Üzemeltetési költségátalány számlázása

Kérdés: A kft. üzlethelyiségben értékesít ruházati cikkeket. Az üzlethelyiség bérbeadója év közben a bérleti díjon felül üzemeltetési költségátalányt számláz, amely tartalmazza a takarítási, a biztosítási és egyes rezsidíjakat is. Az üzemeltetési díjjal a fordulónapot követő év augusztusában számol el a bérbeadó. A társaságnak nincs arra vonatkozóan információja, hogy a bérbeadó milyen díjon szerződött le a közműszolgáltatókkal és az egyéb szolgáltatókkal. Mivel a társaság mérlegfőösszegének 2%-a alacsonyabb az elmúlt években, mint az üzemeltetési díj elszámolásából fakadó, előző időszakot érintő költségváltozások, a társaságnak abban az esetben a középső oszlopos beszámolót kell készítenie, ha amúgy az üzleti évek végén az üzemeltetési díj elszámolására vonatkozóan minden rendelkezésre álló információt figyelembe vett volna, és az alapján készítette el az elhatárolást? A bérbe adó cég nem nyitott az elhatárolási időpont korábbra hozására.
Részlet a válaszából: […] költségátalányt, a pénzügyi fedezet érdekében legfeljebb előlegfizetési kötelezettséget kössenek ki az üzemeltetési díj elszámolására vonatkozó szerződésben.A könyvelőnek pedig tanulmányoznia és alkalmaznia kell a számviteli alapelveket. Az adott esetben az összemérés elvét, azt, hogy a bevételeknek és a költségeknek abban az időszakban kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. (Az üzleti tevékenység bevételei nyilvánvalóan az üzleti évben merültek fel, így az üzemeltetési költségeknek is az adott üzleti évet kell terhelniük!) Ennek az eszközét – számla hiányában – a számviteli törvény 47. §-ának (9) bekezdése rögzíti. [Röviden: amennyiben a számla nem érkezett meg a mérlegkészítés időpontjáig, akkor – az adott esetben a szolgáltatás – értékét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell megállapítani és könyvelni. A tényleges (augusztusi) és a kalkulált érték közötti különbözetről is rendelkezik a törvény: egyéb bevétel,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 30.
Kapcsolódó címkék:  

Mit jelent az elidegenítés?

Kérdés: Egy társaság 2021-ben nyílt végű lízingszerződést kötött személygépkocsira, 60 hónapos futamidővel. A szerződést 2024. 12. hóban, a futamidő lejárta előtt lezárták. A társaság a gépkocsit visszaadta a lízingcégnek, de élt azzal a jogával, hogy 3. személyt kijelöljön vevőnek, akitől opciós díjat kapott. A lízingcég a fennálló tőketartozást egy technikai számlával jóváírta. A társaság 2021–2022–2023. években igénybe vette a kis- és középvállalkozások Tao-tv. 22/A. §-a szerinti adókedvezményét. Az (5) bekezdés b) pont szerint a kedvezményt vissza kell fizetni, ha a tárgyi eszközt az üzembe helyezést követő 3 évben elidegeníti. Jogászi értelmezések szerint az elidegenítés eladást jelent, mások szerint beletartozik a fogalomba az apport, a térítés nélküli átadás, a természetbeni juttatásként való átadás. A szaksajtóban viszont megjelent olyan vélemény, hogy a lízingcégnek történő visszaszolgáltatás nem minősül elidegenítésnek, ezért akkor sem áll fenn a visszafizetési kötelezettség, ha az az üzembe helyezést követő 3 éven belül történt.
Részlet a válaszából: […] nélküli átadással), cserével, apportálással. Magyarázható a megfogalmazás a számviteli elszámolással is. A Tao-tv. 1. § (5) bekezdés azon rendelkezése alapján, mely szerint a Tao-tv.-t az Szt. rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. Az Szt. 73. § (2) bekezdés d) pontja szerint az értékesített és később visszavett, a két időpont között használt – az Szt. 72. § (3) bekezdése szerinti – termék visszavételkori piaci értékét, legfeljebb eredeti eladási árát, a helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített, a szerződés szerinti feltételek teljesülésének későbbi meghiúsulása miatt az eredeti ellenértéknek részben vagy teljesen visszatérített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés a visszavétel időpontjára[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 30.
Kapcsolódó címke:

Értékpapírszámlán lévő szabad pénz kimutatása

Kérdés: A társaság befektetési szolgáltatójánál az értékpapírszámlán év végén lévő szabad pénzt a társaság beszámolójában pénzeszközként vagy követelésként kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] kérdésre az, ha a befektetési szolgáltató által lebonyolított valamennyi gazdasági eseményt a kérdező cég a szolgáltató bizonylatai alapján könyvel, akkor automatikusan adódik az értékpapírszámla mérlegfordulónapi állománya és annak összetétele.A törvényi előírásokból viszont nem az következik, mivel a befektetési szolgáltatónál kimutatásra kerülő eredmény nem tekinthető realizált pénzügyi eredménynek. Ezért csak azokat a gazdasági eseményeket (vétel, eladás, beváltás) kell a befektetőnél könyvelni, amelyek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 14.
Kapcsolódó címke:

Példák a le nem vonható áfa könyvelésére

Kérdés:

A le nem vonható áfa mikor bekerülési érték? Az Szt. 47. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján: „az előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa a bekerülési érték részét képezi”. A 47. § (3) bekezdése alapján: „a bekerülési értéknek nem része a levonható áfa, továbbá az Áfa-tv. szerint megosztott előzetesen felszámított áfa le nem vonható hányada”. (Ez egyéb ráfordításként kerül elszámolásra.) A fentiek alapján az alábbi esetek közül melyiket kell bekerülési értékként (vagy üzemanyagköltségként, igénybe vett szolgáltatásként) vagy egyéb ráfordításként elszámolni? A társaság kizárólag áfás tevékenységet végez.

