Árukészlet az egyéni vállalkozónál

Kérdés: Hogyan befolyásolja az év végi árukészlet az egyszeres könyvvitelt vezető egyéni vállalkozó eredményét? Év közben a vásárolt áru teljes összegben csökkenti az adóalapot, vagy itt is van adóalap-módosító tétel? Hogyan kell pontosan megállapítani az egyéni vállalkozó adóalapját?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. a vállalkozói költségek költségelszámolásáról a 11. számú mellékletben rendelkezik. Az I. Jellemzően előforduló költségek 1. pont szerint az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el az évközi árubeszerzésre fordított kiadást, tehát az árubeszerzése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Cégautóadó a gépjármű-kereskedő cégnél

Kérdés: 2012. 04. hónapban vásároltunk egy új személygépkocsit továbbértékesítési céllal. A készletek között vettük állományba. Ezt az autót 2012. 08. hónapban átminősítettük a tárgyi eszközök közé, mert bérbeadás útján jobban tudjuk hasznosítani. Saját névre forgalomba helyeztük. Melyik hónaptól vagyunk kötelezettek cégautóadót fizetni? Cégünk használt gépjárművek értékesítésével is foglalkozik. Főleg új gépjármű beszámítása során vesszük meg azokat. A beszámítást követően a forgalmi engedélybe is bekerülünk, mint tulajdonos. Ezeket az autókat a használtgépkocsi-készletek között tartjuk nyilván. Az autók nem kerülnek a forgalomból kivonásra, költséget, értékcsökkenést nem számolunk el. Van-e ezen autókra cégautó­adó-fizetési kötelezettségünk?
Részlet a válaszából: […] A cégautóadóval kapcsolatos előírásokat a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) tartalmazza. A törvény alapján cégautóadó-köteles az a személygépkocsi, amely nem magánszemély tulajdonában áll. Az adó alanya a személygépkocsi hatósági nyilvántartás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Vásárolt vagy saját előállítású termék

Kérdés: A vállalkozás külföldi piacra szállít gépalkatrészt. A gyártáshoz tervrajzot biztosít, annak alapján egy magyar vállalkozás legyártja, egy másik kft. felületkezeli, és az így készre gyártott terméket a vállalkozás szállítja a megrendelőhöz. Mivel a megrendelő vállalkozás sem anyagot, sem egyéb szolgáltatást nem ad a termékhez, ott a fenti termék minden munkáját áruként könyvelik. Helyesen járnak el?
Részlet a válaszából: […]  A gyártáshoz szükséges tervrajz elkészítése nem tekinthető agyártási folyamat részének, annak az előállítási, beszerzési költségeit afelmerülés időszakában kell az igénybe vett szolgáltatások költségei között akérdés szerinti vállalkozásnál elszámolni, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

Kiszerelt termékek bekerülési értéke

Kérdés: Növényvédőszer-kereskedelemmel foglalkozó kft. kiszerelőüzemet létesít. A nagy tételben (tartályban) megvásárolt növényvédő szert gépsoron átcsomagolja, és kisebb szerelésben továbbértékesíti a nagy- és kiskereskedelmi egységeiben. A csomagoláshoz kupakot, flakont, címkét, fóliát vásárol. A beszerzett növényvédő szer árubeszerzésnek vagy anyagköltségnek minősül? A felhasznált csomagolóanyagot hogyan könyveljük? A kiszerelt terméket saját termelésű készletként kell nyilvántartani és könyvelni? A kiszerelt termék bekerülési értékét hogyan határozzuk meg?
Részlet a válaszából: […] A választ a számviteli törvény vonatkozó előírásaivalkezdjük.Vásárolt készletek azok, amelyek a beszerzés és azértékesítés között változatlan állapotban maradnak (ilyenek az áruk), bárértékük változhat. Változatlannak minősül a termék állapota akkor is, ha azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.

Előfizető-gyűjtés

Kérdés: Ügyfelünk időszakos lap kiadásával foglalkozik. Mivel újonnan induló lapról van szó, most még jelentős mennyiségű – előfizetők bevonását célzó – ingyenes példány terjesztése a jellemző. A lapokat átvételi elismervény ellenében (ingyen) átadják a terjesztő cégnek, amely az átvett példányok után csak terjesztési díjat számláz a kiadónak. A lapkiadótevékenység elszámolása a következő: – a nyomdában elkészült lapokat készletre vesszük, – a terjesztők által a lehetséges előfizetők részére ténylegesen átadott példányokat számlázzuk a terjesztőknek 100 százalékos engedménnyel, – a megmaradt példányokat visszavesszük és selejtezzük. Kérdésünk: a leírt módon történő eljárás megfelel-e a számviteli és adózási előírásoknak?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem felel meg!Valójában miről van szó? A terjesztők az induló időszakoslap azon példányait, amelyekkel új előfizetőket kívánnak bevonni, térítésnélkül eljuttatják a jövőbeni, a remélt előfizetőkhöz, vevőkhöz. (A terjesztőkáltal felszámított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Engedmény termék átadásával

Kérdés: Az egyik kereskedelemmel foglalkozó ügyfelem bizonyos áru vásárlásakor a nagykereskedőtől oly módon kap engedményt, hogy az eladó a megvásárolt áruhoz – engedményként – egy másik árut csatol. A nagykereskedő a csatolt áruról is szabályos számlát állít ki azzal a megjegyzéssel, hogy a számla ellenértéke pénzügyi teljesítést nem igényel. Helyes-e az ily módon nyújtott árengedmény? Árengedménynek tekinthető-e a jelen tranzakció? Amennyiben igen, a gazdasági esemény milyen könyvelési tétellel dokumentálandó?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a rövid válasz az, hogy a nagykereskedő nemengedményt dokumentált, hanem térítés nélküli eszközátadást. (A számlaellenértéke pénzügyi teljesítést nem igényel, tehát térítés nélküli!)Az engedménynek különböző formái lehetnek. Az engedményfejében másik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.

