Magánszemélynek pénzbeli nyeremény

Kérdés: Nyereményakció keretében a zrt. meghatározott pénzösszeget szeretne nyereményként kisorsolni. A részvétel feltétele, hogy a zrt. viszonteladóinál a zrt. termékeiből meghatározott értékben magánszemély vásároljon, és a vásárlásról kiállított számlát a zrt.-nek visszaküldje. Ebben az esetben a nyeremény az Szja-tv. 76. §-a alá tartozik, és a zrt. kifizetőként 25 százalék adót von le. Hogyan történik ekkor a pénzbeli nyeremény számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 76. §-a alá a kérdés szerinti pénzbeli nyereményakkor tartozik, ha ezen paragrafus (1) bekezdésében foglaltak is teljesülnek.A magánszemély(ek)nek kifizetett pénzbeli nyeremény – akérdésben leírtak alapján – nem minősül ellenértéknek, nem tekinthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Adóellenőrzés az alapítványnál

Kérdés: Az alapítvány vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az adóellenőrzés megállapításainak könyvelésével van problémám. Idézem – kivonatosan – az adóellenőrzés vonatkozó megállapításait. "Mivel az alapítvány társaságiadó-kötelezettséget eredményező vállalkozási tevékenységet nem végez, azonban saját tőkéjének része a céltevékenysége által elért tárgyévi alaptevékenység eredménye, a revízió a jegyzőkönyvben rögzítette a megállapítások tárgyévre gyakorolt hatását, de az idevonatkozó törvények szerint társaságiadó-alapot és adót nem állapított meg. Mivel az üzemanyagköltség tekintetében nem igazolt, hogy az az alapítvány cél szerinti tevékenységének közvetlen költségeként merült fel, így azt az adózó célja érdekében felmerült költségként nem számolhatja el, tehát az adózó céltevékenysége adózás előtti eredményét ezen összeggel növelem. Nem tekintettem a számlák kifizetését természetbeni juttatásnak, csak a nem alapítvány céljait szolgáló kifizetéssel növeltem az adózás előtti eredményt. A mobil-feltöltőkártyákra kifizetett összegeket természetbeni juttatásnak minősítettem. Mivel sem a természetbeni juttatások, sem az utána a revízió által megállapított adókötelezettségek nem szolgálják a cél szerinti tevékenységet, a kettő együttes értéke növeli az alapítvány cél szerinti tevékenységének az eredményét. Ezért az adózó cél szerinti tevékenysége adózás előtti eredményét xy forinttal csökkentem (ez az szja és eho összegei), és a vz forinttal növelem (ez pedig az szja, eho és a mobilkártyák együttes összege). A hiba és a hibahatások lényegesek. Egyszeres közhasznú beszámolót készítünk, a megállapításokat a középső oszlopban szerepeltetjük, de hogyan kell a könyvelést helyesbíteni?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést azért, hogy az arra adandóválasz mások számára is egyértelmű legyen. Az adóellenőrzés megállapításaikönyvelésére vonatkozóan – véleményünk szerint – az adóhatóságnak utalniakellett volna (nem a konkrét könyvelési tételek megadására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.

Tulajdoni részesedés kivezetése

Kérdés: A társaságnak tulajdoni részesedése van egy kft.-ben. A kft. saját tőkéje veszteség miatt jelenősen csökkent. Ezért a tulajdonos 2006-2007. években értékvesztést számolt el. 2008. évben a kft. ellen felszámolási eljárást indítottak a hitelezők. A felszámoló arról nyilatkozott, hogy a kft. vagyona várhatóan nem fedezi a tartozásokat. A tulajdonos társaságnak ki kell-e vezetnie a nyilvántartásból a részesedést, vagy elegendő értékvesztést elszámolnia a felszámolási eljárás lezárásáig? Társasági adó alapjánál a 2006-2007. évi értékvesztés csökkenti-e az adóalapot, a 2008. évi elszámolás módosítja-e az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] A kft.-ben lévő részesedést a könyvviteli nyilvántartásokbólcsak akkor lehet kivezetni (megszüntetni), amikor a kft. felszámolásabefejeződött, és a kft.-t a cégbíróság a cégjegyzékből törölte. Így a tulajdonosnak a kft. üzletrészéhez kapcsolódóan 2008.évben is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.

Vállalkozási tevékenység az önkormányzatoknál

Kérdés: Milyen jogszabályi előírások vonatkoznak arra, hogy az önkormányzat vállalkozási tevékenységét milyen ismérvek alapján kell elkülöníteni az alap-, kiegészítő, kisegítő tevékenységtől? Mi a kritériuma, feltétele annak, hogy az adott tevékenység vállalkozási tevékenységnek minősüljön? Alapvetően milyen tevékenységek sorolhatók ebbe a körbe?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a választ elsősorban az államháztartás működésirendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (Ámr.), az államháztartásszervezetei beszámolási és könyvvezetési sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet (249/2000. Korm. rendelet),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 5.