Részlet a válaszából: […] Áfa-tv. 123. §-a, illetve 5. sz. melléklete szerinti arányos megosztást?A válasz fenti részében abból indultunk ki, ami a kérdésben is szerepel, hogy a társaság kizárólag áfaköteles tevékenységet végez.Alanyi adómentesség esetében az adóalany az előzetesen felszámított áfa levonására nem jogosult. Így – elméletileg – nincs áfamegosztás, amelyből az következik, hogy a le nem vonható előzetesen felszámított áfa a termékbeszerzés, az igénybe vett szolgáltatás bekerülési értékének része lesz, azt nem lehet külön tételként könyvelni.Ha a társaság adóköteles és adómentes tevékenységet is végez, akkor az Áfa-tv. szerinti megosztási szabályoktól nyilvánvalóan nem lehet eltekinteni. Egyértelmű, hogy ez esetben megosztott áfáról van szó, a megosztással le nem vonható áfaként meghatározott értéket pedig az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.Ha a társaság az Áfa-tv. 86. §-a szerinti tevékenységet is végez, az ezen tevékenységéhez kapcsolódó áfát, ha az tételesen nem különíthető el, akkor az arányos módszer alkalmazandó az Áfa-tv. 123. §-a, illetve 5. számú melléklete szerint.(Kéziratzárás: 2026. 05. 22.) Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli Levelek 549. számában - 2026. 07. 16.)Észrevétel: A Számviteli Levelek 546. számában (2026. 05. 28.) 10 280. szám alatt megjelent kérdés-válaszhoz kapcsolódóan Olvasónk felhívta a figyelmünket, hogy a le nem vonható áfa könyvelésére vonatkozóan válaszunktól eltérő állásfoglalást kapott, amelyet szerkesztőségünknek is megküldött.A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk!Köszönjük szépen az észrevételt!Az eltérő választ átolvasva az állapítható meg, hogy abban az állást foglaló tágabb körben értelmezi a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 47. §-a (2) bekezdésének b) pontját, azt, hogy a bekerülési értéknek része az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó is.A hivatkozott válaszban a korábban kialakult álláspontra helyezkedtünk, mely szerint csak az az előzetesen felszámított le nem vonható áfa lehet a bekerülési érték része, amely teljes összegében nem vonható le. Az eltérő válaszban az állást foglaló ezt az értelmezést kiterjesztette az Áfa-tv. szerint kötelező arányban le nem vonható, előzetesen felszámított áfára is.A kiterjesztéssel egyet lehet érteni. A törvényi előírás követelménye, hogy a beszerzéshez egyedileg hozzákapcsolható legyen, akkor biztosítható, ha a diktáltan megosztott eszközbeszerzések, igénybe vett szolgáltatások előzetesen felszámított áfáját már a számlán megbontják – az Áfa-tv.-ben előírtak szerint – levonható és le nem vonható összegre, és a számla könyvelésekor a le nem vonható általános forgalmi adót a beszerzett eszköz bekerülési értékeként, az igénybe vett szolgáltatás díjaként könyvelik, a levonható előzetesen felszámított áfát pedig az adóhatósággal szembeni követelésként mutatják ki.A fentiek figyelembevétele mellett a módosított válasz a következő:1. A gazdálkodási tevékenység érdekében használt személygépjármű bérleti díjának áfája:Az Áfa-tv. 124. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint 50%-a nem vonható le, a számla könyvelésekor az előzetesen felszámított áfa 50%-a, a le nem vonható hányad bérleti díjként könyvelendő a szolgáltatóval szemben.2. Személygépjármű üzemeltetéséhez vásárolt üzemanyag áfája:Az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint az üzemanyag előzetesen felszámított áfája nem vonható le.Így a vásárolt üzemanyag előzetesen felszámított áfája teljes összegében része az üzemanyag beszerzési értékének, ezért elsődlegesen az üzemanyagkészletként könyvelendő a számla alapján, felhasználáskor pedig üzemanyagköltségként anyagköltségként számolandó el, mint a beszerzési érték része.3. Személygépjármű fenntartásához igénybe vett szükséges szolgáltatások áfája:Az Áfa-tv. 124. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint 50%-a nem vonható le. A számla könyvelésekor az előzetesen felszámított áfa 50%-a, a le nem vonható hányada a javításhoz igénybe vett szolgáltatás díjaként könyvelendő a szolgáltatóval szemben.4. Telefonköltség jogszabály szerint megosztott áfája:Az Áfa-tv. 124. §-ának (3) bekezdése szerinti szolgáltatások (idetartozik a telefonszolgáltatás is) díja áfájának 30%-a nem vonható le. Az érintett számlák könyvelésekor az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 28.
Kapcsolódó címke:

Szerződés elszámolási egysége szerinti elszámolás

Kérdés: Generálkivitelező lakás kivitelezésére generálkivitelezési szerződést köt az építtető megrendelővel. A szerződés alapján a szerződés végén a teljesítéskor végszámlát állíthat ki, közben előlegeket vehet fel. A tárgyévben elkezdett munka kivitelezési határideje 2026. 08. hó. Ez a kivitelező szempontjából a Számviteli tv. 3. § (4) bekezdés 11. pontja alapján szerződés elszámolási egysége elszámolásaként kezelendő-e a 2025. év végén a beszámoló készítésénél, vagyis a teljesítési fok alapján megállapított elvégzett teljesítményérték aktív időbeli elhatárolásként és árbevételként mutatandó ki?
Részlet a válaszából: […] jellemzőkkel rendelkező termék vagy szolgáltatás létrehozására és értékesítésére vonatkozó – szerződés egésze (a szerződés összes részteljesítése, összes teljesítési kötelme együttesen, függetlenül attól, hogy a szerződés egy vagy több részteljesítést, teljesítési kötelmet tartalmaz);b) az ugyanazzal a megrendelővel kötött a) pont szerinti szerződések egy csoportja, amennyiben:ba) a szerződések csoportjának feltételeit egyetlen csomagban tárgyalták;bb) a szerződések egymással annyira szoros kapcsolatban állnak, hogy valójában egy közös nyereséghányaddal rendelkező egyetlen projekt részeit képezik, ésbc) a szerződések egyidejűleg, vagy egymást szorosan követően valósulnak meg.Amennyiben a generálkivitelező vállalkozás az építtető (megrendelő) vállalkozás tervdokumentációja alapján végzi a kivitelezést, akkor a megkötött szerződés a generálkivitelező vállalkozásnál szerződéselszámolási egységnek minősül, és a teljesítési fok arányában az árbevételt az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben a 2025-ös üzleti évre el kell számolni, függetlenül attól, hogy a számlázás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 30.
Kapcsolódó címke:

Befektetési céllal vásárolt arany

Kérdés: Az adott cég befektetési céllal aranyat vásárol. A 17. számlacsoportban tartom nyilván a beszerzést. Értékesítéskor milyen bevételként kell elszámolni? Árbevétel a helyes elszámolása, és a beszerzési ár és eladási ár közötti érték IPA-alap lesz, vagy egyéb, esetleg pénzügyi bevételként kell elszámolni? Az utóbbi esetben a kivezetést egy elszámolószámlán keresztül számolom el, és az eredményben csak az árfolyam-emelkedést mutatom ki a 97. számlacsoportban?
Részlet a válaszából: […] irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el.Az arany vásárlása során a cég valójában nem befektet más vállalkozónál (a beszerzett arany a birtokában van), nem osztalékot, kamatot szeretne kapni, hanem arra vár, ha szükséges, hogy a beszerzett arany piaci értéke jelentősen emelkedjen, és akkor eladva az aranyat a beszerzési árat meghaladó ellenértéket realizáljon, jelentős nyereséget realizáljon.A pénzeszközök tartós eszközbeszerzésre történő felhasználását nevezik általában befektetésnek, és ez igaz az arany beszerzése esetén is. Nyilvánvaló, hogy eszköznek kell minősíteni az aranyat is. A fentiek szerint befektetett pénzügyi eszköz nem lehet, nem lehet tárgyi eszköz sem, kizárásos alapon is a helye a készletek között van (az aranyművesnél az anyagok között, a befektetőnél pedig – mivel előbb-utóbb eladja a vállalkozó – az áruk között).Az előbbiekből következik, az arany – mint áru – értékesítésekor az áfa nélküli eladási árat az értékesítés nettó[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 30.
Kapcsolódó címke:

Kezelt vagyonba apportált részesedés kivezetése

Kérdés: Adott „A” vagyonkezelő kft., amely által kezelt vagyon egy „B” kft.-ben lévő részesedés, amely 51%-os tulajdoni részesedést jelent. „A” kft. alapít egy „C” kft.-t további alapítókkal pénzbeli betéttel úgy, hogy „C” kft.-ben szintén 51%-os tulajdont szerez. Az alapítással egy időben készült egy részesedésátruházási szerződés, mely szerint a „B” kft.-ben lévő részesedést „A” vagyonkezelő kft. átruházza kedvezményezett „C” kft. javára, annak tőketartalékába. Mit kell könyvelni a kezelt vagyonban, ha az átruházott részesedés nyilvántartási értéke (induló vagyon) 100.000 euró, az átruházási szerződés szerinti átruházott érték 120.000 euró? A fenti ügylet könyvelésére kérek tájékoztatást a kezelt vagyon tekintetében, ha a kezelt vagyon nyilvántartása euróban történik. Keletkezik-e társaságiadó-fizetési kötelezettség a kezelt vagyon tekintetében? Keletkezett-e a vagyonrendelőknek adókötelezettsége, a fenti ügylet jelent-e vagyonkivonást?
Részlet a válaszából: […] az alapításkor pedig a kezelt vagyon pénzbeni vagyoni hozzájárulását és a „B” kft.-ben lévő részesedését apportálta be. Ebben az esetben a kezelt vagyonnál a „B” kft.-ben lévő részesedés beapportálásából 20.000 euró nyereség keletkezett, mely nyereséget – ha a részesedés a befektetett eszközök között volt – a részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell kimutatni [számviteli törvény 84. § (2) bekezdés b) pont], ha pedig a forgóeszközök között volt, akkor pedig a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni [számviteli törvény 84. § (7) bekezdés v) pontja]. Így a kezelt vagyonból a „B” kft. részesedése kivezetésre kerül, az új „C” kft.-ben lévő részesedést pedig állományba kell venni a teljesített pénzbeni vagyoni hozzájárulás és az átadott részesedés társasági szerződés szerint elfogadott értékének (120.000 euró) együttes összegében [számviteli törvény 49. § (4) bekezdése]. Az apportáláskor elszámolt nyereség az adóalap része.Vagyonkiadásra csak a bizalmi vagyonkezelői szerződés ilyen irányú módosításával kerülhet[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 30.
Kapcsolódó címkék:  

