Találati lista:
1651. cikk / 2422 Építőipari gépek bérbeadása
Kérdés: A társaság építőipari gépét (földgyalut) bérbe adja egy másik társaságnak kezelőszemélyzettel. A bérleti díjról havonta állítanak ki áfás számlát. A bérleti díj tartalmazza a gép használati díját, a gépet kezelő személy (aki a bérbeadó társaság alkalmazásában áll) díját, a szükséges üzemanyag, karbantartás, javítás költségét külön elszámolás szerint. A befolyt ellenértéket a bérbe adó társaság árbevételként, fizetendő áfaként könyveli, a felmerült költségeket a megfelelő költségnemnél számolja el, azok előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezi. Helyesen járunk-e el? A kibocsátott számlán SZJ-számot tüntessünk fel?
1652. cikk / 2422 Hitelszerződés felmondása
Kérdés: A kft. Széchenyi-hitel-tartozását nem tudta kifizetni, így a hitelszerződést a bank felmondta. A bank követelése 80 százalékát a Hitelgarancia Zrt. megtérítette, majd követelését a bank faktoringcégére engedményezte. A bank a 20 százalékos követelését szintén a faktoringcégre engedményezte. Mindezt hogyan kell a könyvelésben helyesen rögzíteni, illetve milyen analitikus nyilvántartást kell készíteni?
1653. cikk / 2422 Vizitdíj elszámolása
Kérdés: A vizitdíj számviteli elszámolásával kapcsolatosan egymásnak ellentmondó szakmai iránymutatások jelentek meg. A Számviteli Levelek 157. számában a 3226. számú kérdésre adott válasz szerint a társasági formában működő egészségügyi szolgáltatóknak a vizitdíjat, az OEP-től megkapott bevételt – mint az E. Alaptól járó támogatást – az egyéb bevételek között kell elszámolniuk. Egy másik szaklap egyik számában a Háziorvos bevételei címszó alatt közzétett vélemény szerint a vizitdíjból származó bevételt, ugyanúgy, mint a "kártyapénzt", az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni, mivel az az elvégzett tevékenységgel arányosan jár, ezért a kapott támogatás szolgáltatásnyújtás ellenértékének részbeni vagy teljes megtérítését jelenti. Az egymástól eltérő tartalmú iránymutatások az iparűzési adó alapjának a meghatározását is érintik. Jogszabályi hivatkozással tegyék egyértelművé a helyes elszámolás rendjét! Ha az egyéb bevételkénti elszámolás a helyes, mutassák be a "kártyapénz" és a vizitdíj számviteli elszámolásában megjelenő eltérést eredményező jogszabályi hátteret!
1654. cikk / 2422 Kiválás: adókötelezettség megosztása
Kérdés: Év közbeni kiválás esetén meg kell-e osztani, illetve megosztható-e a jogelőd és a kiváló társaság között a társaságiadó- és az egyéb adókötelezettség a vagyonmegosztás arányában? Hogyan kell könyvelni a kiváló társaság vagyonának kivezetését a jogelőd társaságnál?
1655. cikk / 2422 Kisvállalkozás ismérvei
Kérdés: A kft. éves átlagos állományi létszáma 2004. és 2005. évben is meghaladta az 50 főt. Éves nettó árbevétele és a mérlegfőösszeg is kevesebb a 10 millió eurós értéknél. Nincs kapcsolt vállalkozása. Kisvállalkozásnak minősül-e? Kell-e innovációs járulékot fizetnie?