Társasági adó az önkormányzatnál

Kérdés: Milyen jogszabályi előírás teszi lehetővé, hogy a vállalkozási tevékenység eredménye után ne kelljen társasági adót (esetleg különadót) fizetni, amennyiben alaptevékenységre történik a felhasználás? Milyen módon lehet a felhasználás elkülönítését dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 2. §-a rögzíti a társasági adó alanyait. Ezekközött az önkormányzat nem szerepel. Így az önkormányzat vállalkozásitevékenységének pozitív eredménye után sem kell társasági adót (éstermészetesen különadót sem) fizetni. Az Ámr. 68. §-ának (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 5.

Áfakötelezettség az önkormányzatoknál

Kérdés: Mely értékesítések áfakötelesek az önkormányzatoknál? Milyen feltételek mellett vonható le a beérkező számlák előzetesen felszámított áfája?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre pontosabb válasz adható, ha arra adunkválaszt, hogy mi nem áfaköteles az önkormányzatoknál.Az Áfa-tv. 7. §-a szerint nem gazdasági tevékenység, és nemeredményez adóalanyiságot a Magyar Köztársaság Alkotmánya által, illetőlegannak felhatalmazása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 5.

Irodalmi díj alapítása

Kérdés: Nonprofit szervezet (egyesület, alapítvány) irodalmi díjat alapítana, s ezzel együtt – adott összeget – juttatna magánszemélyeknek. Milyen dokumentumok szükségesek a díj alapításához, valamint annak adómentes juttatásként való kezeléséhez? Ha ösztöndíjat is szeretne nyújtani a szervezet, mit kell tartalmaznia az erről szóló megállapodásnak, különös tekintettel az adómentességi feltételekre?
Részlet a válaszából: […] A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvénytartalmaz szabályokat a cél szerinti juttatásokra vonatkozóan. Az említetttörvény 15. §-ának (1) bekezdése alapján a közhasznú szervezet bármely célszerinti juttatását – a létesítő okiratban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 5.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás?

Kérdés: Bérelt ingatlanon 2005. évben felújítást végeztünk. A bérleti szerződés szerint a bérlő a bérleményen biztosítja az állagmegóvást, elvégzi a szükséges belső javításokat, karbantartásokat. A szerződésben az esetleges felújításról nincs szó. A felújítást (villanyvezeték cseréje) elvégeztük a bérlő tudta nélkül. A bérleti szerződést 2008 januárjában felmondtuk, a bérleményt visszaadtuk a tulajdonosának. Az 58/2002. számviteli kérdésre adott válasznak megfelelően a könyv szerinti érték kivezetését elszámolhatjuk-e terven felüli értékcsökkenésként?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban meg kell jegyezni, csak az Szt. 3. §-a (4)bekezdésének 8. pontjában meghatározott munkák számolhatók el bérbe vettingatlanon végzett felújításként és aktiválhatók ilyen jogcímen. A kérdésszerint villanyvezetéket cseréltek, amelyet – jellemzően – nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Tanulmányi szerződés alapján ösztöndíj

Kérdés: A bt. tanulmányi szerződést köt a beltag gyermekével (aki nem működik közre a cég tevékenységében) az egyetem nappali tagozaton való elvégzésére (a bt. gyógyszertárat üzemeltet, a gyermek gyógyszerész szakon tanul), melyben megállapodnak, hogy a tanuló az egyetem elvégzése után meghatározott ideig személyesen közreműködik a vállalkozásban, ennek fejében a bt. a tanulmányi idő alatt állandó havi ösztöndíjat fizet részére. Ezt a fizetett "ösztöndíjat" a cég elszámolhatja-e mint egyéb személyi jellegű ráfordítást, mert ebben az esetben a kifizetés és az utána kifizetett 11%-os egészségügyi hozzájárulás elismert költség lenne a társasági adóról szóló törvény 3. sz. melléklete B.)3. pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] Ha az iskolai rendszerű képzés költségét a kifizetőösztöndíjként kifizeti a vele munkaviszonyban nem lévő vagy nem személyesenközreműködő tag részére, akkor ez a kifizetés a diáknál adóköteles egyébjövedelem (és mint ilyen, járulékalapot képező jövedelem), és ezt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Közművesítés társasági pénzből

Kérdés: A gazdasági társaság vezetője és egyben résztulajdonosa a tulajdonát képező telekre jelzálogbejegyzést engedélyezett a társaság részére történő jelzáloghitel felvételekor. A telken megindult időközben a közművesítés. A telekhatáron belüli közművesítés számláit a társaság egyenlítette ki, az áfát levonásba helyezte. A telek lakóövezetben van, tehát lakásépítés céljára értékesíthető. A társaság lehet-e tulajdonosa a közműveknek azért, mert a vezetője engedélyezte a telekre a jelzálog bejegyzését a jelzáloghitel fedezeteként? Elválasztható-e a tulajdonjog szempontjából a közmű a telektől?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy a telek, illetve atelkek közművesítése során általában közmű nem jön létre. Így a kérdésbenszereplő közművek alatt nem tudunk mást érteni, mint a közművesítést. Közművesítés a telkek alkalmassá tétele arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.
1
59
60
61
90