Fuvarköltség lehet-e elábé?

Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol Európából és a tengerentúlról. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában (tehát az eladási ár része) szerepel a fuvarköltség, a vámköltség, a vámkezelési díj is. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként? Ugyanis sérelmes részünkre, hogy az árbevételben benne van, a készletben nincs, így nagyobb az iparűzési adó alapja.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük, nem a szabályozás hibája, hogya fuvarköltség nincs benne a készlet értékében. Erről csak a kérdező társaságtehet. Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján az eszköz (az adottesetben az áru) bekerülési (beszerzési) értéke magában foglalja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Iskolatámogatás

Kérdés: A kft. a helyi iskolát támogatná azzal, hogy sportfelszerelést vásárol részükre. Ha a cég a saját nevére kéri a számlát, hogyan tudja elszámolni? Van-e egyéb vonzata?
Részlet a válaszából: […] A cég nevére szóló számlával vásárolt sportfelszerelést avásárolt áruk között kell a beszerzéskor állományba venni. Amennyiben már avételkor eldöntött az, hogy az így vásárolt sportfelszereléseket a helyiiskolának átadják, akkor a számlában előzetesen felszámított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Importált, de az országba be nem hozott termék könyvelése

Kérdés: Ha egy cég harmadik országból vásárol árut, de az Magyarországra nem érkezik meg, hanem az EU más tagországába, és ott kerül értékesítésre, akkor milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni és milyen igazolásokkal kell rendelkezni? Ha ez az áru részben Magyarországra kerül és itt értékesítik, akkor milyen könyvelési tételek vonatkoznak rá, és milyen igazolással kell rendelkeznie? Ha az uniós országban adószámot kell kérni, akkor mit kell könyvelni ott és idehaza? Számlázhat-e a magyar cég itthonról exportként az Unióba úgy, hogy az áru nem érkezik be az országba?
Részlet a válaszából: […] A válaszadásnál előre kell bocsátani, a számvitelielszámolás követelményei esetenként lényegesen eltérnek az Áfa-tv.követelményeitől, előírásaitól. Ha a cég harmadik országból vásárolt árut, és ez az áru akülföldivel kötött szerződés szerint a magyar cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Árfolyam-különbözet fedezete

Kérdés: Devizaszámla vezetése esetén a külföldi pénzeszközre szóló követelés kiegyenlítésekor befolyt devizával történik a külföldi pénzeszközre szóló kötelezettség kifizetése. Mivel könyvelni forintban kell, ezért minden esetben árfolyam-különbözet keletkezik, amelyet könyvelni kell. Tegyük fel, ugyanannyi deviza folyt be, mint amenynyit kifizettünk. A devizaszámla egyenlege nulla, de van árfolyam-különbözet. Mi ennek a fedezete? Ha ez nyereség, miből adózza le a társaság, illetve hogyan lehet azt osztalékként kifizetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első elolvasása alapján valóban felmerül a kérdés,hogy a devizaárfolyam-változás eredményre gyakorolt, forintban kimutatotthatásának forintban mi a fedezete?Kérdés lehet az is, hogy az árfolyamváltozásnak azeredményre gyakorolt hatása tartósan jelentkezik-e, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Vásárolt készletek selejtezése

Kérdés: Cégünk divatáru forgalmazásával foglalkozik. Sok termékünk egy idő után eladhatatlanná válik. Hogyan történik a selejtezés könyvelése, ha a cég az árubeszerzést közvetlenül az ELÁBÉ-ra számolja el, folyamatosan nem vezet készletnyilvántartást, a leltárkészletet év végén vezetjük át a 2. számlaosztályba? A készletselejtezésnek van-e társaságiadó-alapot módosító hatása? Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 56. §-ának (2) bekezdése alapján a vásárolt készletbekerülési értékét csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni, ha a készlet avonatkozó előírásoknak (például szakmai előírás), illetve rendeltetésének nemfelel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Reexporthoz kapcsolódó fuvarköltség

Kérdés: A 922. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem, amennyiben egy cég külföldön vásárolja és adja el a terméket, de a felmerülő – külföldön teljesített – fuvar költségeit magára vállalja, csökkenthető-e annak összegével az elszámolt exportárbevétel?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 74. §-ának (3) bekezdése alapján az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási költség számlázott, fizetett forintösszege, illetve valutával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

Vásárolt készlet miatti adóalap-növelés

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető társaságnak a 2000. december 31-én az egyszerűsített mérlegben kimutatott vásárolt, kifizetett, nem beruházási célú készlet értékével a 2000. évet követő három adóév alatt, egyenlő részletekben növelnie kell az adóalapot, azaz évenként egyharmadát be kell állítania a társaságiadó-bevallásba. Mi a helyzet akkor, ha áttér a kettős könyvvitelre?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 29/C. §-ának (5) bekezdése tartalmazza a kérdésben hivatkozott rendelkezést. Ez az előírás szól arról is, mi a teendő akkor, ha az adózó megszűnik, átalakul (növelni kell az adózás előtti eredményt a megszűnéskor, az átalakuláskor az adóalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Reexport elszámolása

Kérdés: Kereskedelmi cég a külföldi kikötőben vásárolt áruját egy másik, szintén külföldi országban értékesíti. Exportárbevétel-e az így realizált bevétel?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 74. §-ának (2) bekezdése alapján az exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni a vásárolt termék – külföldi vevőnek – külkereskedelmi áruforgalomban külföldre, illetve külföldön történő értékesítésének ellenértékét, függetlenül attól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

A munkaruha-juttatás közterhei

Kérdés: A munkaruha-juttatást milyen közteher terheli (szja, tb)? Egy bt. beltagja – aki saját maga teherautót is vezet, de egyszemélyben a bt. képviseletében is eljár – milyen munkaruhát vehet magának, s mi után kell szja-t és tb-t fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.24. pontja alapján adómentes a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termék. A munkaruházati termék akkor adómentes, ha megfelel az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontjában előírtaknak. Ez utóbbi szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Magánszemélytől vásárolt személygépkocsi értékesítésének áfája

Kérdés: Betéti társaságunk magánszemélytől adásvételi szerződéssel vásárolt 2 millió forint értékű személygépkocsit. Két év múlva 1,2 millió + 300 E Ft + áfa összegért a gépkocsit eladta. Az összes áfa befizetendő áfa lesz? Van-e valamilyen különleges adózás amiatt, hogy használtan, magánszemélytől vette a bt. a személygépkocsit?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. XV. fejezetében szereplő különbözet szerinti adózási eljárással adózni csak az jogosult, aki adófizetésre nem kötelezett személytől vásárol fel annak érdekében, hogy a felvásárolt árut továbbadja. Tipikusan ilyen személyek a lakosoktól való felvásárlással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.
1
3
4
5