1656. cikk / 2422 Szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy kifizetése
Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezet vagyunk. A szövetkezeti tag rendelkezik részjeggyel, egy részük átalakított befektetői részjeggyel. A szövetkezeti tag elhunyt, örököse részére a részjegyet a mérlegzáró közgyűlést követő 30 napon belül ki kell fizetni, a részjegyre jutó növekménnyel együtt. A részjegy jegyzett tőkéből való kivezetése a cégbírósági végzés alapján lehet, amely változás bejelentésére a mérlegzáró közgyűlés után kerül sor. Milyen könyvelési feladat van 2007-ben? Hogyan kell könyvelni a részjegyre jutó növekményt? Az átalakított befektetői részjeggyel is az örökösökkel el kell számolni, még 2007-ben. Ezt hogyan könyvelem? Hogyan szerepeljen a mérlegben, mivel a jegyzett tőke változását csak 2008-ban, a cégbírósági végzés alapján tudom könyvelni? A tagsági viszony megszűnt 2007. évben. A befektetői részjegy kifizetése az alapszabály szerint 5 év múlva esedékes. Mi a könyvelési feladat 2007-ben? Be kell-e jelenteni – emiatt – a jegyzett tőke változását? A jegyzett tőkéből történő kivezetés után hogyan kell nyilvántartani?
1657. cikk / 2422 Zálogban maradt tárgyak kezelése
Kérdés: A pénzintézet és a zálogház között létrejött szerződés szerint a zálogházban bent ragadt, zálogból ki nem váltott tárgyakra a zálogház kezességet vállal, a lejáratot követően a zálogértéket, a kamatot és a kezelési költséget megtéríti a pénzintézetnek. A pénzintézet ezzel egyidejűleg átadja a zálogtárgyat a zálogháznak. Az átadásról egy jegyzék készül, a pénzintézet szerint a gazdasági esemény nem érinti az áfát. A kezesség beváltásával egyidejűleg átadott eszközökről a pénzintézetnek milyen bizonylatot kell kiállítania? Az átvett tárgyak értékesítése esetén a zálogház levonhat-e áfát? Amennyiben saját ékszer előállításához hasznosítja, van-e módja az áfalevonásra?
1658. cikk / 2422 Kamatkedvezményből származó jövedelem
Kérdés: Ha egy cég 2006 júniusában ad kölcsönt egy évnél rövidebb futamidőre egy magánszemélynek, és a kölcsönszerződés megkötésekor 6,25 százalék volt a jegybanki alapkamat mértéke, helyesen járt-e el a cég, ha a futamidő alatt végig 6,25 százalék + 5 százalékkal számolta el a kamatot, még ha közben többször is felfelé változott a jegybanki alapkamat?
1659. cikk / 2422 Visszatérés az Szt. hatálya alá (eva)
Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető bt. evaalanyisága év közben megszűnt. A bt. nyitómérlegét az Szt. 2/A. §-ában foglaltak szerint elkészítettük, a könyvvizsgálat megtörtént. A nyitómérlegben az eszközök és kötelezettségek különbözeteként keletkező saját tőkét az alábbiak szerinti részletezésben szerepeltettük: – jegyzett tőke: a tulajdonosok társasági szerződés szerinti vagyoni betétje, – tőketartalék: a korábbi évek adózott, osztalékként ki nem vett eredménytartaléka, csökkentve az evaidőszak alatt keletkezett költségekkel-ráfordításokkal (a társaság az áttéréskor nem volt kötelezett osztalékadót kiváltó adó fizetésére). Helyesen jártunk-e el a saját tőke elemeinek a fentiek szerinti megbontásánál? Ha a tulajdonosok – már az Szt. hatálya alatt – az evázott jövedelmet ki kívánják venni, könyvelhető-e a tulajdonosoknak történő átutalás tőketartalék-csökkenésként?
1660. cikk / 2422 Részben használatba vett irodaház aktiválása
Kérdés: Társaságunk kb. 5,5 milliárd forint értékben felújít egy irodaházat. Az irodaház első emeletére már megkaptuk a rész-használatbavételi engedélyt, ami jogerőre emelkedett. Az irodaház egy épület. A számlákból nem különíthető el pl. az első emelet értéke, a hitelkamatok sem bonthatók meg. Mi a teendő ilyenkor, ha a már használatba vehető rész ki van adva, és bérleti díjat fizetnek? Mi legyen az aktiválás dátuma? Aktiválható-e egyáltalán?
