Találati lista:
141. cikk / 195 Importált termék áfája
Kérdés: Harmadik országból érkező árut Magyarországon építenek be egy Luxemburgba, Svájcba vagy az USA-ba kiszállítandó termékbe. Az áru pro forma számlával érkezik be Magyarországra, de az áru ellenértékét nem a hazai cég egyenlíti ki (mivel nem is lesz az itteni cég tulajdonos). A késztermék számlázásában csak a hazai előállítású vázszerkezet szerepel, és úgy szállítják ki egy másik tagállamba vagy a Közösség területén kívülre. A vámhivatal az árukat szabad forgalomba helyezte, és a vámhatározaton tájékoztató adatként rögzítette az áfa összegét. Be kell-e vallani ezt az áfát annak ellenére, hogy a hazai cég nem válik a bejövő termék tulajdonosává? Ha igen, hogyan? Van-e eltérés a 2004. május 1-je előtti és utáni helyzetben?
142. cikk / 195 Helyesbítő számla alapján az áfa visszaigénylése
Kérdés: Kiskereskedelmi tevékenységet folytató adóalany a nagykereskedőtől helyesbítő számlát kap 1999. évre vonatkozóan. Kiderült, hogy az akkoriban 12%-os áfakulccsal és ITJ-számmal számlázott termék (a vámhatóság véleménye alapján) helyesen a normál kulcsba tartozott volna. A nagykereskedő szerint az utólag áthárított áfa az állami adóhatóságtól visszaigényelhető. Igaz ez?
143. cikk / 195 Személygépkocsi-vásárlás az unión belülről
Kérdés: Bt. vagy kft. unión belülről vásárolna saját célra személygépkocsit. Kell-e közösségi adószámot kérni, ha a vállalkozásnak egyébként csak belföldi értékesítései vannak? Ki fizeti az adót az új és a használt autó után? A számlán szerepel-e az áfa összege, vagy csak a nettó érték? Milyen bevallási és fizetési kötelezettsége van a vállalkozónak? És ha magánszemély vásárol? Mindkét eset legyen példával illusztrálva!
144. cikk / 195 Vámszabad terület
Kérdés: Elvesztette-e a vámszabad területi jogállását (2004. május 1. előtt) az a vállalkozás, amely egy megrongálódott járművet belföldön értékesített (javítás helyett)?
145. cikk / 195 Uniós anyagbeszerzéshez kapcsolódó termékdíj
Kérdés: Melyik a helyes eljárás az uniós anyagbeszerzésekhez kapcsolódó csomagolási termékdíjjal kapcsolatban? Az anyagbeszerzés termelési célra történik, az anyagok beérkezésekor az anyagok csomagolása (kartondoboz, műanyag tasak) hulladékká válik. Az uniós csatlakozás előtt a csomagolás termékdíját a vámértékben növelő tényezőként kellett figyelembe venni, és így a vámáru áfaalapjában is benne volt. És hogyan van ez 2004. május 1-jétől?
146. cikk / 195 Visszatérített vám könyvelése
Kérdés: 2003 novemberében VPOP-határozat alapján vámot, illetve áfát fizettünk importáru után. A vámot anyagköltségként, illetve elábéként könyveltük. Nincs folyamatosan vezetett nyilvántartás. December 31-én nem volt raktáron egy tétel sem ebből a beszerzésből. 2003 decemberében vám-visszatérítési igényt nyújtottunk be. A VPOP 2004 januárjában határozatban közölte a visszatérített vám- és áfaösszeget. Hogyan kellett ezeket a tételeket könyvelni?
147. cikk / 195 Tagállambeli partnernek nullakulccsal való számlázás
Kérdés: Egy EU-tagállambeli adóalanynak a felé értékesített áru esetén mely esetekben számlázhatok nullaszázalékos adómértékkel?
148. cikk / 195 Magyarországra nem érkezett áru áfája
Kérdés: A hazai adóalany egy külföldi cégtől vásárol bizonyos termékeket, melyek előállításához szükséges szerszámgépet is számlázza a külföldi társaság a cég felé. Ezeket a termékeket azután egy vámszabad területi társaság részére adják el. A szerszámgép ténylegesen nem jött be az országba. Hogyan kezelhető a külföldi cég által leszámlázott szerszámköltség (importszámla), melyet a társaság továbbszámlázott a vámszabad területi társaság részére, elsősorban áfa és bizonylatolás szempontjából?
149. cikk / 195 Export-import fogalma
Kérdés: Az Szt.-t módosító 2004. évi XCIX. törvényt olvasva, úgy tűnik föl, változott az exportértékesítés és az importbeszerzés fogalma. Ezen változások azonban nem jelentenek közeledést az Áfa-tv. szerinti exportértékesítéshez, importbeszerzéshez. Igaz ez?
150. cikk / 195 Külföldön történő termékértékesítés áfája
Kérdés: A devizabelföldi "A" cég szállítási szerződést köt a szintén magyar "B" céggel Oroszországból importálandó termék szállítására. Az "A" cég orosz-ukrán határparitáson adja el a terméket "B" cégnek. "B" cég vállalja az ukrán szakaszon történő fuvarozás költségeit, majd az árut a magyar határon belföldiesíti, megfizetve a vámkezeléssel kapcsolatos minden költséget, a termékre, illetve a fuvarra jutó áfát is. Ezt követően a terméket belföldön értékesíti. "A" cég ez esetben kiállíthat-e devizában meghatározott, áfamentes számlát "B" cég részére, ami alapján a vámkezelés és az importáfa megfizetése történik?
