Osztalék és kamat utáni adó

Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig – bár nyereséges volt a társaság – osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?
Részlet a válaszából: […] ...szerint ott belföldi illetőséggel bíró olyan külföldi személy,amelya) az Európai Unión kívüli állammal a jövedelem- ésvagyonadók tárgyában kötött, hatályos nemzetközi szerződés szerint nem bírbelföldi illetőséggel az Európai Unión kívüli államban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Német fióktelep könyvelése, adózása

Kérdés: Magyar székhelyű kft. Németországban fióktelepet létesített, amely Németországban bejegyzett, adószámmal rendelkezik. Hogyan kell a kft.-nek könyvelnie, megjelenítenie a fióktelep gazdasági eseményeit? A bank és pénztári tételeinél milyen árfolyamot kell alkalmaznia? Mi tekinthető a német bizonylatok hiteles fordításaként? Az adóbevallásokat (áfa, szja, tao) hogyan érintik a fióktelep elszámolásai?
Részlet a válaszából: […] ...Népköztársaság és a Németországi SzövetségiKöztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki ésa vagyonadók területén, Budapesten, 1977. évi július 18-án aláírt egyezménykihirdetéséről szóló 1979. évi 27. törvényerejű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Osztrák állampolgár honoráriumának adókötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett osztrák többségi tulajdonban lévő, munkagépek kereskedelmével foglalkozó vállalkozás megbízási szerződés keretében megbíz egy osztrák állampolgárt, hogy Ausztriában és Németországban keresse meg a magyar igényeknek megfelelő új és használt munkagépeket. Tevékenységéért félévente fix összegű "honoráriumot" kap. Milyen adózási (szja-levonás, egyéb járulékok), illetve illetőségigazolási vonzata van a magyar kft.-nél ennek a kifizetésnek? Hogyan alakul az adózás, ha mérnöki tanácsadásról szól a megállapodás?
Részlet a válaszából: […] ...a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki és a vagyonadó területén Bécsben, 1975. február 25-én aláírt egyezmény kihirdetését tartalmazó 1976. évi 2. törvényerejű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Alapítvány: külföldi illetőségű előadók jövedelme

Kérdés: A kifizető Magyarországon bejegyzett – költségvetésből támogatott – alapítvány, közhasznú szervezet, amelynek célja részben a határon túli magyar diákság körében történő ismeretterjesztés. A foglalkoztatottak egy része megbízott külföldi illetőségű, ukrán, szlovák, jugoszláv állampolgár. Magyarországon csak egy-egy napot tartózkodnak konzultáció céljából. A megbízás célját képező tevékenységet saját hazájukban végzik. Helyesen járt-e el az alapítvány, hogy nem vont le személyi jövedelemadót, és nem kezelte őket biztosítottként?
Részlet a válaszából: […] ...és Ukrajna között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén Kijevben, 1995. május 19-én aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1999. évi XXX. törvény az irányadó....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Évek múltán kivett osztalék

Kérdés: A több év alatt keletkezett eredménytartalék osztalékként történő kifizetésekor milyen adókötelezettség keletkezik? Van-e valamilyen kedvezmény arra tekintettel, hogy több éven át nem vettek ki osztalékot a tagok, a részvényesek?
Részlet a válaszából: […] ...illetősége szerinti állam között a kettős adóztatás elkerülése és az adóelkerülés megakadályozása érdekében, a jövedelem és vagyonadók területén kötött egyezmény is. Az adó mértéke ilyen esetben nem lehet több, mint amennyit az egyezmény megenged. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.
1
2
3