Élelmiszer-szállítás alvállalkozója

Kérdés: Egy szállítmányozással foglalkozó cég élelmiszer-szállításra, logisztikai szétszórására szerződést kötött vevőjével. A szerződés szerint a szállítandó árut a fuvarozó cég az ország területén több helyszínen felszedi, beszállítja egy központi raktárba, ahol szortírozás után kisebb kamionokba továbbrakva a végső helyszínre továbbszállítja, és átadja a vevő által megjelölt vállalkozásnak. A fenti szolgáltatáshoz a fuvarozó cég alvállalkozó-fuvarozót vesz igénybe, de nem a teljes feladatra, csak résztávolságra, például a központi raktárba történő beszállításra. Tekinthető-e a fenti ügylet alvállalkozói teljesítménynek, ha az adózó alvállalkozói szerződést köt a fuvarozójával, a vevővel kötött szerződésben pedig szerepel, hogy a fuvarozó alvállalkozót vehet igénybe? Milyen főkönyvi számlán kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelműen megállapíthatónak kell lennie, hogy a fuvarozó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában. Ezen követelménynek a fuvarozó által a megrendelő részére kiállított számla egyértelműen megfelel, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.
Kapcsolódó címkék:  

Kisvállalati adóalap

Kérdés: Társaságunk 2013. év óta kivaalanyként teljesíti adókötelezettségét. Kérdésünk a 2015. éves bevallás miatt benyújtandó 15KIVA-02. lapjának 10. sorához kapcsolódik.
Sorszám Kisvállalati adóra vonatkozó adatok Adatok
ezer forintban
1. Pénzeszközök tárgyévben
kimutatott összege 25 071
2. Pénzeszközök tárgyévet megelőző
évben kimutatott összege 9491
3. Pénzforgalmi szemléletű
eredményt csökkentő tételek 32 882
4. Pénzforgalmi szemléletű
eredményt növelő tételek 11 063
5. Korrigált pénzforgalmi
szemléletű eredmény -6239
6. Személyi jellegű kifizetések 14 282
8. Kedvezményezett foglalkoztatott
után érvényes kedvezmény 29
9. Kisvállalati adó számított alapja 14 253
10. A beszerzett tárgyi eszköz aktivált
értékével kapcsolatos kifizetések?
11. A Katv. szerinti külföldön
adóztatható adóalap -
12. Megállapított kisvállalati adó?
A hivatkozott lap 5. sorában negatív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredményt kapunk a pénzeszközök változása és a csökkentő/növelő tételek egyenlegeként: -6239 E Ft. A személyi jellegű kifizetések 7. sorában 14 282 E Ft szerepel, amely így az adófizetési kötelezettség alapja lenne, csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatottal. 2013. évben a korrigált pénzforgalmi eredmény pozitív volt, 3381 E Ft értékben, viszont a 2014. éves elszámolásban -11 027 E Ft lett, melyet elhatárolt veszteségként tartunk nyilván. Tudomásunk szerint az elhatárolt veszteséget a keletkezést követő évben, és csak pozitív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény esetén lehet felhasználni, emiatt esetünkben 2015. évben nem írhatunk semmit a 6. sorba! Viszont a Katv. speciális rendelkezést ír elő az adózó által végrehajtott beruházásokkal kapcsolatban, emiatt a kérdésünk a 10. sorhoz kapcsolódik. Mivel 2015. évben volt egy tárgyieszköz- (ingatlan-) beszerzésünk, melyet pénzügyileg ki is fizettünk, és aktiváltuk a számviteli nyilvántartásunkban (12 700 E Ft), a 10. sorba be lehet-e állítani ezt a tárgyieszköz-beszerzést, ami csökkenti a személyi jellegű kifizetések utáni adóalapot, annak ellenére, hogy a korrigált pénzforgalmi eredmény NEGATÍV?! Ugyanis erre vonatkozó egyértelmű információt sem a törvényben, sem a kitöltési útmutatóban nem tudtunk értelmezni, miszerint csak pozitív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredménynél lehet a tárgyieszköz-beszerzést betenni, vagy negatív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény esetén is. Ha lehetőség van a 10. sorba beírni, akkor a teljes 12 700 E Ft beírható-e, vagy csak a 2014. évi -11 027 E Ft erejéig?
Részlet a válaszából: […] A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) elő­írása szerint az elhatárolt veszteségből felhasználható a következő adóévek adóalapjának (és nem a pénzforgalmi szemléletű adóalaprésznek) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.
Kapcsolódó címke:

