Jogtiszta szoftverek használati joga

Kérdés: Társaságunk 36 hónapig jogosultságot szerzett jogtiszta szoftverek használatára. A 36. hónap leteltével lehetőség van az önálló licenc kivásárlására. A szolgáltatást nyújtónak milyen számlát kell kiállítania, hogyan kell könyvelni, s ennek milyen áfavonzata van?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy a jogtiszta szoftverek használati jogát a kérdező mikor szerezte meg, és a 36 hónap használati jogát előre, egy összegben megfizette-e, vagy részletekben fizette azt.A jogtiszta szoftverek használati jogát a szolgáltatást nyújtónak mindenképpen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Szerződésállomány értékesítése

Kérdés: Számítástechnikai cég tevékenységét befejezi, a vállalkozás 2001-ben megszűnik. Átalánydíjas szerződéseit (a megbízók beleegyezésével) átadja egy hasonló profilú cégnek 5 millió forintért. A szerződésállomány értékesítése milyen KSH-besorolású szolgáltatás, milyen áfa terheli? Mi a helyes számviteli elszámolás a vevőnél, illetve az eladónál?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. szolgáltatásnyújtás-definíciója eltér a hagyományos, statisztikai értelemben vett szolgáltatás fogalmától. Abból indul ki ugyanis, hogy minden adóztatható, ami forgalomképes. Ezért az Áfa-tv. 8. §-ának (1) bekezdése alapján minden tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.

Belépési díj elszámolása

Kérdés: Egy bt. bérelt irodájába Matáv-telefonvonalat szereltek be a bt. nevére. Kérdésünk az, hogy a belépési díjat és a különféle kártyaköltségeket vagyoni értékű jogként kell-e könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlanhoz nem kapcsolódó jogokat (idesorolva a belépési díjat is, mint a telefonhálózat használatáért fizetett összeget, továbbá a különféle, a telefonhálózaton elérhető kapcsolatokért fizetett csatlakozási díjakat, kártyaköltségeket) az immateriális javak közé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.

Selejtezés, káresemények elszámolása

Kérdés: Hogyan történik a selejtezés, a káresemények elszámolása?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. a selejtezésre vonatkozóan nem tartalmaz fogalmat, értelmező rendelkezést. Valójában selejtezésről akkor beszélhetünk, amikor az eszköz eredeti rendeltetésének már nem felel meg, és ezért az adott eszközt az állományból ki kell vezetni.Az új Szt. 23. §-ának (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Beruházás devizahitelének árfolyamkülönbözete

Kérdés: A 2000 januárjában megkezdett beruházás szállítói számláinak kiegyenlítésére 2000. június 1-jén devizahitelt vettünk igénybe. Az első részlet törlesztése 2001. június 1-jén esedékes. Hogyan kell elszámolni a beruházáshoz kapcsolódó devizahitel árfolyam-különbözetét, ha a beruházás üzembe helyezése 2001. decemberében megtörténik, illetve ha erre csak 2002. márciusában a mérlegkészítés időpontja után kerül sor?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához idézzük a számviteli törvény konkrét előírását. Az új Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint: az eszközök "bekerülési (beszerzési) értékének részét képezi ... a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Közműfejlesztési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: 2001-től az Szt. szerint az ingatlanhoz kapcsolódó közműfejlesztési hozzájárulás nem rendkívüli ráfordítás, hanem a beszerzési ár része. A 2000-ben megkezdett, befejezetlen beruházásnál a 2000-ben rendkívüli ráfordításként elszámolt közműfejlesztési hozzájárulást 2001-ben történő aktiváláskor a beszerzési árba át kell-e vinni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés felvetése arra utal, hogy a kérdező nem pontosan ismeri az Szt. megváltozott előírásait. Az Szt. 47-51. §-ai tartalmazzák az eszközök bekerülési értékében figyelembe veendő tételeket. Ezek között nem szerepel a közműfejlesztési hozzájárulás.Az Szt. 26....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.

Immateriális javak időbeli elhatárolása

Kérdés: A számviteli törvény [a 24. § (5) bekezdése] szerint az immateriális javak közé nem tartozó programtermékeket időbelileg el kellett határolni, és mint időbeli elhatárolást kellett "amortizálni". Mi a teendő 2001-ben?
Részlet a válaszából: […] A kérdésfeltevés nem pontos. A régi Szt. 24. §-ának (5) bekezdése szerint a 22. § (5) bekezdése szerint az immateriális javak közé nem tartozó vagyoni értékű jogok beszerzési értékét kellett időbelileg elhatárolni olyan összegben, amelyet költségként csak a mérleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.

Többlettejkvóta számviteli minősítése

Kérdés: A Tejterméktanácstól többlettejkvótát igényeltünk a 2000. évre, amelynek ellenértékét 6 hónap alatt kellett kifizetni, 2000. 10. hó és 2001. 04. hó között. Ezzel sok évre jogot szereztünk a kvóta szerinti tejmennyiség eladására. A kvóta a piacon eladható, forgalomképes. Elszámolható-e a 2000. évben az immateriális javak között, és hány év alatt kell azt költségként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre – sajnos – nem lehet egyértelmű választ adni.A 2000. évre igényelték a többlettejkvótát, amelyet alapvetően utólag fizettek, fizetnek meg. Ha ez úgy értelmezhető, hogy a 2000. évre megvásárolt többlettejkvóta alapján sok évre jogot szereztek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.

2001. évi nyitómérleg, 2001. évi éves beszámoló bázisadatai

Kérdés: A számviteli törvény változásai miatt hogyan történjen a 2001. évi nyitótételek könyvelése? Milyen rendezőtételeket kell könyvelni? Kell-e rendezőmérleg? Hogyan lehet a 2000. évi mérleg záróadatait, a 2000. évi eredménykimutatás tárgyévi adatait a megváltozott sémának, tartalomnak megfeleltetni?
Részlet a válaszából: […] 2001. január 1-jével lépett hatályba az új Szt., és egyidejűleg hatályát vesztette a számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: régi Szt.). A számvitelről szóló régi Szt. és az új Szt. előírásait összevetve megállapíthatók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.

Terven felüli értékcsökkenés a társaságiadó-alapnál

Kérdés: Módosítani kell-e a társaságiadó-alapot a terven felüli értékcsökkenéssel, illetve a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével?
Részlet a válaszából: […] A terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével csökkenteni kell az adóalap megállapításakor az adózás előtti eredményt, ha a terven felüli értékcsökkenés elszámolásakor azt csak adóalapot növelő tételként vette figyelembe az adózó. Abban az esetben, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.
1
…
31
32
33