903 talált cikk a vállalkozási tevékenység kifejezésre

Kérdés: A társaság több évre áthúzódó ingatlanberuházást végez. A korábban megképzett fejlesztési tartalékát évente, az adott évre befejezetlen beruházási értékként elszámolt összegnek megfelelően oldja fel. Minden évben ezt a gyakorlatot folytatja, az üzembe helyezés évében is. Helyes ez az eljárás? A beruházás befejezésének van-e valahol jogszabályilag előírt határa?

Kérdés: A közhasznú besorolással rendelkező nonprofit kft. 2009. évben szakképzési hozzájárulás fizetésre kötelezett?

Kérdés: Cégünknél háromféle cégautó van: saját tulajdonban lévő, lízingelt és bérelt személygépkocsi. Ezek közül mely autóknál kell a megvásárolt autópálya-matricát természetbeni juttatásként elszámolni?

Kérdés: A kft. lakóházat vásárol, mert abban szállásadási tevékenységet szeretne végezni. A házat teljesen át kell alakítani, felújítani. Az udvaron parkolót épít. Mivel kicsi az udvar, ezért a szomszéd telken (ami a kft. tagjaié) további kiszolgálóépületet, pavilont, szalonnasütőt, medencét szeretne építeni. A munkálatokat külső vállalkozóval, részben saját anyaggal valósítja meg. Saját rezsis beruházásnak minősül-e, az áfát visszaigényelheti-e? Mi a könyvelés menete? A tagok telkén végzendő munkálatok tekintetében mi a helyzet? A tereprendezés, fák, virágok ültetése is a beruházás része? Az áfa visszajár?

Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki kizárólag ingatlan (épület) bérbeadásával kíván foglalkozni (áfaalany) mint magánszemély, teljes egészében banki hitelből vásárolt lakóingatlant. Az adásvételi szerződésben – ingatlanszakértő által becsült módon – külön-külön szerepel a lakóépület, a telek és egy 50 m2-es melléképület. Ezt a melléképületet akarja a magánszemély egyéni vállalkozásába bevinni, és bérbeadás útján hasznosítani. Véleménye szerint a költségek (ideértve a kamatráfordítást is) a becsült értékek arányában megoszthatók és elszámolhatók az egyéni vállalkozásban. A melléképületet a bérbe vevő kft. alakítja át, számolja el annak a költségeit, a megállapodás alapján, mint bérbe vett ingatlanon végzett beruházást. Az átalakítás során biztosítva lesz az elkülönült áram, víz, fűtés és egyéb működéssel kapcsolatos költségek mérése. Ezen költségeket vagy a bérbeadó fizeti és számlázza tovább, vagy a mérők a kft. nevére kerülnek, és így azt közvetlenül a kft. rendezi. Helyes a fenti gondolatmenet?

Kérdés: Társaságunknál 2005-2006. évekre terjedően átfogó adóellenőrzés volt. Az adóhatóság kiemelt ellenőrzési területe a cégautók magáncélú használatának vizsgálata volt. A vizsgált időszakban a vállalkozás tulajdonában lévő személyautók után nem fizettünk cégautóadót. A cégautó magáncélú használatát az ügyvezető írásban megtiltotta, emellett a vállalkozási tevékenység érdekében használatra átadott cégautók költségeinek elszámolásához útnyilvántartás vezetésére kötelezte a munkavállalókat. Az adóhatóság az útnyilvántartások hitelességét nem fogadja el, mert az esetenkénti tankolás napján nincs az útnyilvántartásban kiküldetés elszámolva (a tankolás a társaság székhelyén történt, ami megegyezik a cégautók tárolási helyével), illetve kifogásolja, hogy azokon nem szerepel az utazás dátuma mellett az indulás, érkezés időpontja. Magáncélú használatnak véli, ha bármely körülmény vagy dokumentum alapján megállapítható, hogy a cégautót magánszemély állandó vagy eseti jelleggel a cégautó egyéb használatától függetlenül személyes célra (is) használja vagy használhatja. Határozatában többmilliós adókülönbözettel terheli társaságunkat, amely összeg meghaladja a vizsgált időszakban elszámolt cégautó üzemanyagköltségének háromszorosát. A társaság a cégautóadó alóli mentességet a tiltó rendelkezés és az útnyilvántartások együttes meglétén kívül mivel tudja bizonyítani, ha az Szja-tv. 2004. január 1-jétől már a magánhasználat lehetőségét is adóztatható tényállásnak tekinti?

Kérdés: A kft. könyvelője azt kéri az ügyvezetőtől, hogy minden olyan szolgáltatásról és termékértékesítésről kérjenek a kft. nevére szóló számlát, amely valamilyen módon kapcsolódik a kft. tevékenységéhez, és a könyvelő majd el fogja dönteni, hogy a számlák tartalma elszámolható-e költségként. Az ügyvezető tudni szeretné, mi van abban az esetben, ha a kft. nevére kért számlákat nem számolják el költségként? A számlákat akkor is meg kell őrizni 8 évig? Lehet-e abból gondja a kft.-nek, ha a nevére kiállított, de költségként el nem számolt számlák már nem lesznek meg?

Kérdés: Az általam könyvelt kft. 32 290 Ft-ért vett éles látást biztosító szemüveget monitor használatához. Nem tudom eldönteni, hogy adóköteles vagy adómentes természetbeni juttatás. Kérem a segítségüket!

Kérdés: Társaságunk 2009-ben új üzlethelyiséget nyitott. Az új üzlet vezetőjét már 2008. évben felvettük, hogy segítsen az arculat, bútorzat kialakításában, valamint a megfelelő árukészlet megrendelésében és a megfelelő alkalmazottak kiválasztásában. Elszámolhatók-e – a költség-haszon összevetésének elve szerint – a vezető 2008. évben felmerült bér + járulék költségei 2008-ban? Ha nem, milyen módon emelhetem ki költségek közül?

Kérdés: A társaság egyik dolgozóját szaktanfolyam elvégzésére kötelezte. A tanfolyam időtartama: 2008. 10. hónaptól 2010. 02. hónapig. A tanfolyam szervezője a teljes összegről szóló számláját 2009. 03. hónapban megküldte. 2009. 04. hónapban a tanfolyamra küldött dolgozó közös megegyezéssel távozott a társaságtól. A társaság a tanfolyamszervező számláját még nem fizette ki, csökkentett összegről próbál egyezkedni. Annak tudatában, hogy a tanfolyam nem lesz befejezve, a társaság költségként teljes összegében elszámolhatja a tanfolyam díját? Esetleg természetbeni juttatásként kell adóznia?