Felhasználási jog aktiválása

Kérdés: Társaságunk marketingcélból videós tartalmak (kisfilmek, drónfelvételek) készítésére kötött szerződést külső szolgáltatóval. A szerződés alapján az elkészült videók tekintetében a megrendelő részére kizárólagos felhasználási jog kerül biztosításra. A szolgáltatás ellenértéke egy összegben kerül számlázásra. Jelenlegi gyakorlatunk szerint a fenti ügyletet immateriális jószágként (vagyoni értékű jogként) aktiváljuk, és arra terv szerinti értékcsökkenést számolunk el. A videós tartalmak ugyanakkor – jellemzően – marketingkampányhoz kötődnek, aktualitásuk rövid időn belül csökken (akár egy éven belül is), ugyanakkor műszakilag a későbbiekben is felhasználhatók lennének.
1. Helyes-e az a számviteli megközelítés, hogy a videós tartalomhoz kapcsolódó kizárólagos felhasználási jog immateriális jószágként (vagyoni értékű jogként) aktiválható, vagy ehelyett lehetne azt igénybe vett szolgáltatásként költségként elszámolni?
2. Amennyiben az aktiválás helyes, meghatározható-e a hasznos élettartam egy évben, arra tekintettel, hogy a tartalom marketingértéke időben korlátozott?
3. Lehetséges-e egy összegű értékcsökkenés elszámolása abban az esetben, ha a tartalom várhatóan csak rövid ideig hasznosul, még akkor is, ha azt a későbbiekben – korlátozott mértékben – fel lehet használni?
4. Elfogadható-e az az indokolás, hogy a gazdasági hasznosíthatóság időtartamát nem a technikai felhasználhatóság, hanem a marketingaktualitás határozza meg?
Részlet a válaszából: […] értékesítheti, azt nem adhatja bérbe másnak, használatra.A kérdésben leírtakra adandó válasz előtt tisztázandó, hogy a készített videós tartalmú szolgáltatást a kérdező társaság vagy a megrendelő használja? Ha a megrendelő részére kizárólagos felhasználási jogot biztosítanak, akkor a szóban forgó szolgáltatást indokolt a kérdező társaságnál kimutatni, a megrendelő felé pedig használati díjat (és nem felhasználási jogot) számlázni.Ha felhasználási jogot számláznak, akkor a szerződésben rögzíteni kell, hogy a megrendelő a felhasználási jogával milyen gyakorisággal és meddig (hány évig) élhet. Mindezek befolyásolják, hogy a kérdező társaságnál hogyan kell a videós tartalmú szolgáltatást nyilvántartani. Ha csak egyszeri alkalomról van szó, akkor maga a felhasználási jog biztosításának kikötése is értelmezhetetlen.A videós tartalmú szolgáltatás tulajdonjogának és felhasználási jogának egymástól való elválasztása, két társasághoz való rendelése tényére nem lehet jogszerű, értelmes választ adni.Válaszok a konkrét kérdésekre:1. A kérdésre a választ a megrendelővel kötött szerződésben kell rögzíteni azzal, hogy a megrendelő a kizárólagos felhasználási joggal meddig és milyen formában élhet. Ha mint eszközátvétellel élhet (a kérdező társaság a felhasználási jogot mint szolgáltatást számlázza), akkor a kérdező társaságnál értékesítést kell kimutatni. Ha a kérdező társaság az eszköz átadása nélkül felhasználási jog használatát számlázza, akkor igénybe vett szolgáltatást számláz a megrendelő felé, a külső szolgáltató számlája szerinti értéket pedig vagyoni értékű jogként mutatja ki.2. Az Szt. 23. §-a alapján az eszközöket használatbavételük alkalmával kell a befektetett, illetve a forgóeszközök közé besorolni. Ha az eszköz várható hasznos élettartama nem haladja meg az egy évet, akkor azt nem lehet az immateriális javak közé sorolni, és azt készletként kell állományba venni, a használatbavételkor[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 14.
Kapcsolódó címke:

Támogatás elszámolása K+F bérköltségére

Kérdés: Cégünk a 2023-1 Piaci Fókusz támogatás keretében pályázatot nyert. A pályázat időszaka 2024. 09. 01-től 2026. 08. 31-ig tart. Elszámolási kötelezettség a pályázati időszak végén van 2026. 09. 30-ig. A pályázat K+F-tevékenység bérköltségét támogatja. Az elszámolást naprakészen vezetjük. 2024. és 2025. évben utalásra került előleg a társaság részére. Ebből a 2024. évi felmerült költségek támogatott része elszámolásra került egyéb bevételként. A már utalt összegből fennmaradó rész viszont nem fedezi a 2025. évben ezzel kapcsolatosan felmerült költségek támogatott részét. Pl. 100 M Ft a felmerült költség, de az átutalt, jelenleg kötelezettségként nyilvántartott összeg csak 85 M Ft. Kell-e könyvelni a fennmaradó 15 M Ft-ot egyéb bevételként, és mivel szemben mutatom ki azt? A pályázat konzorciumban valósul meg. Cégünk a konzorciumvezető, be van vonva még egy cég és egy egyetem. A régi típusú K+F-kedvezményt szeretnénk igénybe venni, ebben az esetben 50 M Ft vagy 150 M Ft a kedvezmény maximális mértéke?
Részlet a válaszából: […] támogatások esetén egyrészt a mérlegkészítés időpontjáig befolyt támogatásokat lehet 2025-re egyéb bevételként elszámolni (de nem az előleget), másrészt, ha a mérlegkészítés időpontjáig a támogatást nyújtó szervezettel az elszámolás megtörtént, az elszámolás alapján járó támogatást is 2025-re egyéb bevételként ki kell mutatni. Ezek a támogatások általában utófinanszírozásúak, ezért a költség hamarabb felmerül, mint ahogy a támogatás befolyik. Amennyiben 2025-ben a támogatást – az előbb leírtak alapján – bevételként nem lehet elszámolni, a tárgyévben felmerült költséget viszont nem lehet elhatárolni azért, mert a támogatást a tárgyévben nem lehetett elszámolni.A számviteli törvény 33. § (7) bekezdése azonban arra is lehetőséget ad, hogy a vállalkozás a várható támogatásokat az aktív időbeli elhatárolással szemben elszámolja a már elszámolt költségek (ráfordítások) mértékéig, amennyiben a vállalkozás a támogatási feltételeket várhatóan teljesíteni fogja.Az aktív időbeli elhatárolásban kimutatott várható támogatás arányos összegét[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Transzferár-nyilvántartás

Kérdés: A cég vásárolt egy ingatlant, amelynek tulajdonosai a cég és a cég egyik tagja. A tag szeretné bérbe venni a cég tulajdonában lévő részt. Kell ilyenkor transzferár-nyilvántartás?
Részlet a válaszából: […] kapcsolt ügyletenként vagy az e rendelet alapján összevont kapcsolt ügyletenként – helyi dokumentumelkészítését írja elő.A 4. § (3) bekezdése szerinti fődokumentumot arra az adóévre kell készíteni, amely során az adózó helyi dokumentum készítésére vonatkozó kötelezettség alá eső kapcsolt ügyletei áfa nélküli – szokásos piaci áron számított – ellenértékének összértéke meghaladja az 500 millió forintot.A 4. § (4) bekezdése a helyi dokumentum készítése alól is ad mentességet – többek között – arra a kapcsolt ügyletre,a) amely esetében az ellenérték az adóévben áfa nélkül számított szokásos piaci áron a 150 millió forintot nem haladja meg;b) amely magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 30.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
11