Kapcsolt vállalkozás szerződéses viszonyban

Kérdés: A Tao-tv. szerinti kapcsolt viszony eldöntésében szeretném az állásfoglalásukat kérni. "A" társaságnak két tulajdonosa van, "B" kft. és "C" kft., mindkettő 50-50% részesedéssel és szavazattal rendelkezik, jogaik egyformák. Az ügyvezetők nem azonosak. Esetünkben "A" és "B" társaság szerződéseket kötött egymással. Értelmezhető itt többségi befolyás?
Részlet a válaszából: […] Az 50-50% szavazati jog – ha a Ptk. szerinti meghatározó befolyással egyik tag sem rendelkezik – nem jelent többségi befolyást, és nem teszi a Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozássá "A" és "B" kft.-t. Ha a tagok jogai azonosak, akkor a meghatározó befolyás jogon sem rendelkeznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 27.

Cégalapításkor a pénzbeli hozzájárulás befizetése

Kérdés: A kft. alapításakor a társasági szerződésnek a cégbírósághoz történő benyújtása előtt a tulajdonosoknak a pénzbeli hozzájárulást részben vagy egészében be kell fizetniük. Ehhez kötelező-e bankszámlát nyitni? Ha nem, akkor hova kell a befizetést teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz – a kérdéshez kapcsolódó – pontosítás szükséges.A Ptk. 3:162. §-ának (1) bekezdése szerint: ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének a felénél kisebb összeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 14.

Változtak a pénzmosás könyvelőre vonatkozó előírásai

Kérdés: Azt hallottam, hogy változtak a pénzmosással kapcsolatos törvényi előírások. Ezen változások hogyan érintik a könyvviteli szolgáltatókat? Mire kell figyelemmel lenni?
Részlet a válaszából: […] Sajnos, jól hallotta. Valóban változtak, és nem lettek egyszerűbbek.A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényt (a Pmt.-t) módosító rendelkezések 2020. január 10-től léptek hatályba.A 2019. évi CXIX....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Átalakuláshoz kapcsolódó törvényi változások

Kérdés: Úgy tudom, hogy 2019-ben változtak az átalakulásra vonatkozó törvényi előírások. Kérem, ismertessék azok közül a legfontosabbakat, amelyek jellemzően a könyvelői, a könyvvizsgálói tevékenységet érintik!
Részlet a válaszából: […] Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvényt a 2019. évi LXVI. törvény módosította. A módosítás 2019. október 1-jén lépett hatályba. A módosítás legfontosabb elemeit a következőkben foglaljuk össze.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Felügyelőbizottsági tagok díjazásának adózása és járulékai

Kérdés: A felügyelőbizottsági tagok részére megállapított havi bruttó 50.000 Ft díjazást hogyan kellene elszámolni/számfejteni a cégnek? A tagok nem munkaviszonnyal, hanem megbízással vannak kinevezve, közülük 2 fő magyar, 3 fő külföldi (német). Helyes-e, ha a díjazás 90%-a után számoljuk és vonjuk le az szja-t (10% a költséghányad)? Kell-e más egyéni járulékot is levonni, illetve milyen munkáltatói járulékot kell megfizetnie a cégnek? Milyen igazolásokat kell kiadni év végén?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 24. § (1) bekezdés e) pont szerint a felügyelőbizottsági tag tevékenysége nem önálló tevékenységnek minősül. Az Szja-tv. 25. § (1) bekezdése szerint a nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Biztosítási jogviszony Ausztriában

Kérdés: Ausztriában főállású magyar állampolgár magyarországi kft. ügyvezetője lesz. A Tbj-tv. és a Ptk. szerint biztosítási jogviszonyt eredményez-e, ha tulajdonos is lesz a társaságban?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. alapján önmagában az, hogy egy Ausztriában főállású magyar állampolgár, aki a magyarországi kft. ügyvezetője lesz, egyben tulajdonos is lesz a társaságban, nem eredményez biztosítási jogviszonyt.A Tbj-tv. alapján biztosítottnak minősül a munkavégzésre irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Közcélú adomány

Kérdés: A társaság a Magyar Államkincstár által engedélyezett egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelőinek nyújtandó rendkívüli támogatásban részesült. A támogatás feltétele a piacról történő árukivonás volt, amely történhetett a piacról kivont zöldség-gyümölcs ingyenes szétosztásával vagy az áru megsemmisítésével, vagy térítésmentes kiosztással, biogáz-előállítással. A társaság közhasznú szervezet részére adta át a gyümölcsöt ingyenesen. A közhasznú szervezettől igazolást kapott, amelynek birtokában az áfát nem számította fel. Helyesen járt el a társaság az Áfa-tv. 11. §-a (3) bekezdésének alkalmazásával? A kérdés szerinti támogatás rendkívüli támogatás?
Részlet a válaszából: […] A választ elsőként az utolsó kérdésre adjuk meg. A Magyar Államkincstártól kapott támogatás valójában a vállalkozási (a kérdésben leírt) tevékenység (többlet-) költségeinek ellentételezésére szolgál, az egyéb bevételek között számolandó el, elszámolhatóságát nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Ügyvezető feladata egyszerűsített végelszámolásnál

Kérdés: Az új végelszámolási szabályok szerint, ha az ügyvezető a végelszámoló, mikor és milyen nyomtatványokat kell a cégbírósághoz benyújtani? Hol találhatók meg ezen iratminták, illetve milyen elektronikus felületen kell beküldeni azokat?
Részlet a válaszából: […] A 2018. július 1-jétől hatályos előírások alapvetően az egyszerűsített végelszámolásra vonatkoznak, amelyeket a Számviteli Levelek 388. számában a 7644. kérdésre adott válaszban ismertettünk. Nem beszélhetünk új végelszámolási szabályokról, csak a 2017. évi CLXXXVI....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

MRP működési költségeire átadott pénzeszközök

Kérdés: Az MRP alapszabálya szerint az alapító köteles megtéríteni az MRP-szervezetnél felmerült, tételes nyilvántartással alátámasztott működési költségeket. Hogyan kell könyvelni a zrt.-nél a működési költségekre átadott pénzeszközöket, és milyen adókötelezettséget von ez maga után?
Részlet a válaszából: […] A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény (MRP-tv.) 24/G. §-ának (2) bekezdése szerint az MRP megindításával, az MRP-szervezet megalakulásával, működésével és megszűnésével összefüggő (így különösen a székhely fenntartásából, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Egyszerűsített végelszámolás

Kérdés: Olyan információt kaptam, hogy az egyszerűsített végelszámolásra vonatkozó törvényi előírások lényegesen megváltoztak. A változásokról, azoknak a számviteli elszámolására gyakorolt hatásáról lehetne bővebben is olvasni a Számviteli Levelekben? Hogyan látják Önök e változásokat?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsítés jegyében a 2017. évi CLXXXVI. törvény módosította a 2006. évi V. törvényt (a Cégtörvényt) is. A módosítás érintette a végelszámolásra (elsősorban az egyszerűsített végelszámolásra) vonatkozó előírásokat is. Ezen egyszerűsítések egyszerűbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.
1
3
4
5
19