék összege: -3821 ezer forint, a naplófőkönyv szerinti pénzügyi eredmény 30 495 ezer forint. A taggyűlés úgy határozott, hogy a kilépő tagnak visszafizeti a tagi betétjét és az üzletrészét közös megegyezés alapján összesen 40 millió forint összegben. Hogyan könyveljük a kilépő tagnak kifizetett összeget?
444. cikk / 476 MRP-szervezet üzletrészének visszavásárlása
Kérdés: Az MRP-szervezet a hiteltörlesztés időszakában, a már törlesztett hitel arányában nevesíti a megvásárolt kft. üzletrészeit a tagok között. Az MRP-ből kilépő tagok meglévő üzletrészeit az MRP visszavásárolja. Az így keletkezett kiadás az MRP-ben az alaptevékenységhez kapcsolódik-e? A megvásárolt kft. finanszírozza ugyanis az MRP-szervezetet, ahol az MRP-nek átadott összeg ugyan rendkívüli ráfordítás, de annak összegével csökkenthető az adóalap.
445. cikk / 476 Az eredménytartalék terhére leszállított jegyzett tőke kivonása
Kérdés: A gazdasági társaság leszállított jegyzett tőkéjét a tulajdonosok nem vonják ki, az eredménytartalékba helyezik. A későbbiek során ez az összeg kivonható-e az eredménytartalékból osztalékadó, illetve magánszemély esetében szja-fizetési kötelezettség nélkül?
446. cikk / 476 Értékpapír és étkezési utalvány juttatása
Kérdés: A vállalkozás munkavállalóinak természetbeni juttatásként banki értékpapírt (kötvény, befektetési jegy...), illetve étkezési utalványt kíván adni. Az értékpapír és étkezési utalvány természetbeni juttatás vagy a juttatás (értékpapír, étkezési utalvány) tartalmát tekintve jutalom, így a juttatott összeg annak adóvonzatát viseli?
447. cikk / 476 Szövetkezeti üzletrész és részvény cseréje
Kérdés: A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?
448. cikk / 476 Nonprofit szövetkezet eredményének visszaosztása
Kérdés: Alakult egy új típusú, nonprofit mezőgazdasági szövetkezet, mely a tagok által megtermelt szőlőt felvásárolja, feldolgozza és értékesíti. A gazdálkodási évben keletkezett eredményt felvásárlási jegyen mint felárat juttatja vissza a tagoknak. A 2000. év végén keletkezett adózatlan eredmény visszaosztásával nem volt gondunk, mert 2001 januárjában volt pénze a szövetkezetnek. Kiállította a felvásárlási jegyeket, amelyekből a felárat 2000. évre – időbeli elhatárolásként –, az áfát 2001. január havi visszaigényelendő tételként könyveltük le. Most viszont az a probléma, hogy nem lesz pénze a 2002. év első felében, nem tud felvásárlási jegyet kiállítani a mérleg leadásának határidejéig. Nem tudjuk, milyen formában van lehetősége a 2001. évben keletkezett eredmény visszaosztására a tagoknak a felvásárlási jegy helyett.
449. cikk / 476 Szövetkezeti üzletrészre jutó kötelezettség
Kérdés: Kérjük értelmezzék az 1992. évi I. törvény 79. §-ának (2) bekezdését. A törvényben "az üzletrész névértékét a ráeső kötelezettségek értékének levonásával" szövegrészben mi minősül ráeső kötelezettségnek? Véleményünk az, hogy ezen a pótlólagos befizetési kötelezettség nem teljesítését, vagy a veszteséggel arányos üzletrésznévérték csökkentését kell érteni.
450. cikk / 476 Visszavásárolt szövetkezeti üzletrész bevonása
Kérdés: Szövetkezetünk külső üzletrész-tulajdonosaitól az évek során visszavásárolta üzletrészüket. Mikor kell a visszavásárolt üzletrészeket bevonni? Van-e a bevonásnak végső határideje? Az üzletrészbevonással a jegyzett tőke összege lecsökken, mely hátrányosan érinti szövetkezetünket banki hitel és pályázatok igénylésekor. Van-e lehetőség arra, hogy átalakulással a bevonást elkerüljük, és a visszavásárolt üzletrészt a jogutód rt. tagjai között (volt szövetkezet tagjai) tőkearányosan nevesítsük?