Beszerzéshez kapcsolódó szállítási költség

Kérdés: Kínai partnerünktől vásárolt áru teljesítési helye egy adott kínai kikötő, a teljesítés időpontja: 2009. 12. 08. Az áru 2010. 01. 26-án érkezett meg a magyarországi rendeltetési helyre. A kikötőbe rakodástól a fuvarköltség társaságunkat terheli. Az áru beszerzési árába a fuvarköltséget nem tudjuk beszámítani, mivel nincs olyan megbízható számítás, amely lehetővé tenné a sokféle árura történő felosztását. Helyes-e az az eljárás, ha az úton lévő készletre jutó fuvarköltséget teljes egészében 2010. évre számoljuk el? Tehetjük-e ugyanezt például a vámmal és egyéb kapcsolódó díjakkal, amelyeket a VPOP 2010-ben állapított meg?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a beszerzés időpontja 2009. 12. 08., mivela teljesítés helye a kínai kikötő és a kínai kikötőben történő berakodástól afuvarköltséget a kérdező társaság viseli. Így az árubeszerzést 2009. évrekellett könyvelni, függetlenül attól, hogy az áru a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.

Zálogtárgyak értékesítése

Kérdés: A kft. használt műszaki cikkek árusítását, cipőkellékek értékesítését, zálogban maradt tárgyak értékesítését végzi. A zálogtárgy átvételekor a zálogba adó beleegyezésével írásban rögzítjük a zálogba adó adatait. A zálogtárgy beadásakor társaságunk a takarékszövetkezet bevonásával hitelt folyósít a zálogba adónak. Ha a magánszemély visszajön a zálogtárgyért, és visszahozza a felvett hitel összegét, akkor társaságunktól visszakapja a zálogtárgyat. Ha ez nem történik meg, a zálogtárgy nálunk marad, amit értékesítünk. Mi után kell megfizetni az áfát? Mi a könyvelés bizonylata? A társasági adónál mit számolunk el költségként? A használt termékek után az áfa fizetése már eddig is a különbözet szerint történt. Zálogtárgyak esetében is választhatnánk a különbözet szerinti adózást? Ha igen, akkor be kell-e azt jelenteni az adóhivatalnak?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre adandó válasz valójában a vonatkozó törvényi előírásokbólkövetkezik:A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló1996. évi CXII. törvény (Hpt.) melléklete szerint pénzkölcsönnyújtásnak minősüla zálogkölcsön nyújtása. A Hpt. 3. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Profilmegszüntetés, selejtezés

Kérdés: Profilmegszüntetés miatt az árukészletet részben értékesítettük, az elfekvő készletelemeket pedig selejtezni szeretnénk. Ebből nem minden képez értékesíthető hulladékot. Elfogadott-e, hogy a selejtezésnél hulladék nem képződik? Van-e valamilyen értékhatárhoz kötött bejelentési kötelezettség az APEH-hoz? A selejtezés társaságiadó-alapot módosító tétel?
Részlet a válaszából: […] A számviteli előírások nem foglalkoznak külön aselejtezéssel. A selejtezést – mint fogalmat – különböző tartalmú gazdaságiesemények jelölésére használják a gyakorlatban. Elég gyakran a kidobás, amegsemmisítés szinonimájaként. A számvitelben ezért nem használjuk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Megbízás alapján végzett tevékenység elszámolása

Kérdés: A szolgáltató társaság a megbízó (ügyvédi iroda) teljes körű adminisztratív, titkársági, gazdasági, szervezési munkáinak ellátására létrejött vállalkozás. A szolgáltató mint egy "háttérszolgáltató" látja el, koordinálja a megbízó tevékenységét biztosító, a működése során felmerült operatív feladatokat, esetenként harmadik cég bevonásával. Keletkeznek olyan költségek, amelyek a megbízó alkalmazásában lévő személyekkel kapcsolatosan merülnek fel, melyeket a szolgáltató számol el a saját nevére kiállított számla alapján. A megbízó és a szolgáltató éves elszámolásban állapodtak meg, a szolgáltató komplett szolgáltatáscsomagként hárítja át a megbízóra a felmerült költségeket. (Év közben előleget fizet a megbízó.) A fellelhető dokumentumok alapján megállapítható, hogy milyen költségek merültek fel a megbízással kapcsolatosan, de azokat a könyvelésen belül nem különítik el. Elszámolhatóak-e a szolgáltató munkavállalói közé nem tartozó, a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségek a szolgáltatónál? Adóznia kell-e a szolgáltatónak a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségei után? Ki minősül kifizetőnek, kit terhel a megbízó alkalmazottai részére nyújtott természetbeni juttatások után adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésre nem lehet egyértelmű igennelvagy nemmel válaszolni.A kérdésben nevesített szolgáltatásokra létrejöttszolgáltató – a megbízási szerződésben körülírt – különböző szolgáltatásokatvégez(het) a megbízó részére, vagy saját maga, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.