Személygépkocsi magáncélú használata

Kérdés: Társaságunk személyautókat bérel, de saját tulajdonában is van személygépkocsi. Ezekre a személygépkocsikra engedélyezve van a magánhasználat. A személygépkocsik után társaságunk megfizette a cégautóadót. A dolgozók nem vezetnek útnyilvántartást, mivel a cégautóadó megfizetésre került. Február 1-jétől kötelező-e vezetni az útnyilvántartást? Ha nincs útnyilvántartás, akkor kinek milyen adófizetési kötelezettsége van? A gépjárművek elszámolt költségei növelik a társaságiadó-alapot? A dolgozónak keletkezik-e jövedelme, vagy a társaságnak kell a természetbeni juttatás után az adót megfizetni?
Részlet a válaszából: […] A Gjt. 17/B. §-a alapján a cégautóadót 2009. február 1-jétőla személygépkocsi tulajdonosának kell megfizetnie. Ez igaz abban az esetben is,ha a társaság a személyautókat béreli, függetlenül attól, hogy a bérbeadó magánszemélyvagy nem magánszemély. Ebből következően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Felnőttoktatás támogatása alapítványnál

Kérdés: Adott egy közhasznú alapítvány (vállalkozási tevékenységet nem végez), mely támogatást kap felnőttoktatás céljára, a támogatás felhasználható étkeztetésre és szállásköltségekre is. Az alapítvány mind az előadó tanárok, mind a tanulók étkezési és szállásköltségeit is költségként számolja el. Az így juttatott étkezés és szállás reprezentációs költségnek számít-e, kell-e utána adót és járulékot fizetni, vagy adómentes juttatás a teljes összeg? Kell-e az adómentesség miatt valami külön dokumentáció, nyilvántartás (pl. külön a tanárok, külön a tanulók költségei)?
Részlet a válaszából: […] A tanulók részre az étkeztetés és szállás biztosítása lehetadómentes juttatás az Szja-tv. 1. számú mellékletének 3.2.2. pontjában foglaltmentességi szabályok alapján. Itt feltétel, hogy a vállalkozási tevékenységetnem folytató közalapítvány a részére történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Művelési ág besorolás megváltoztatásának költségei

Kérdés: A társaság jelenleg bérelt telephelyen működik, gépeit is itt tárolja. A bérbeadó szerződésszerűen bejelentette, hogy a bérleményt egyéb hasznosítási elképzelései miatt nem kívánja a továbbiakban bérbe adni. Lehetőségként kínálkozott bérlésre, esetleg későbbi megvételre a társaság tulajdonosainak a tulajdonában álló, a szomszédos településen elhelyezkedő terület. Ezen terület jelenlegi művelési ági besorolása azonban nem megfelelő. Az érintett önkormányzat a változtatást támogatta, a szükséges tervezési munkát azonban csak abban az esetben kezdeményezi, ha a kft. állja annak a költségeit. Továbbá azt is kikötötte, hogy a kft.-hez nem köthető módosítások a Településszerkezeti tervbe, a Szabályozási tervbe, a Helyi építési szabályzatba is belekerüljenek. A kft. magára vállalta a teljes költséget. A tervezői munka egy része már 2008-ban megvalósult, másik része 2009-ben. A leírtak alapján a tervezői munka költsége a társasági adó, illetve a különadó rendszerében a részteljesítések éveiben elismert költségnek számít-e? Az áfa visszaigényelhető?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem.A szóban forgó terület művelési ág besorolásamegváltoztatásáért a kft.-nek valójában hatósági díjat kellene fizetnie (azt isa tulajdonosok helyett!) az önkormányzatnak. Ezen hatósági díjnak a kft.-néltörténő elszámolása sem minősíthető a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Magánszemélynek pénzbeli nyeremény

Kérdés: Nyereményakció keretében a zrt. meghatározott pénzösszeget szeretne nyereményként kisorsolni. A részvétel feltétele, hogy a zrt. viszonteladóinál a zrt. termékeiből meghatározott értékben magánszemély vásároljon, és a vásárlásról kiállított számlát a zrt.-nek visszaküldje. Ebben az esetben a nyeremény az Szja-tv. 76. §-a alá tartozik, és a zrt. kifizetőként 25 százalék adót von le. Hogyan történik ekkor a pénzbeli nyeremény számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 76. §-a alá a kérdés szerinti pénzbeli nyereményakkor tartozik, ha ezen paragrafus (1) bekezdésében foglaltak is teljesülnek.A magánszemély(ek)nek kifizetett pénzbeli nyeremény – akérdésben leírtak alapján – nem minősül ellenértéknek, nem tekinthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Adóellenőrzés az alapítványnál

