2422 talált cikk a váltó kifejezésre

Kérdés: A mezőgazdasági integrációs tevékenységet folytató kft. nettó árbevétele meghaladta az egymilliárd forintot. A felvásárolt, illetve a bérnevelésből visszavásárolt baromfiállományt bérvágatja, ezt követően belföldre, illetve exportra értékesíti előhűtött, illetve fagyasztott formában, a fagyasztott terméket hűtőházban tárolja. Segítségüket kérem az elszámoláshoz! Forgalmi- vagy összköltségeljárással kell az eredményt kimutatni? Kötelező-e a készletmozgásokat havonta elszámolni, vagy dekádonként elszámolóárakat kialakítani? Kötelező-e az önköltség-számítási szabályzat?

Kérdés: "A" zrt. 100 százalékban tulajdonosa "B" zrt.-nek, "A" zrt. 90 százalékos tulajdonosa "C" zrt. "B" zrt. beolvad "A" zrt.-be. Az átalakuló gazdasági társaság tulajdonosánál, "C" zrt.-nél a rendkívüli bevételek között ki kell-e mutatni az átalakulással létrejött "A" zrt. (változatlanul működő) megszűnő részesedésére jutó saját tőke összegét, illetve a rendkívüli ráfordítások közé ki kell-e vezetni az "A" zrt. részesedésének nyilvántartás szerinti értékét?

Kérdés: A 2006. évi beszámolóban jóváhagyott osztaléknak az eredménytartalék terhére megállapított összege után 10 százalék forrásadó megfizetése mellett lehetett a házipénztár összegét csökkenteni a törvényben rögzített feltételek fennállása esetén. A beszámoló 2007. 01. 31-ével elkészült taggyűlési jegyzőkönyvében jóváhagyták a fizetni szándékozott osztalék összegét. A beszámolóban viszont a jóváhagyott osztalékot nem mutatták ki az alapítókkal szembeni kötelezettségként. A forrásadót a társaság bevallotta és befizette. A könyvelő az osztalékkifizetést közvetlenül az eredménytartalékból könyvelte 2007-ben. Ezen a címen a beszámolóban elkövetett hiba módosítható-e ismételt közzététel és a cégbírósághoz történő benyújtás útján?

Kérdés: Ingatlanberuházáshoz vissza nem térítendő támogatást kaptunk, amelyet halasztott bevételként mutatunk ki. A támogatás a nettó beruházási értéknek az 5 százaléka. Az ingatlan épületből és telekből áll. Az épületnél a maradványérték 80 százalék. Mihez kell viszonyítani a támogatás időbelileg elhatárolt összegének csökkenését? Az ingatlan bruttó értékéhez vagy a maradványértékkel csökkentett bruttó értékhez?

Kérdés: Az Szt. 25. §-ának (6) bekezdése 2005. január 1-jétől pontosításra került. E szerint a szellemi termékek felhasználási jogát az immateriális javak között vagyoni értékű jogként kell nyilvántartani. Ha előfordult, hogy a szoftver használati jogát a szellemi termékek között mutatták ki, a helyesbítést mikortól kell elvégezni?

Kérdés: Egy jogelőd nélküli kft. – 1994-ben alakult és változatlan formában működő – adózó helyesen járt-e el az elhatárolt veszteség felhasználásával 2006. évet bezárólag, a következőkben felsorolt adatok (E Ft-ban) ismeretében? Év Bevétel Nyereség Veszteség Elhatárolt veszteség felhasználása 1994 266 791 472 1995 456 284 1652 1996 237 469 3859 1997 78 620 3 281 1998 42 475 11 776 1999 39 016 5 351 2000 - 625 2001 - 267 2002 - 518 518 2003 3 687 4801 4801 2004 3 226 976 2005 2 388 2526 2526 2006 5 626 1923 1923

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó gazdasági társaság 2008-tól az evát választja. Ha nem kíván az Szt. hatálya alá tartozni, akkor nem szükséges kettős könyvvitelt alkalmaznia? Nem köteles napi pénztárjelentést sem vezetni? Mi az eltérés, hogy az evás gazdasági társaság az Eva-tv. vagy az Szt. hatálya alá tartozzon?

Kérdés: Társaságunk ipari parkba elsőnek települt be, és létesített raktározó csarnokot. A beruházás során fizetnünk kellett a vízszolgáltatónak az ipari park tulajdonosán keresztül (továbbszámlázta felénk a közműszolgáltató által igényelt összeget) közműfejlesztési hozzájárulást, kiépítettünk egy 35 kV-os elektromos vezetéket, valamint gázfogadó állomás létesítése is megvalósult. Ezenfelül útépítésre is sor került, egyrészt az ipari park területén belül (a társaságunk ingatlanán kívül), másrészt az ipari parkon kívül közúthoz csatlakozva. A fenti létesítményeket "elvileg" át kell adnunk az érintett szolgáltatóknak. A korábbi Számviteli Levelekben olvasott állásfoglalások alapján (92/2001., 499/2002., 970/2002., 1209/2003., 2486/2006.) és véleményünk szerint ezeket a létesítményeket térítés nélkül ugyan, de áfásan ki kell számlázni. Ezzel szemben az áramszolgáltató kifogásolja eljárásunkat, arra való hivatkozással (1999/172. APEH-iránymutatás), hogy társaságunk nem igényelheti vissza az áfát, ezért nem is kell azt kiszámlázni. Kérem szíves véleményüket arról, hogy a 2006. évi jogszabályi keretek között, az egyes közművek esetében külön-külön mi a követendő eljárás számviteli szempontból és áfa szempontjából (pl. áfa levonható, nem levonható), az átadást hogyan bizonylatoljuk (számla, megállapodás, egyéb)? A bizonylaton milyen értékek szerepelhetnek?

Kérdés: Mit jelent az a gyakorlati könyvelés során, hogy a kis értékű tárgyi eszköz egy összegben a felmerüléskor költségként leírható? Csak az analitikában vagy a főkönyvi nyilvántartásokban is ki kell mutatni? Vagy a beruházási számlán egyáltalán nem kell átvezetni? Hogyan jelenik meg az adózás előtti eredmény korrekciójaként? Sokféle gyakorlat van, vajon melyik a helyes, hogy a számviteli alapelvek ne sérüljenek?

Kérdés: A Számviteli Levelek 445. kérdése foglalkozott az üdülési csekk számviteli elszámolásával. Aktuálisak-e még az abban leírtak? Ha az üdülési csekk nem fedezi az igénybe vett szolgáltatást, hogyan kell számlázni? Hogyan történik a befogadónál az üdülési csekk elszámolása?