Egyéni vállalkozó átalakulása

Kérdés: Egyéni vállalkozó átalakul egyszemélyes kft.-vé. 2005-ben igénybe vett kisvállalkozói kedvezmény miatt növelnünk kell-e átalakuláskor az egyéni vállalkozó 0771 bevallásában az adóalapot? (A bevallás kitöltési útmutatója alapján úgy látjuk, hogy nem.) A 2002/60. adózási kérdésre adott állásfoglalásuk szerint, amelyet az AEÉ 2002. évi 7. szám 59. pontja tartalmaz, egyéni cég átalakulása esetén az egyéni vállalkozóként igénybe vett kedvezményt nem kell visszafizetni az egyéni vállalkozó átalakulása esetén. 2007-ben is helytálló ez az értelmezés? Bizonytalanságunkat növeli az a tény, hogy a PM honlapján az Szja-tv. módosításai között az egyéni cég megszüntetésével kapcsolatos előírások is változnak. Egyértelmű, hogy most lett az Szja-tv.-ben is szabályozva, hogy a kisvállalkozói kedvezmény igénybevétele miatt nem kell az adóalapot növelni, mert az egyéni cég átalakulása nem számít megszűnésnek.
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozótársas vállalkozássá történő átalakulása esetén az egyéni vállalkozó általérvényesített kedvezmények, elhatárolt veszteség tekintetében az egyénivállalkozói jogállást nem kell megszűntnek tekinteni, valamint hogy ezek és ade minimis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.
Kapcsolódó címkék:  

Devizaalapú forinthitel elszámolása

Kérdés: A CHF-alapú forinthitel-felvételnél a hitelező által megállapított árfolyam és az adós által a számviteli politikában választott saját banki árfolyam különbözetét a folyósítás napjával kell megállapítani és könyvelni? Például ha egy társaság vesz egy autót, a számla 3 850 000 Ft-ról szól, amelyet 25 000 CHF alapú hitelből egyenlít ki közvetlenül a hitelező. A bankhitel árfolyama 154 Ft/CHF, a választott banki árfolyam 157 Ft/CHF. Akkor ezt hogyan kell könyvelni? Ha a hitelszámlán a választott árfolyammal könyvelt érték jelenik meg, akkor az eltér a hitelszerződés szerinti összegtől. A törlesztéskor a fizetési értesítőben is közölnek árfolyam-különbözetet, azt hogyan kell figyelembe venni? Nem világos, hogyan kell értelmezni az Szt. 60. §-ának (7) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] ...kell kimutatni, azaz 3x25 000 =75 000 Ft-tal meg kell növelni a bankkal szembeni kötelezettséget, és ezt akülönbözetet mint árfolyamveszteséget kell elszámolni: T 8762 – K 444. Nefeledjük, a társaság nem 3850 ezer Ft-tal tartozik a banknak, hanem 25 000CHF-fel....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.
Kapcsolódó címke:

Minimumjövedelem, mint a társasági adó alapja

Kérdés: Minimumjövedelem számításához kérem segítségüket. A kft. 2007. évi adózás előtti eredménye: -1 872 000 Ft, adóalapja: -1 670 000 Ft. Összes éves bevétele: 56 800 000 Ft, az elábé: 32 500 000 Ft, korrigált bevétel: 24 300 000 Ft, amelynek a 2 százaléka 486 000 Ft. Arányosított adóalap: -1 670 000 Ft 50 százaléka: -835 000 Ft, a minimumjövedelem: 486 000 Ft 50 százaléka: 243 000 Ft. Összes éves minimumjövedelem: 835 000 + 243 000 = -592 000 Ft. Így a minimumjövedelem alapján nincs társasági adó! Vagy valamit elvétettem?
Részlet a válaszából: […] ...negatív adóalap [-1 670 000 Ft], az adott esetben ez csak -592 000 Ft” nem felel meg a törvényi előírásnak. Az elhatárolható veszteség ugyanis a jövedelem- (nyereség-) minimum alkalmazása esetén is a Tao-tv. 6. §-ának (1) bekezdése szerinti negatív adóalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Aszály miatti elemi kár megosztása

Kérdés: Jelentős aszály miatti elemi kár esetén a költségek a hozamkiesés miatt megoszthatók-e, átvezethetők-e az egyéb ráfordítások közé? A kár mértéke az aszálymentes előző 2 év átlagának a fele.
Részlet a válaszából: […] ...szabályaiból következik. Az Szt. 81. §-ának (1) bekezdése szerint az egyébráfordítások között kell elszámolni azokat a veszteség jellegű tételeket, amelyeka rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek sema pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.
Kapcsolódó címke:

Határidős leszállítási vagy elszámolási ügylet

Kérdés: A társaság határidős devizaügyleteket köt: előre rögzített árfolyamon deviza vétele vagy eladása egy jövőbeni időpontban. Az ügylet megkötésének időpontjában nem ismert, hogy az ügylet leszállítási vagy elszámolási ügylet lesz, ez a társaság döntésétől függ, amelyet a jövőbeni értéknap előtt bármikor megtehet. Elszámolási határidős ügyletek esetén a számviteli törvény meghatározza az ezzel kapcsolatos könyvelési feladatokat, leszállítási ügyletek esetén az ügylet zárásáig nincs számviteli feladat. Ha a társaság a mérlegkészítés időpontja után úgy határoz, hogy az ügylet elszámolási, kell-e önellenőrzéssel módosítani a tárgyévi beszámolót az időarányos nyereség vagy veszteség elszámolása miatt?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy szerződéssel alá nemtámasztott ügyletek elszámolására jogszabályi előírásoknak megfelelő válasz nemadható. A határidős devizaügyleteket is szerződéssel kell alátámasztani,amelyből egyértelműen megállapítható, hogy az adott ügylet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.
Kapcsolódó címke:

Szövetkezeti tőke rendezése

Kérdés: Szövetkezetünk az 1992. évi törvény alapján működő szövetkezet volt. A Szöv-tv. 105. §-ának (8) bekezdésével kapcsolatos tőkerendezéshez kérem a segítségüket. A saját tőke szerkezete: a jegyzett tőke 38 millió, a tőketartalék 9 millió, az eredménytartalék 178 millió, a lekötött tartalék 60 millió, az értékelési tartalék 39 millió, összesen 324 millió forint.
Részlet a válaszából: […] ...részjegy, átalakított befektetői részjegy névértékénfelül, az ezekre jutó saját tőke lekötött tartalékkal csökkentett és aveszteség fedezésére be nem vont azon összegét, amely a szövetkezet e törvénynekmegfelelő alapszabály-módosítása előtt keletkezett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.
Kapcsolódó címke:

Törzstőkeleszállítása tőkekivonással

Kérdés: Törzstőke-leszállítás esetén a kft.-ben a leszállított összeg kivonása mellett döntött a társaság. A társaság rendelkezik eredménytartalékkal is, de a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy csak a jegyzett tőke összegét kérik kifizetni, nem tartanak igényt a felhalmozott vagyon kiadására, hiszen az a működőképességet kedvezőtlenül érintené. Hozható-e ilyen döntés? Mert a Gt. úgy szabályoz, hogy a felhalmozott vagyont is ki kell adni. Ha a döntés szabályos, hogyan kell azt helyesen könyvelni? Van-e a döntésnek adófizetési következménye a magánszemélyek esetében?
Részlet a válaszából: […] ...a leszállított törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteineknagyságát, valamint azt, hogy a törzstőke-leszállításra tőkekivonás vagy veszteségrendezése érdekében, illetve a saját tőke más elemeinek – ideértve a lekötötttartalékot is – növelése céljából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.
Kapcsolódó címkék:  

Korengedményes nyugdíjba vonulás

Kérdés: Dolgozónk 2007. december 28-án korengedményes nyugdíjba ment. A határozat a fizetési kötelezettségről 2008. január 11-én érkezett, az összeget január 15-én átutaltuk. 2007. évre elő kell írni kötelezettségként? És hova kell könyvelni? Időbelileg meg kell osztani?
Részlet a válaszából: […] ...nincs lehetősége, hogy a korengedményes nyugdíjazás miatti költségek fedezetét kitermelje, és így a többletköltség miatt jelentkező veszteség sem vihető át a következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.
Kapcsolódó címke:

Árukészlet értéke csökkenésére kapott kompenzáció

Kérdés: A készlet értékében bekövetkezett csökkenést a külföldi anyavállalat megtéríti számunkra. Hogyan kell elszámolni ezt az ügyletet?
Részlet a válaszából: […] ...válasznál induljunk ki abból, hogy nem térül meg azárváltozás miatti veszteség. Ez esetben az Szt. 56. §-ának (1) bekezdéseszerint az árukészletet a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értékre (ahatósági árra) értékvesztés elszámolásával le kell értékelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.
Kapcsolódó címke:

Fióktelep részére átadott pénzeszközök elszámolása

Kérdés: Társaságunk egy ausztriai GmbH magyarországi fióktelepének könyvelését végzi. A működéshez a külföldi székhelyű vállalkozás folyamatosan, véglegesen pénzeszközt bocsát a fióktelep rendelkezésére. A fióktelep Magyarországon ügyfélszolgálati irodaként működik, más tevékenysége nincsen. Kérdésünk, a fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a fióktelep rendelkezésére bocsátott pénzeszközt a jegyzett tőke változásaként vagy egyéb bevételként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...ennek a követelménynek az a mérleg, amelybenjegyzett tőkeként mutatják ki a működési költségek fedezetére adottpénzeszközöket, és veszteségként (negatív előjelű eredménytartalékként, mérlegszerinti eredményként) a működési költségeket. Természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.
Kapcsolódó címkék:  
1
63
64
65
89