Kérdés: Az alapítvány vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az adóellenőrzés megállapításainak könyvelésével van problémám. Idézem – kivonatosan – az adóellenőrzés vonatkozó megállapításait. "Mivel az alapítvány társaságiadó-kötelezettséget eredményező vállalkozási tevékenységet nem végez, azonban saját tőkéjének része a céltevékenysége által elért tárgyévi alaptevékenység eredménye, a revízió a jegyzőkönyvben rögzítette a megállapítások tárgyévre gyakorolt hatását, de az idevonatkozó törvények szerint társaságiadó-alapot és adót nem állapított meg. Mivel az üzemanyagköltség tekintetében nem igazolt, hogy az az alapítvány cél szerinti tevékenységének közvetlen költségeként merült fel, így azt az adózó célja érdekében felmerült költségként nem számolhatja el, tehát az adózó céltevékenysége adózás előtti eredményét ezen összeggel növelem. Nem tekintettem a számlák kifizetését természetbeni juttatásnak, csak a nem alapítvány céljait szolgáló kifizetéssel növeltem az adózás előtti eredményt. A mobil-feltöltőkártyákra kifizetett összegeket természetbeni juttatásnak minősítettem. Mivel sem a természetbeni juttatások, sem az utána a revízió által megállapított adókötelezettségek nem szolgálják a cél szerinti tevékenységet, a kettő együttes értéke növeli az alapítvány cél szerinti tevékenységének az eredményét. Ezért az adózó cél szerinti tevékenysége adózás előtti eredményét xy forinttal csökkentem (ez az szja és eho összegei), és a vz forinttal növelem (ez pedig az szja, eho és a mobilkártyák együttes összege). A hiba és a hibahatások lényegesek. Egyszeres közhasznú beszámolót készítünk, a megállapításokat a középső oszlopban szerepeltetjük, de hogyan kell a könyvelést helyesbíteni?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést azért, hogy az arra adandóválasz mások számára is egyértelmű legyen. Az adóellenőrzés megállapításaikönyvelésére vonatkozóan – véleményünk szerint – az adóhatóságnak utalniakellett volna (nem a konkrét könyvelési tételek megadására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.

Tulajdoni részesedés kivezetése

Kérdés: A társaságnak tulajdoni részesedése van egy kft.-ben. A kft. saját tőkéje veszteség miatt jelenősen csökkent. Ezért a tulajdonos 2006-2007. években értékvesztést számolt el. 2008. évben a kft. ellen felszámolási eljárást indítottak a hitelezők. A felszámoló arról nyilatkozott, hogy a kft. vagyona várhatóan nem fedezi a tartozásokat. A tulajdonos társaságnak ki kell-e vezetnie a nyilvántartásból a részesedést, vagy elegendő értékvesztést elszámolnia a felszámolási eljárás lezárásáig? Társasági adó alapjánál a 2006-2007. évi értékvesztés csökkenti-e az adóalapot, a 2008. évi elszámolás módosítja-e az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] A kft.-ben lévő részesedést a könyvviteli nyilvántartásokbólcsak akkor lehet kivezetni (megszüntetni), amikor a kft. felszámolásabefejeződött, és a kft.-t a cégbíróság a cégjegyzékből törölte. Így a tulajdonosnak a kft. üzletrészéhez kapcsolódóan 2008.évben is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.

Vállalkozási tevékenység az önkormányzatoknál

Kérdés: Milyen jogszabályi előírások vonatkoznak arra, hogy az önkormányzat vállalkozási tevékenységét milyen ismérvek alapján kell elkülöníteni az alap-, kiegészítő, kisegítő tevékenységtől? Mi a kritériuma, feltétele annak, hogy az adott tevékenység vállalkozási tevékenységnek minősüljön? Alapvetően milyen tevékenységek sorolhatók ebbe a körbe?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a választ elsősorban az államháztartás működésirendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (Ámr.), az államháztartásszervezetei beszámolási és könyvvezetési sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet (249/2000. Korm. rendelet),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 5.

Társasági adó az önkormányzatnál

Kérdés: Milyen jogszabályi előírás teszi lehetővé, hogy a vállalkozási tevékenység eredménye után ne kelljen társasági adót (esetleg különadót) fizetni, amennyiben alaptevékenységre történik a felhasználás? Milyen módon lehet a felhasználás elkülönítését dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 2. §-a rögzíti a társasági adó alanyait. Ezekközött az önkormányzat nem szerepel. Így az önkormányzat vállalkozásitevékenységének pozitív eredménye után sem kell társasági adót (éstermészetesen különadót sem) fizetni. Az Ámr. 68. §-ának (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 5.

Áfakötelezettség az önkormányzatoknál

Kérdés: Mely értékesítések áfakötelesek az önkormányzatoknál? Milyen feltételek mellett vonható le a beérkező számlák előzetesen felszámított áfája?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre pontosabb válasz adható, ha arra adunkválaszt, hogy mi nem áfaköteles az önkormányzatoknál.Az Áfa-tv. 7. §-a szerint nem gazdasági tevékenység, és nemeredményez adóalanyiságot a Magyar Köztársaság Alkotmánya által, illetőlegannak felhatalmazása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 5.

Irodalmi díj alapítása

Kérdés: Nonprofit szervezet (egyesület, alapítvány) irodalmi díjat alapítana, s ezzel együtt – adott összeget – juttatna magánszemélyeknek. Milyen dokumentumok szükségesek a díj alapításához, valamint annak adómentes juttatásként való kezeléséhez? Ha ösztöndíjat is szeretne nyújtani a szervezet, mit kell tartalmaznia az erről szóló megállapodásnak, különös tekintettel az adómentességi feltételekre?
Részlet a válaszából: […] A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvénytartalmaz szabályokat a cél szerinti juttatásokra vonatkozóan. Az említetttörvény 15. §-ának (1) bekezdése alapján a közhasznú szervezet bármely célszerinti juttatását – a létesítő okiratban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 5.
1
58
59
60
89