Működésiköltség-hozzájárulás

Kérdés: A kft.-ként működő szójababtermelői csoport tagjai a társaságon keresztül forgalmazott termék értéke után működésiköltség-hozzájárulást fizetnek. Ezt a tényt a társasági szerződésben rögzítették. Ki kell-e számlázni a költség-hozzájárulást, illetve terheli-e áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésben a működésiköltség-hozzájárulás összegét a társaságon keresztül forgalmazott termékek értékének arányában (tehát változó összegben) állapította meg, akkor annak összege nem tekinthető a költségek (ráfordítások) ellentételezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Pályázathoz kapcsolódó szolgáltatás elszámolása

Kérdés: A kft. pályázatot nyert "versenyképes üzleti környezet fejlesztése" témában. A projekt elszámolható költségei között szerepeltek hardver- és szoftvertechnológiai fejlesztések, ezekhez kapcsolódóan igénybe vett szolgáltatások, bérek és járulékok. A projekt elszámolása megtörtént, a támogatási összeget kiutalták. Dönthet-e úgy a kft., hogy a pályázat keretében elszámolt szolgáltatást ráaktiválja egy szoftverfejlesztésre, együtt tartja nyilván, és értékcsökkenést számol el arra?
Részlet a válaszából: […] ...növelték a technológiai fejlesztés keretében, akkor minden olyan tétel, amely ezen eszközök bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének növelését eredményezte és az adott eszközhöz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.
Kapcsolódó címke:

Mikrogazdálkodói beszámoló, főkönyvi könyvelés

Kérdés: A mikrogazdálkodói beszámolót készítő kft.-nek kell-e számviteli politikát készítenie? Ha áttér erre a beszámolóformára, akkor a könyvelés során a főkönyvi számokat meg kell-e változtatni, vagy használhatók a normál egyszerűsített éves beszámolónál alkalmazott számlaszámok?
Részlet a válaszából: […] A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról a 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) rendelkezik. A Korm. rendelet 3. §-ának (3) bekezdése szerint: A mikrogazdálkodó számviteli politikát nem készít. Ebből egyértelműen az következik, hogy nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.
Kapcsolódó címke:

Vásárlási utalvány mint termék

Kérdés: Vállalkozásunk ajándékvásárlási utalványokat szeretne értékesíteni, amelyeket a vásárlók a lejárati időn belül a boltjainkban levásárolhatnának. Vállalatirányítási rendszerünkben az alábbi fejlesztés elvégzésével tudnánk a folyamatot létrehozni: Létrehoznánk egy "vásárlási utalvány" nevű cikket, mely rendelkezne azokkal a tulajdonságokkal, amelyek alapján megvalósítható lenne a szigorú számadás alá vonás, az egyedi, a sorszám szerinti nyilvántartás. Amikor a vevő vásárolna ilyen utalványt, kiállítanánk róla egy áfás számlát, termékértékesítésről. Amikor beváltja, levásárolja az utalványt, akkor a számlán megjelenne a vásárolt áru, mint fizetendő nettó érték, áfa és bruttó érték, és a beváltott utalvány, az utalványon szereplő részletezéssel? Tehát nem úgy kezelnénk, mint pénzt helyettesítő eszközt, hanem mint egy árucikket? Az eljárás jogszerűségéről melyik jogszabály rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] Teljes terjedelemben idéztük a kérdést, annak a bemutatása érdekében, hogy az Olvasó számára egyértelmű legyen a válaszunk. Szívesen válaszolunk azoknak is, akik nem számviteli szakemberek, de ha számviteli elszámolást érintő kérdést tesznek fel, azt előzetesen beszéljék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.
Kapcsolódó címke:

Mikrogazdálkodói beszámoló, devizaszámla-csökkenés

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámoló választása esetén a bekerülő devizaösszeget az MNB teljesítés napján érvényes árfolyamán könyveljük, illetve vásárlás esetén amennyiért vettük. A csökkenések könyvelésének szabálya azonban nem egyértelmű. [A kérdező idézi a 398/2012. Korm. rendelet 11. §-ának (6) bekezdését.] Mit jelent a könyv szerinti árfolyam? Ha a FIFO szerint könyvelek, helyesen járok el?
Részlet a válaszából: […] ...FIFO-módszerhez, abban tér el attól, hogy nem ír elő kötelezően felhasználási sorrendet. A FIFO-módszer mellett a példaként hozott két változat közül csak a második megoldás választható (a FIFO-módszer kötelező sorrendet ír elő).Abban az esetben, ha viszonylag sok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó osztaléka

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó gazdasági tevékenységéről egy teljes gazdasági évben az alábbi adatok állnak rendelkezésre. Jól határoztuk-e meg az egyéni vállalkozónak a tárgyévi eredménye után kifizethető osztalékát, melyet a kivétel során véleményünk szerint egyéb be nem számító kiadásként kell könyvelni? Az osztalék utáni százalékos egészségügyi hozzájárulás kifizetését külön kell rendezzük, mely az egyéni vállalkozás költsége.
Megnevezés
1. Adóalapba beszámító bevétel 795 000
2. Kisvállalkozói kedvezmény 30 000
3. Bevétel a növelő-csökkenő tételek után 765 000
4. Felmerült összes elismert költség 747 255
5. Jövedelem 17 745
6. Vállalkozói személyi jövedelemadó (10%) 1775
7. Adózás utáni vállalkozói jövedelem (2+5) 47 745
8. Kizárólagos üzleti célt szolgáló tárgyévben beszerzett eszközök értéke 25 720
9. Vállalkozói osztalékalap 22 025
10. Vállalkozói osztalékalap adója 16% 3524
11. Vállalkozói szja (6+10) 5299
12. Kifizethető osztalék (be nem számító kiadás) (1-4-11) 42 447
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyévi eredménye után kifizethető osztalék megállapításnál a 7. sor adata nem pontosan lett megállapítva, emiatt a további adatok változnak.Helyesen a 7. sor: Az Szja-tv. 49/B. §-ának (18) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó adózás utáni jövedelme egyenlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.

Végső fogyasztó a helyi adónál

Kérdés: Társaságunk földgáz-kereskedelmi tevékenységet végez. Ennek keretében olyan társaságok számára is értékesít gázt, amelyeknek több településen is van telephelyük (gyártócsarnok, erőmű). Az általunk értékesített földgáz vételezése a vevő egyes önkormányzatoknál lévő telephelyein történik. A helyiadó-törvény értelmében az energiakereskedő esetén telephelynek számít azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a földgáz értékesítése a végső fogyasztó részére történik. A helyiadó-törvény azonban nem határozza meg a végső fogyasztó fogalmát, emiatt kérdéses, hogy a különféle ipari fogyasztók végső fogyasztónak minősülnek-e? Ha igen, akkor azok telephelyei szerinti településen keletkezik-e számunkra adókötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozások. Ezért a kérdésben említett ipari felhasználók (erőművek, gyártóművek) – lévén a földgázt nem értékesítik változatlan formában tovább – a földgáz-értékesítő társaság szempontjából a Htv. értelmében végső fogyasztónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.
Kapcsolódó címke:

Forintra átváltott CHF-alapú hitel

Kérdés: A kft. tulajdonában lévő ingatlanra felvett CHF-alapú hitelt 2015. 02. 01. napjával forintra átváltották. A tisztességtelenül felszámított összeg a társaságnál a pénzügyi műveletek bevétele vagy rendkívüli bevétel lesz?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy a CHF-alapú hitel mérlegfordulónapi értékelésekor a tisztességtelen árfolyam alkalmazásából adódó különbözet jellemzően a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között került elszámolásra, de a pénzügyi műveletek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.
Kapcsolódó címke:
1
84
85
86
243